2022.12.10, Szombat
ÉVOSZ felmérés: a 2023. év nem ad okot derűlátásra
Főkép: Illusztráció Diagramok: ÉVOSZ

ÉVOSZ felmérés: a 2023. év nem ad okot derűlátásra

ÉVOSZ

2022.09.29. 10:50 - Kalácska-Nagy Nóra

Az építőiparban dolgozó cégek 86%-a összességében kielégítőnek vagy jónak ítéli meg 2022-es üzleti helyzetet. A 2023. évvel kapcsolatban azonban korántsem ennyire derűlátóak. A nemzetközi konfliktushelyzet, a gazdasági kihívások negatív irányba fordítják a kilátásokat, és sok a bizonytalanság. A vállalkozások 2023. évben összességében a piaci lehetőségük jelentős zsugorodását prognosztizálják és az abból adódó nehézségeket, feszültségeket.

Hirdetés

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentősebb szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2022-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2023. évre.

A felmérésben résztvevő cégek nagy része Kft.-ként működő társaság, létszámukat tekintve a néhány főstől egészen a több száz főt foglalkoztatóig.

Az árbevételre vonatkozó várakozások azt mutatják, hogy a felmérésben résztvevő vállalkozások közel fele (45%) 2022-ben árbevétele növekedésére számít az előző évhez képest, átlagosan 13%-kal. A válaszadók tizennyolc százaléka változatlan árbevételt vár, 36%-uk viszont úgy nyilatkozott, hogy 2022-ben árbevétele várhatóan csökkenni fog 2021. évhez képest. Ők átlagosan 18,5%-os árbevétel csökkenésre számítanak.

2023-mal kapcsolatban már nem voltak annyira optimisták, a válaszadók mindössze 14%-a számít árbevétele növekedésére, 27% változatlan, 59% pedig csökkenő árbevételt prognosztizál.

2023. évben az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintve a felmérésben részt vevő cégek több mint háromnegyede romlásra számít, csak 23%-uk vár változatlan jövedelmezőséget.

A nyilatkozó vállalkozásoknál 2022-ben a megrendelések mintegy 57%-a származik hazai magánmegrendelésből, 37,5%-a közbeszerzésekből és 5% export megrendelésből. 2023-ra vonatkozóan a hazai magánmegrendelések arányának növekedésére, a közbeszerzések csökkenésére számítanak az állami és az önkormányzati építési beruházások későbbre halasztása miatt.

A korábbi néhány év felméréseihez hasonlóan a vállalkozások a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelték ki (64%). A válaszadók több, mint fele a megrendelések hiányát, fele a forint gyengülését jelölte meg akadályként. Az üzleti tevékenység negyedik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a válaszadók 45%-a az energiaár-változásokat jelölte meg. További nehezítő tényezőkként jelölték meg a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát, a magas adó- és társadalombiztosítási terheket, az építőanyag-hiányt, valamint a beszerzési nehézségeket.

A válaszadó cégek közel háromnegyede nyilatkozta, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkással a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből, projektvezetőkből is. A nemzetközi konfliktushelyzet miatt csökkent a külföldi munkaerő kapacitás, és komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése. Csak a válaszadók 23%-a számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. 2022 I. félévében a KSH adatai szerint az építőiparban átlagosan 16,3%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, 2022 év végéig a felmérésben részt vevő cégek az első félévhez képest közel 12%-os átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.

 

A nehézségek ellenére a válaszadó cégek több mint fele (59%) biztosított képzést munkavállalói számára, és ennél is nagyobb arányban, 64%-uk tervezi az elkövetkező egy évben, hiszen ez is a munkaerőmegtartás egyik eszköze. Ahhoz, hogy a hazai és a nemzetközi piacon versenyképesek legyenek munkaadóként, a munkaerőmegtartás költségeit a vállalkozásoknak be kell vállalniuk.

2022. évre vonatkozóan a felmérésben szereplő vállalkozások kevésbé optimisták a szerződésállomány alakulásával kapcsolatban a tavaszi felméréshez képest. Csak 18% vár növekedést, 27% stagnálást, 55% pedig a szerződésállomány csökkenésére számít.

2023-ra vonatkozóan a válaszadó cégek kevesebb, mint 10%-a nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya várhatóan meghaladja jelenlegi kapacitását. 27% számít 80% feletti, 32% pedig 50-80% közötti kapacitást lekötő rendelésállományra. A válaszadó cégek harmada viszont jelenlegi kapacitása felénél kevesebb rendelésállományra számít.

2022. augusztus 31-én a felmérésben szereplő cégek 64%-nak volt kintlévősége, melynek átlagos nagysága az árbevétel közel 9%-a volt. A kintlévőséggel rendelkező cégek 71%-a ítélte úgy, hogy kintlévősége peres út nélkül behajtható. A tartozásnak csak 91%-át gondolják behajthatónak. Ez a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.

A járványhelyzet, valamint az azt követő nemzetközi konfliktushelyzet miatti külföldi vendégmunkaerő-kapacitás csökkenése, az egyes alapanyag-, félkész- és késztermék hiány, ezek beszerzési forrásainak kényszerű átrendeződése, az ebből adódó építőanyagár-növekedés, valamint az energiaár-robbanás az építőipar minden szereplőjét érintik, nagymértékben nehezítik a cégek működését és óriási az árfelhajtó hatásuk. E negatív hatások a központi kormányzati projektek finanszírozásának átgondolását is szükségessé tették.

A vállalkozások várakozásai szerint az első félévhez képest az év végéig az építőanyagok ára, a fuvarköltség (20%), az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (19%), valamint az alvállalkozói díjtételek változása (13%) lesz a legnagyobb mértékű. A válaszadók az építőanyagok közül a hőszigetelő anyagok és a faanyagok 20, a tégla esetében pedig 18%-os árnövekedésre számítanak, de minden építőanyag esetén az inflációt meghaladó árnövekedéssel számolnak.

 

A válaszok egyértelműen rámutatnak az évközi bérfejlesztésekre, ami korábban az építőiparra nem volt jellemző.

 

Galéria

Iparági hírekÉVOSZépítőipar

Hírlevél