Mintegy 1300 milliárd forint értékben folytattak le sikeres közbeszerzési eljárásokat 2023 első félévében.
A magyarországi ajánlatkérők 3478 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 1304 milliárd forint értékben az első félévben, ami az egy évvel korábbihoz képest 11 százalékos, illetve 50 százalékos csökkenésnek felel meg - ismertette Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a szervezet legújabb gyorsjelentését sajtótájékoztatón, szerdán Budapesten. Mint május végén beszámoltunk róla, 2022-ben minden korábbi értéket megdöntött az eljárások összértéke, ehhez a magas számhoz képest volt jelentős a csökkenés.
Szavaiból kiderült: a visszaesés hátterében a globális krízis, a háború hatásai és az építőipari árak drasztikus emelkedése állnak, ezek jelentős mértékben negatívan haotttak szembe a magyar gazdaságot jellemző korábbi dinamikus növekedési pályára. Az eljárások értéke a legjelentősebb mértékben az építési beruházás kategóriában esett vissza, 411 milliárd forintra a tavalyi első félévi 1954 milliárdról - ismertette.
A hatóság elnöke elmondta, hogy az építési beruházások korábban a közbeszerzések összértékének kétharmadát tették ki, mára viszont kiegyenlítődött az arány, és az árubeszerzéssel, illetve a szolgáltatásmegrendeléssel közel azonos az arányuk. A jelentés szerint az árubeszerzési eljárások értéke 446 milliárd forint, a szolgáltatás-megrendelési pedig 447 milliárd forint volt január-júniusban.
Mint a Közbeszerzési Hatóság közleményében is írják, mindezzel párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok a közbeszerzésekben.
Ezzel kapcsolatban, a fentebb összegzett adatokkal is összefüggésben az elnök kiemelte:
„Jelentős átrendeződés figyelhető meg a hazai közbeszerzési piacon az idei év első felében, elsősorban az építési beruházások értékének jelentős visszaesése miatt. Ezzel párhuzamosan azonban több pozitív trendet is megfigyelhetünk, hiszen a korábbiakhoz képest még inkább élénkült a verseny, valamint az ajánlatkérők egyre tudatosabbak a fenntarthatósági szempontok alkalmazása terén. Mindkét tendencia előremutató, hiszen ezek a folyamatok költséghatékonyabb, a jövő kihívásaira is felkészült közbeszerzési piac irányába mutatnak.”
A pozitív strukturális változások a hatóság féléves gyorsjelentésében abban is nyomon követhetőek, hogy ebből a szempontból az idei első féléves adatok nagyon biztató tendenciát mutatnak a nemzeti eljárásrendet vizsgálva, mivel a zöld szempontokat tartalmazó eljárások számának és értékének aránya is mintegy 50%-kal nőtt (16,1, illetve 14,5%-ra), az előző két év azonos időszakával összehasonlítva. A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések aránya pedig szintén markáns növekedést mutat.
Emellett szintén hangsúlyozták, hogy a Közbeszerzési Hatóság több fontos mutatót is közzétesz jelentéseiben, melyek a közbeszerzések terén megvalósuló verseny intenzitását jellemzik. Az egyik ilyen mérőszám az egyajánlatos közbeszerzések alakulása.
Erről kifejtették: a szervezet ezt a mutatót két módszer alapján is vizsgálja: egyrészt a korábbi gyakorlatnak megfelelően a teljes közbeszerzési eljárásokat, másrészt pedig – ahogyan az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytábláján is megjelenik – az egyes szerződéseket veszi alapul.
Az eljárás alapú mérés szerint 2023 első félévében az alacsony értékű közbeszerzéseket magába foglaló nemzeti eljárásrend esetén a tavalyi év azonos időszakához képest az egyajánlatos eljárások számának és értékének aránya is mérséklődött, az uniós eljárásrendet vizsgálva pedig az látható, hogy a számarányuk az előző két év azonos időszakához képest csökkenést mutatott.
Rámutattak:
az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytábla módszertana alapján az egyajánlatos szerződések számának aránya az uniós eljárásrendben a 2023 első félévében 35,2%-ra csökkent. A nemzeti eljárásrendben hasonló tendencia figyelhető meg, mint eljárásalapon, mivel az előző év azonos időszakához képest már csökkenés volt látható mind a számarány, mind pedig az értékarány tekintetében.
A közbeszerzési eljárások során megvalósuló verseny fokozódását jelzi, hogy az első félévben átlagosan közel 8 (7,9) pályázó szállt versenybe egy-egy tenderért, míg a megelőző két év azonos időszakában ez a mutató 6,2 (2022) illetve 7,1 (2021) volt.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.