A kérdőívek a vasútvonalakat ma használók szokásaira kíváncsiak, és azokéra is, akik a térségből ingáznak, de ma még nem vonattal járnak.
Kérdőíves felmérést indított a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a kelet-pesti vasútvonalak fejlesztése kapcsán – olvasható Vitézy Dávid vezérigazgató Facebook bejegyzésében. A Rákoson egyesülő hatvani-miskolci (80a jelű) és újszászi-szolnoki (120a) vonalak együttesen az ország egyik legforgalmasabb vasúti folyosóját jelentik naponta 42 ezer ingázóval. A fővárosi elővárosi vasúti hálózat teljesítőképessége szempontjából kulcsfontosságú ennek, a Keleti pályaudvarra befutó tengelynek a fejlesztése, valamint színvonal- és kapacitásnövelése.
Mivel összetett, nagy területet érintő fejlesztésről van szó, az érdekeltek szempontjait, véleményét is három külön kérdőíven gyűjtik, amelyek itt is elérhetőek:
A kérdőívek a vasútvonalakat ma használók szokásaira kíváncsiak, és azokéra is, akik a térségből ingáznak, de ma még nem vonattal járnak. Emellett azt is felmérik, az érintettek mit várnak el egy 21. századi elővárosi vasúti szolgáltatástól.
Az említett vonalak Budapesten belüli szakaszainak állapota végletesen leromlott és az eddigi fejlesztések sem érintették igazán, így pont ott döcögnek a leglassabban a vonatok, ott történik a legtöbb – késést okozó – műszaki hiba, ahol a legnagyobb a forgalom. A hatvani vonal Rákostól kifelé induló elővárosi szakaszán évek óta tart a fejlesztés, a kérdőív ezért nem vonatkozik erre a szakaszra. Itt is terveznek azonban további beavatkozást: Rákos és Rákosliget között a harmadik vágány kiépítését.
A februárban bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (https://budapestvasut2040.hu/) legfőbb célja az, hogy Közép-Magyarország vasúthálózatát egységes rendszerként határozza meg.
A Budapest - Hatvan 80a vonal esetén a végéhez közeledik a NIF Zrt. által megrendelt nagy rekonstrukció Rákos és Hatvan között. Az állomások szolgáltatásai nívósabbak lettek, a pálya is jó, ám a beruházás haszna még nem tud teljes mértékben érvényesülni, nem tud annyi vonat járni, amennyi szükséges lenne, mert ehhez a Rákoson belüli szakaszt is fejleszteni kell és plusz vágány szükséges Rákostól kifelé is.
A hatvani vonal fejlesztésének részeként ugyancsak a kivitelezésnél tart a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti fejlesztés. Itt új vágány szolgálja majd a megnövekedett forgalmat. A Könyves Kálmán körút és az 1-es villamos fölött már a helyére is került az új híd szerkezete. Mellette, a Közlekedési Múzeum új épülete mögött új megálló létesül a BFK előkészítésében. Innen nemcsak az 1-es villamosokra lehet majd átszállni, de meg lehet közelíteni a múzeumot és a Népliget északi oldalán, barnamezős beruházásként létrejövő kulturális negyedet is.
Egy harmadik - az eddig taglalt kettőhöz szorosan kapcsolódó - projektnek is folyik már a tervezése, amely a Főmterv Zrt. és a Ring Mérnöki Iroda konzorciumával valósul meg. Ez részben a két említett rész között kimaradt szakaszon hoz létre plusz vágányt, vágányokat és emeli a sebességet; részben fejleszti a hatvani és az újszászi vonal állomásait, megállóit, beleértve ebbe új megállók létesítését is és Kőbánya felső Élessarokhoz helyezését. Emellett fontos közúti fejlesztést is tartalmaz, hiszen egy új felüljáró segíti majd a térségben autózók közlekedését.
A XVII. kerület Budapestnek az a része, ahol már jelenleg is viszonylag sokan használják városon belüli közlekedésre a vasutat, hiszen a BKK kötöttpályás hálózata nem éri el a kerületet. Hogy még többen szállhassanak vonatra, új megállók készülnek Rákosmentén és a szomszédos Kőbányán is.
Az újszászi vonalon Madárdomb a hasonló nevű városrészt és a Helikopter lakóparkot szolgálja majd ki.
Két további megálló létesítése még nem dőlt el, hasznosságukat vizsgálják: az egyik helyszín a mai Rákoskert és Rákoshegy megállók között az Összekötő utca vonalában van (Strázsahegy), a másik már a X. kerület területén, a Bársonyvirág utca vonalában (Kőbánya-Kertváros). Ez a pont lényegesen közelebb van a lakott részekhez, mint a mai Rákos.
A Rákos–Hatvan projektjében még idén elkészül a Keresztúri út torkolata közelében Akadémiaújtelep a XVII. kerület egyik fontos részén.
Kőbánya felsőn az utasperonok lényegesen közelebb kerülnek a villamosok és buszok megállójához - négy új peronról van szó - és, az új helyen, az Élessaroknál akadálymentesen lehet majd átszállni a környék villamosaira és buszaira.
Új megálló készül a Hungária körútnál az új Közlekedési Múzeum mellett, amely az 1-es villamosra nyit majd új kapcsolatot. Az új megálló a Keleti pályaudvar és az Élessarok közötti szakaszon helyezkedik majd el.
A hatvani vonalon a NIF-es projektben már akadálymentesítették az elővárosi megállókat, P+R, B+R parkolók is készültek, de az újszászi vonalon, Gyömrőtől befelé is megtörténnek ezek a fejlesztések.
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik legfontosabb célja, hogy az elővárosi megállókból a megszokott irányok mellett a városban másfelé is el lehessen jutni átszállás nélkül. E két kelet-pesti vonal esetén – miközben az S60-as és S80-as járatok továbbra is a Keleti pályaudvar felé mennek – az egyik új irány a Déli Körvasút felé vezethet, azaz a Népligeten és a Közvágóhídon át Budára, Kelenföldre és a budai agglomerációba.
A másik új cél a Nyugati pályaudvar lehet a külső körvasúton át. A külső körvasúton ez egyben az ottani új megállók érintését is jelenti majd Rákosszentmihálytól Pestújhelyig. A Nyugatiba közlekedő új járatok feltétele, hogy a Nyugati pályaudvarra vezető belső pályaszakaszokat ugyancsak felújítsák és kapacitásukat bővítsék.
A hatvani vonal belső szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a már említett „testvérprojekt” keretében épül harmadik vágány. A rendszerszintű kapacitásbővítéshez a további szakaszon, Kőbánya felsőtől Rákosligetig is plusz egy, illetve részben plusz két vágány létrehozását tervezik a hatvani vonalon a MÁV-val együtt kialakított tervezési program szerint.
Általánosságban is igaz, hogy a plusz vágányoknál hatékonyabban növeli a kapacitást, ha az állomásokon az egymás útját keresztező vonatoknak nem kell egymásra várniuk, hanem – ahogyan például az autópálya-csomópontokban a gépkocsik – külön szintben kerülhetik el egymást. Ezért terveznek ilyen különszintű bújtatást a két vonal elágazásához Rákosnál. Kőbánya felső és Rákos között a beruházás eredményeként helyreáll majd az eredeti, 100 km/órás pályasebesség, és kiépül az ETCS L2-es páneurópai vonatbefolyásoló rendszer.
A cél az, hogy Pécelig és Gyömrőig 15 perces elővárosi járatsűrűség legyen biztosítható.
A tervezési feladat része az újszászi vonalon is megvizsgálni, hogy szükséges-e harmadik vágányt építeni. Ezt a lehetőséget természetesen az új megállóhelyek kialakításánál is figyelembe kell venni.
A környéken lakók régi problémája, hogy a Jászberényi út felől egy, a Tündérfürt utca irányából pedig két sorompón keresztül vezet az út a Keresztúri úthoz. Ezek kiváltására Rákos térségében egy új felüljáró tervei fognak elkészülni a beruházás részeként. Helyére két javaslat van. Az egyik a Tárna utca vonala - itt gyalogos felüljáró most is van, a II. világháborúig pedig közúti is volt. A másik lehetséges helyszín pedig a Kozma utca vonala.
A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.
Előreláthatóan év végén adják át az év egyik legizgalmasabb hazai útépítési projektjét, az M85-ös gyorsforgalmi út zárószakaszán épülő Bécsi-dombi alagutat. Az alagút építése során a szakemberek a Mapei vízszigetelési és fényvisszaverő bevonati rendszerét használták.
Egy új teherforgalmi átkelőhely létesítését, valamint az ehhez kapcsolódó útfejlesztéseket is tartalmazza a tervcsomag, amelyet közösen nyújt be az Európai Uniónak a két állam.