Tima Zoltán és Kruppa Gábor, a KÖZTI és a Hamburg C. vezető tervezői készíthetik el közösen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának terveit.
A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) kihirdette Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának tervezéséről szóló építészeti pályázat nyertesét. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára csütörtöki Facebook posztjában olvasható információk szerint
a pályázat győztese: Tima Zoltán és Kruppa Gábor, a KÖZTI és a Hamburg C. vezető tervezői, ők készíthetik el közösen az új campus részletes terveit.
Az építészek nevéhez Budapest több ikonikus épülete és közösségi tere fűződik. Tima Zoltánnak az újbudai Dorottya Udvar irodaépülete, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt és T2B mólója, és a Kossuth tér megújítása köszönhető. Kruppa Gábor neve az V. kerületi szecessziós építészeti műremek, a Gresham-palota megújításáról is ismert lehet.
A nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázat zsűrijében helyet kapott az Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara delegáltjai mellett Budapest Főváros és Józsefváros főépítésze is. Fürjes Balázs bejegyzése szerint az izgalmas viták után egyhangú szakmai döntés született.
Az új campus a Bölcsészet- és Társadalomtudományi és részben az Információs, Technológiai és Bionikai Kar otthona is lesz.
A Pázmány campusfejlesztése egy összetett feladat: egyetemépítés, műemléki felújítás és városfejlesztés is egyben
– mondta el az államtitkár.
Közel 4000 pázmányos hallgató és majd 500 oktató kap új otthont a Palotanegyed szívében, a Múzeum utca – Pollack Mihály tér – Bródy Sándor utca – Szentkirályi utca által határolt városnegyedben. Az új campussal az egyetem széttagoltsága is csökken, így nem kell majd a diákoknak és oktatóknak annyit ingázni.
A leendő campus tömbjét három 19. századi, impozáns, műemléki palota szegélyezi. A Festetics-palota (az Andrássy Egyetem otthona), az Esterházy- és a Károlyi-palota. Utóbbi kettő az új campusnak is része. Fürjes Balázs tájékoztatása szerint ezeket megőrzik, és műemléki hűséggel újítják fel, csak úgy, mint a Magyar Rádió korábbi épületének homlokzatát.
Egy zöldfelületekkel tagolt, új városközpont, egyetemi központ, és egy izgalmas közösségi tér születik, nemcsak a pázmányosok, hanem minden budapesti számára. A campus területén 4000 négyzetméter új, minőségi zöldfelületet hoznak létre. Zöldtetők és izgalmas zöldhomlokzatok teszik élhetőbbé az új városközpontot.
Az államtitkár bejegyzése szerint
az új campus épülete egyszerre tükrözi a több száz éves katolikus egyetem szellemiségét, és jól illeszkedik a 19. századi Palotanegyed szövetébe. Belülről pedig egy igazi, 21. századi modern egyetem: hatalmas könyvtárral, konferenciatermekkel, laborokkal, műszaki és informatikai kutatóközpontokkal.
Az új campus egy egyedi, karakteres, önálló identitással rendelkező épületegyüttes. Anyaghasználatában és építészeti megoldásaiban tiszteletben tartja a környék építészeti hagyományait.
Továbbá az új campus szervesen kapcsolódik a Szentkirályi utcában található a Jog- és Államtudományi Kar épületéhez. Vizuálisan a hasonló szín- és anyaghasználatnak köszönhetően, fizikailag pedig egy, a történelmi olasz városok hangulatát idéző térrel, „piazza”-val. A tér súlyponti helyén egy különálló torony áll kereszttel a tetején, amely kiemelkedik a tetőtájból, és világosan kijelöli a Pázmány helyét a belvárosban. Fürjes Balázs hozzátette: annak érdekében, hogy a diákok az egyetem épületei közötti szabadon mozoghassanak, a Szentkirályi utca forgalomcsillapítását is vizsgálják.
„Az otthonosság érzését a belső terekben is használt világos és meleg színek, a tégla és faburkolat adják. Az egyetem főbejárata előtt pedig egy zöldfelületekkel tagolt nyitott parkrész lesz. A Pollack Mihály tér is bezöldül. Kősivatag helyett: fákkal, cserjékkel és színvonalas utcabútorokkal tagolt barátságos tér születik” tájékoztatott Fürjes Balázs.
Végezetül hozzátette:
az új campus minden élethelyzetben „kényelmes” lesz. Családbarát egyetemet építünk, a legtöbb szintre baba-mama szobát tervezünk. Sokfajta sportolási lehetőséget: fitnessközponttal, sportcsarnokkal, tornateremmel, több száz biciklitárolóval. A bentlakó diákoknak közel 200 férőhelyes kollégium épül.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.