A tavalyi rekordértékhez képest lassult a magyar közbeszerzési piac, de a fenntartható fejlődés szempontjai erősödtek

A magyarországi ajánlatkérők 3478 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 1304 milliárd forint értékben az első félévben, ami az egy évvel korábbihoz képest 11 százalékos, illetve 50 százalékos csökkenésnek felel meg - ismertette Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a szervezet legújabb gyorsjelentését sajtótájékoztatón, szerdán Budapesten. Mint május végén beszámoltunk róla, 2022-ben minden korábbi értéket megdöntött az eljárások összértéke, ehhez a magas számhoz képest volt jelentős a csökkenés.

 

 

Több tényező együttes hatása áll a folyamat hátterében

Szavaiból kiderült: a visszaesés hátterében a globális krízis, a háború hatásai és az építőipari árak drasztikus emelkedése állnak, ezek jelentős mértékben negatívan haotttak szembe a magyar gazdaságot jellemző korábbi dinamikus növekedési pályára. Az eljárások értéke a legjelentősebb mértékben az építési beruházás kategóriában esett vissza, 411 milliárd forintra a tavalyi első félévi 1954 milliárdról - ismertette.

A hatóság elnöke elmondta, hogy az építési beruházások korábban a közbeszerzések összértékének kétharmadát tették ki, mára viszont kiegyenlítődött az arány, és az árubeszerzéssel, illetve a szolgáltatásmegrendeléssel közel azonos az arányuk. A jelentés szerint az árubeszerzési eljárások értéke 446 milliárd forint, a szolgáltatás-megrendelési pedig 447 milliárd forint volt január-júniusban.

 

 

 

Zöldülő közbeszerzések

Mint a Közbeszerzési Hatóság közleményében is írják, mindezzel párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok a közbeszerzésekben.

Ezzel kapcsolatban, a fentebb összegzett adatokkal is összefüggésben az elnök kiemelte:

„Jelentős átrendeződés figyelhető meg a hazai közbeszerzési piacon az idei év első felében, elsősorban az építési beruházások értékének jelentős visszaesése miatt. Ezzel párhuzamosan azonban több pozitív trendet is megfigyelhetünk, hiszen a korábbiakhoz képest még inkább élénkült a verseny, valamint az ajánlatkérők egyre tudatosabbak a fenntarthatósági szempontok alkalmazása terén. Mindkét tendencia előremutató, hiszen ezek a folyamatok költséghatékonyabb, a jövő kihívásaira is felkészült közbeszerzési piac irányába mutatnak.”

 

 

A pozitív strukturális változások a hatóság féléves gyorsjelentésében abban is nyomon követhetőek, hogy ebből a szempontból az idei első féléves adatok nagyon biztató tendenciát mutatnak a nemzeti eljárásrendet vizsgálva, mivel a zöld szempontokat tartalmazó eljárások számának és értékének aránya is mintegy 50%-kal nőtt (16,1, illetve 14,5%-ra), az előző két év azonos időszakával összehasonlítva. A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések aránya pedig szintén markáns növekedést mutat.

Emellett szintén hangsúlyozták, hogy a Közbeszerzési Hatóság több fontos mutatót is közzétesz jelentéseiben, melyek a közbeszerzések terén megvalósuló verseny intenzitását jellemzik. Az egyik ilyen mérőszám az egyajánlatos közbeszerzések alakulása.

 

 

Biztosított a cégek közötti verseny

Erről kifejtették: a szervezet ezt a mutatót két módszer alapján is vizsgálja: egyrészt a korábbi gyakorlatnak megfelelően a teljes közbeszerzési eljárásokat, másrészt pedig – ahogyan az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytábláján is megjelenik – az egyes szerződéseket veszi alapul. 

 

 

Az eljárás alapú mérés szerint 2023 első félévében az alacsony értékű közbeszerzéseket magába foglaló nemzeti eljárásrend esetén a tavalyi év azonos időszakához képest az egyajánlatos eljárások számának és értékének aránya is mérséklődött, az uniós eljárásrendet vizsgálva pedig az látható, hogy a számarányuk az előző két év azonos időszakához képest csökkenést mutatott.

 

 

Rámutattak:

az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytábla módszertana alapján az egyajánlatos szerződések számának aránya az uniós eljárásrendben a 2023 első félévében 35,2%-ra csökkent.  A nemzeti eljárásrendben hasonló tendencia figyelhető meg, mint eljárásalapon, mivel az előző év azonos időszakához képest már csökkenés volt látható mind a számarány, mind pedig az értékarány tekintetében.

A közbeszerzési eljárások során megvalósuló verseny fokozódását jelzi, hogy az első félévben átlagosan közel 8 (7,9) pályázó szállt versenybe egy-egy tenderért, míg a megelőző két év azonos időszakában ez a mutató 6,2 (2022) illetve 7,1 (2021) volt.