ÉVOSZ felmérés: a 2023. év nem ad okot derűlátásra

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentősebb szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2022-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2023. évre.

A felmérésben résztvevő cégek nagy része Kft.-ként működő társaság, létszámukat tekintve a néhány főstől egészen a több száz főt foglalkoztatóig.

Az árbevételre vonatkozó várakozások azt mutatják, hogy a felmérésben résztvevő vállalkozások közel fele (45%) 2022-ben árbevétele növekedésére számít az előző évhez képest, átlagosan 13%-kal. A válaszadók tizennyolc százaléka változatlan árbevételt vár, 36%-uk viszont úgy nyilatkozott, hogy 2022-ben árbevétele várhatóan csökkenni fog 2021. évhez képest. Ők átlagosan 18,5%-os árbevétel csökkenésre számítanak.

2023-mal kapcsolatban már nem voltak annyira optimisták, a válaszadók mindössze 14%-a számít árbevétele növekedésére, 27% változatlan, 59% pedig csökkenő árbevételt prognosztizál.

2023. évben az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintve a felmérésben részt vevő cégek több mint háromnegyede romlásra számít, csak 23%-uk vár változatlan jövedelmezőséget.

A nyilatkozó vállalkozásoknál 2022-ben a megrendelések mintegy 57%-a származik hazai magánmegrendelésből, 37,5%-a közbeszerzésekből és 5% export megrendelésből. 2023-ra vonatkozóan a hazai magánmegrendelések arányának növekedésére, a közbeszerzések csökkenésére számítanak az állami és az önkormányzati építési beruházások későbbre halasztása miatt.

A korábbi néhány év felméréseihez hasonlóan a vállalkozások a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelték ki (64%). A válaszadók több, mint fele a megrendelések hiányát, fele a forint gyengülését jelölte meg akadályként. Az üzleti tevékenység negyedik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a válaszadók 45%-a az energiaár-változásokat jelölte meg. További nehezítő tényezőkként jelölték meg a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát, a magas adó- és társadalombiztosítási terheket, az építőanyag-hiányt, valamint a beszerzési nehézségeket.

A válaszadó cégek közel háromnegyede nyilatkozta, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkással a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből, projektvezetőkből is. A nemzetközi konfliktushelyzet miatt csökkent a külföldi munkaerő kapacitás, és komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése. Csak a válaszadók 23%-a számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. 2022 I. félévében a KSH adatai szerint az építőiparban átlagosan 16,3%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, 2022 év végéig a felmérésben részt vevő cégek az első félévhez képest közel 12%-os átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.

 

A nehézségek ellenére a válaszadó cégek több mint fele (59%) biztosított képzést munkavállalói számára, és ennél is nagyobb arányban, 64%-uk tervezi az elkövetkező egy évben, hiszen ez is a munkaerőmegtartás egyik eszköze. Ahhoz, hogy a hazai és a nemzetközi piacon versenyképesek legyenek munkaadóként, a munkaerőmegtartás költségeit a vállalkozásoknak be kell vállalniuk.

2022. évre vonatkozóan a felmérésben szereplő vállalkozások kevésbé optimisták a szerződésállomány alakulásával kapcsolatban a tavaszi felméréshez képest. Csak 18% vár növekedést, 27% stagnálást, 55% pedig a szerződésállomány csökkenésére számít.

2023-ra vonatkozóan a válaszadó cégek kevesebb, mint 10%-a nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya várhatóan meghaladja jelenlegi kapacitását. 27% számít 80% feletti, 32% pedig 50-80% közötti kapacitást lekötő rendelésállományra. A válaszadó cégek harmada viszont jelenlegi kapacitása felénél kevesebb rendelésállományra számít.

2022. augusztus 31-én a felmérésben szereplő cégek 64%-nak volt kintlévősége, melynek átlagos nagysága az árbevétel közel 9%-a volt. A kintlévőséggel rendelkező cégek 71%-a ítélte úgy, hogy kintlévősége peres út nélkül behajtható. A tartozásnak csak 91%-át gondolják behajthatónak. Ez a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.

A járványhelyzet, valamint az azt követő nemzetközi konfliktushelyzet miatti külföldi vendégmunkaerő-kapacitás csökkenése, az egyes alapanyag-, félkész- és késztermék hiány, ezek beszerzési forrásainak kényszerű átrendeződése, az ebből adódó építőanyagár-növekedés, valamint az energiaár-robbanás az építőipar minden szereplőjét érintik, nagymértékben nehezítik a cégek működését és óriási az árfelhajtó hatásuk. E negatív hatások a központi kormányzati projektek finanszírozásának átgondolását is szükségessé tették.

A vállalkozások várakozásai szerint az első félévhez képest az év végéig az építőanyagok ára, a fuvarköltség (20%), az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (19%), valamint az alvállalkozói díjtételek változása (13%) lesz a legnagyobb mértékű. A válaszadók az építőanyagok közül a hőszigetelő anyagok és a faanyagok 20, a tégla esetében pedig 18%-os árnövekedésre számítanak, de minden építőanyag esetén az inflációt meghaladó árnövekedéssel számolnak.

 

A válaszok egyértelműen rámutatnak az évközi bérfejlesztésekre, ami korábban az építőiparra nem volt jellemző.