2021.11.28, Vasárnap
Rákostól Hatvanig és Újszászig: kérdőívet tett közzé a BFK a vonalak fejlesztéséről
Fotó: BFK

Rákostól Hatvanig és Újszászig: kérdőívet tett közzé a BFK a vonalak fejlesztéséről

BFK, Vitézy Dávid/Facebook

2021.08.27. 10:09

A kérdőívek a vasútvonalakat ma használók szokásaira kíváncsiak, és azokéra is, akik a térségből ingáznak, de ma még nem vonattal járnak.

Kérdőíves felmérést indított a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a kelet-pesti vasútvonalak fejlesztése kapcsán – olvasható Vitézy Dávid vezérigazgató Facebook bejegyzésében. A Rákoson egyesülő hatvani-miskolci (80a jelű) és újszászi-szolnoki (120a) vonalak együttesen az ország egyik legforgalmasabb vasúti folyosóját jelentik naponta 42 ezer ingázóval. A fővárosi elővárosi vasúti hálózat teljesítőképessége szempontjából kulcsfontosságú ennek, a Keleti pályaudvarra befutó tengelynek a fejlesztése, valamint színvonal- és kapacitásnövelése.

Mivel összetett, nagy területet érintő fejlesztésről van szó, az érdekeltek szempontjait, véleményét is három külön kérdőíven gyűjtik, amelyek itt is elérhetőek:

A kérdőívek a vasútvonalakat ma használók szokásaira kíváncsiak, és azokéra is, akik a térségből ingáznak, de ma még nem vonattal járnak. Emellett azt is felmérik, az érintettek mit várnak el egy 21. századi elővárosi vasúti szolgáltatástól.

 

Már folyik a tervezés és kivitelezés is

Az említett vonalak Budapesten belüli szakaszainak állapota végletesen leromlott és az eddigi fejlesztések sem érintették igazán, így pont ott döcögnek a leglassabban a vonatok, ott történik a legtöbb – késést okozó – műszaki hiba, ahol a legnagyobb a forgalom. A hatvani vonal Rákostól kifelé induló elővárosi szakaszán évek óta tart a fejlesztés, a kérdőív ezért nem vonatkozik erre a szakaszra. Itt is terveznek azonban további beavatkozást: Rákos és Rákosliget között a harmadik vágány kiépítését.

A februárban bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (https://budapestvasut2040.hu/) legfőbb célja az, hogy Közép-Magyarország vasúthálózatát egységes rendszerként határozza meg.

A Budapest - Hatvan 80a vonal esetén a végéhez közeledik a NIF Zrt. által megrendelt nagy rekonstrukció Rákos és Hatvan között. Az állomások szolgáltatásai nívósabbak lettek, a pálya is jó, ám a beruházás haszna még nem tud teljes mértékben érvényesülni, nem tud annyi vonat járni, amennyi szükséges lenne, mert ehhez a Rákoson belüli szakaszt is fejleszteni kell és plusz vágány szükséges Rákostól kifelé is.

A hatvani vonal fejlesztésének részeként ugyancsak a kivitelezésnél tart a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti fejlesztés. Itt új vágány szolgálja majd a megnövekedett forgalmat. A Könyves Kálmán körút és az 1-es villamos fölött már a helyére is került az új híd szerkezete. Mellette, a Közlekedési Múzeum új épülete mögött új megálló létesül a BFK előkészítésében. Innen nemcsak az 1-es villamosokra lehet majd átszállni, de meg lehet közelíteni a múzeumot és a Népliget északi oldalán, barnamezős beruházásként létrejövő kulturális negyedet is.

Egy harmadik - az eddig taglalt kettőhöz szorosan kapcsolódó - projektnek is folyik már a tervezése, amely a Főmterv Zrt. és a Ring Mérnöki Iroda konzorciumával valósul meg. Ez részben a két említett rész között kimaradt szakaszon hoz létre plusz vágányt, vágányokat és emeli a sebességet; részben fejleszti a hatvani és az újszászi vonal állomásait, megállóit, beleértve ebbe új megállók létesítését is és Kőbánya felső Élessarokhoz helyezését. Emellett fontos közúti fejlesztést is tartalmaz, hiszen egy új felüljáró segíti majd a térségben autózók közlekedését.

 

Új megállók készülnek

A XVII. kerület Budapestnek az a része, ahol már jelenleg is viszonylag sokan használják városon belüli közlekedésre a vasutat, hiszen a BKK kötöttpályás hálózata nem éri el a kerületet. Hogy még többen szállhassanak vonatra, új megállók készülnek Rákosmentén és a szomszédos Kőbányán is.

Az újszászi vonalon Madárdomb a hasonló nevű városrészt és a Helikopter lakóparkot szolgálja majd ki.

Két további megálló létesítése még nem dőlt el, hasznosságukat vizsgálják: az egyik helyszín a mai Rákoskert és Rákoshegy megállók között az Összekötő utca vonalában van (Strázsahegy), a másik már a X. kerület területén, a Bársonyvirág utca vonalában (Kőbánya-Kertváros). Ez a pont lényegesen közelebb van a lakott részekhez, mint a mai Rákos.

A Rákos–Hatvan projektjében még idén elkészül a Keresztúri út torkolata közelében Akadémiaújtelep a XVII. kerület egyik fontos részén.

Kőbánya felsőn az utasperonok lényegesen közelebb kerülnek a villamosok és buszok megállójához - négy új peronról van szó - és, az új helyen, az Élessaroknál akadálymentesen lehet majd átszállni a környék villamosaira és buszaira.

Új megálló készül a Hungária körútnál az új Közlekedési Múzeum mellett, amely az 1-es villamosra nyit majd új kapcsolatot. Az új megálló a Keleti pályaudvar és az Élessarok közötti szakaszon helyezkedik majd el.

A hatvani vonalon a NIF-es projektben már akadálymentesítették az elővárosi megállókat, P+R, B+R parkolók is készültek, de az újszászi vonalon, Gyömrőtől befelé is megtörténnek ezek a fejlesztések.

 

Új kapcsolatok a Déli Körvasút, illetve a Nyugati pályaudvar felé

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik legfontosabb célja, hogy az elővárosi megállókból a megszokott irányok mellett a városban másfelé is el lehessen jutni átszállás nélkül. E két kelet-pesti vonal esetén – miközben az S60-as és S80-as járatok továbbra is a Keleti pályaudvar felé mennek – az egyik új irány a Déli Körvasút felé vezethet, azaz a Népligeten és a Közvágóhídon át Budára, Kelenföldre és a budai agglomerációba.

A másik új cél a Nyugati pályaudvar lehet a külső körvasúton át. A külső körvasúton ez egyben az ottani új megállók érintését is jelenti majd Rákosszentmihálytól Pestújhelyig. A Nyugatiba közlekedő új járatok feltétele, hogy a Nyugati pályaudvarra vezető belső pályaszakaszokat ugyancsak felújítsák és kapacitásukat bővítsék.

 

Különszintű megoldással növelik a kapacitást

A hatvani vonal belső szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a már említett „testvérprojekt” keretében épül harmadik vágány. A rendszerszintű kapacitásbővítéshez a további szakaszon, Kőbánya felsőtől Rákosligetig is plusz egy, illetve részben plusz két vágány létrehozását tervezik a hatvani vonalon a MÁV-val együtt kialakított tervezési program szerint.

Általánosságban is igaz, hogy a plusz vágányoknál hatékonyabban növeli a kapacitást, ha az állomásokon az egymás útját keresztező vonatoknak nem kell egymásra várniuk, hanem – ahogyan például az autópálya-csomópontokban a gépkocsik – külön szintben kerülhetik el egymást. Ezért terveznek ilyen különszintű bújtatást a két vonal elágazásához Rákosnál. Kőbánya felső és Rákos között a beruházás eredményeként helyreáll majd az eredeti, 100 km/órás pályasebesség, és kiépül az ETCS L2-es páneurópai vonatbefolyásoló rendszer.

A cél az, hogy Pécelig és Gyömrőig 15 perces elővárosi járatsűrűség legyen biztosítható.

A tervezési feladat része az újszászi vonalon is megvizsgálni, hogy szükséges-e harmadik vágányt építeni. Ezt a lehetőséget természetesen az új megállóhelyek kialakításánál is figyelembe kell venni.

A környéken lakók régi problémája, hogy a Jászberényi út felől egy, a Tündérfürt utca irányából pedig két sorompón keresztül vezet az út a Keresztúri úthoz. Ezek kiváltására Rákos térségében egy új felüljáró tervei fognak elkészülni a beruházás részeként. Helyére két javaslat van. Az egyik a Tárna utca vonala - itt gyalogos felüljáró most is van, a II. világháborúig pedig közúti is volt. A másik lehetséges helyszín pedig a Kozma utca vonala.

A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.

Iparági hírekBudapest Fejlesztési Központ (BFK)BudapestHatvanÚjszászvasútfejlesztésNemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF)Főmterv Mérnöki Tervező Zrt.Ring Mérnöki Iroda Kft.