Szeptember elejétől a kritikus építőanyagok ára 10-15 százalékkal mérséklődött, mindezt pedig a fogyasztók is érzékelni fogják.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a nagy áruforgalmat lebonyolító építőanyag-kereskedők (az Akker-Plus, a Lambda System, a Masterplast, a Piramis és az újHáz) vezetői, valamint Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó és Gyutai Csaba építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos bevonásával közösen készítette el a magyarországi építési piac anyagellátásának helyzetértékelését.
A szereplők megállapították, hogy a meghozott kormányzati intézkedések hatására
szeptember elejétől a kritikus építőanyagok piacán 10-15 százalékos ármérséklődés már tapasztalható.
A konzultáción részt vevő kereskedő-szolgáltató nagy vállalkozások megerősítették, hogy az építőanyag-gyártási, beszerzési ármérsékléseket az áruk kereskedelmi áraiban is érvényesíteni fogják, vagyis az a fogyasztók számára is érzékelhetővé válik.
A résztvevők hangsúlyozták, hogy
az előre nem látott, összességében 30 százalékos mértékű építőanyag-áremelkedéseket március és augusztus hónapok között meghatározóan az építőanyagok és építési termékek piacán tapasztalt világkereskedelmi folyamatok hatásai okozták.
A legnagyobb áremelkedések azoknál a termékeknél voltak (kritikus termékeknél 50-100 százalék), ahol alapvetően importra szorul a magyar építési piac: a fa, az acél, a réz és alumínium, valamint vegyipari alapanyagú termékek ára növekedett drasztikusan. Ezek számszerűsítéséhez az ÉVOSZ a kivitelezők piaci tapasztalatait ismételten felméri – olvasható a közleményben.
A meghozott kormányzati intézkedések hatását értékelve a résztvevők megállapították, hogy azok nagyban hozzájárultak az anyaghiány elkerüléséhez és a bányaipari termékek árának mérséklődéséhez.
A világkereskedelmi feszültségek enyhülése és a nagy forgalmú építőanyag-kereskedők alternatív import piaci beszerzései nyomán
szeptember elejétől a kritikus építőanyagok piacán 10-15 százalékos ármérséklődés már tapasztalható.
A kormányzat és az ÉVOSZ kérésének helyt adva a résztvevők megerősítették, hogy a várhat
építőanyag-gyártási, beszerzési ármérsékléseket az áruk kereskedelmi áraiban is érvényesíteni fogják, vagyis az a fogyasztók számára is érzékelhetővé válik.
Az építőanyag-kereskedők piacán jelentős a verseny, nincsenek domináns, piactorzító erejű pozíciók, ami kedvezően hathat az árakra.
A hazai tulajdonú építőanyagkereskedések hálózatfejlesztésre és a szolgáltatások további bővítésére készülnek, tanácsadási, raktározási, szállítási és finanszírozási területeken
– derül ki a közleményből.
Az értékesítési rendszerük főként a mikro- és kisvállalkozásokat, valamint a lakosságot szolgálja ki, a magánvevők aránya meghaladja a 70 százalékot. A nagy generálkivitelezők aránya az üzleti körükben 3 százalék alatti. A kivitelezői szektorban végrehajtott bérfejlesztésektől a kereskedelmi szektor jelentősen elmarad.
Az építőipar az elmúlt négy évben 35-40 százalékos bérfejlesztést hajtott végre az őt kiszolgáló kereskedelemben bérfelzárkóztatásra van szükség.
Hozzátették, a kivitelezők és kereskedők közös várakozása, hogy 2021 hátralévő részében a távol-keleti beszállítások továbbra is bizonytalanok és drágák maradhatnak. Az anyagellátást elsődlegesen a szomszédos országokból a hagyományos üzleti kapcsolatokkal célszerű megoldani.
Az ÉVOSZ az építésgazdasági lánc minden szereplőjétől azt kéri, hogy a 48 százalékos importfüggőséget csökkentse 30 százalék körüli szintre − olvasható az szövetség közleményében.
Az ÉVOSZ tagvállalatainak becslése alapján a jövő évre biztosan erős építési kereslet várható, de már normalizált anyagellátási körülmények között.
A közlemény szerint kiemelt cél a hazai építőanyag-gyártás erősítése, amelynek fontos feltétele a középtávú kiszámíthatóság, amely minimum 5 éves időtávra rögzített építési, szabályozási és adózási feltételrendszert jelent, a jelenlegi szabályozás meghosszabbítását alapul véve.
Friss, pozitív intézkedést vár a szakma az MNB zöld hitel programjától, a rozsdaövezeti lakásáfa visszaigénylés lehetőségétől, valamint az építőanyag-gyártási beruházások tőkeigényét segítő állami befektetési alap létrehozásától.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.