A fenntarthatóság az építőipar új vezényszava, legújabb eszköze pedig az ESG. Erről, a vállalat fenntarthatóság érdekében tett módszerváltásáról és a mintaprojektnek tekinthető ZVK-ról beszélgettünk Koprás Mártonnal, a Bayer Construct Zrt. beruházási igazgatójával.
ESG, vagyis Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) riportot készített a Bayer Construct Zrt.; e tényezőket a pénz- és tőkepiaci, valamint építőipari szereplők 2026-tól egységes osztályozási rendszerben tekinthetik át beruházási döntéseik meghozatalakor. Röviden: az ESG segít láthatóvá és mérhetővé tenni a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységének hatását a környezetre, a társadalomra és a vállalatirányításra.
„Az ESG lett az építőipari piac egyik kulcsfogalma, amelynek mozgatórugója, hogy 2026-tól kezdődően minden nagyvállalatnak kötelező lesz ilyen riportot készítenie, ez EU-s előírás” – tudtuk meg Koprás Márton beruházási igazgatótól, aki felhívta a figyelmet arra is: „Mi is, ahogyan még néhány nagyobb cég, igyekszünk előre dolgozni. Nagy előnyt fog jelenteni számunkra, hogy amikorra az ESG riport kötelezővé válik, már tapasztaltak leszünk az elkészítésében.”
Minden vállalat fix paraméterek szerinti nemzetközi sztenderdeknek kell, hogy megfeleljen. Ehhez minősítési pontszámokat kapnak témakörönként (többek között vízfelhasználás, megújuló energiák használata stb.), amelyek mentén minősíthető egy-egy cég. Amint Koprás Márton összegezte: „a riport készítése közben egyértelművé vált, hogy eddig is figyeltünk számos ilyen részletre, csak nem kategorizáltuk. A fenntarthatóság számunkra korábban is kiemelten fontos volt. Idén mi is közzétettük az ESG riportunkat, amelynek legfontosabb üzenete, hogy mi a hatékonyság-növelésnek szánunk elsődleges szerepet a fenntarthatóságban.”
A Bayer cégcsoport számára így az új elvárások teljesítése csupán a gondolatmenet irányából változik, hiszen aktív szereplői az üzletág fenntarthatóságának erősítésében, bár eddig inkább a költséghatékonyság motiválta őket. Ennek elsődleges eleme, hogy próbálnak minél energiahatékonyabban működni és igyekeznek az újrahasznosítást erősíteni. „Mi a legelső üzemeinktől kezdve a lehető leginkább energiahatékonyra terveztük a létesítményeinket, de ennek nem a divat volt az oka, hanem az, hogy hosszútávon fenntarthatóbb egy-egy jól kitalált épület és gyártási folyamat vagy okosan szervezett működési modell”.
Az ESG amiatt volt igazán hasznos a Bayer Construct számára, hogy általa tudatosan rendezték átlátható adatsorokba az energia- vagy épp vízfelhasználásukat, így most már monitoring rendszerben követhetik a változásokat. Fontos eredmény, hogy ezáltal több kisebb részterületet is észrevettek, ahol mód volt az energiafogyasztás csökkentésére.
„Minden építkezés indulásakor – mondta el Koprás Márton – több toronydarut is felállítunk, amelyeknek komoly elektromos betáplálási igénye van. Korábban csak a teljes kivitelezés elektromos igényét mértük, de mára már sokkal figyelmesebbek vagyunk ebben a kérdésben is. Például, ha az egyes darukba is teszünk mérőórákat, sokkal jobban tudunk finomítani az adatokon és látjuk, mennyi hálózati kapacitást kell lekötnünk a következő építkezésen.”
Az ESG alapja ugyanaz az értéklánc, amire a Bayer Construct is épül: minden folyamatot egyetlen mederben igyekeznek tartani, ezért törekednek arra, hogy a cégcsoport többi részére is kiterjesszék az ESG elvárásait, így a lánc első szemétől végig vezethető a költség- és energiacsökkenés. Az energiahatékonyság már egy-egy építmény tervezésénél indul: igyekeznek mindent BIM-ben tervezni és törekednek a lehető legnagyobb mértékű előregyártásra, hiszen ami időt spórol, energiát spórol.
A jelentés legfontosabb társadalmi rétege a munkavállalók és a jövő generációinak képzése, ami kiemelt szempont a Bayer Consruct számára is. „Nagyon fontos – emelte ki a beruházási igazgató – a jövőbe vetett bizalom, ezért is működtetjük két nagy versenytársi partnerünkkel együtt a Tudásépítő Teamet. A stratégiánk alapja a felismerés, hogy amennyiben mi nem teszünk érte, magától nem fog kitermelődni a következő építőipari generáció. Bár csak egy éve indult a program, már látszik az eredmény a diákok visszajelzéseiből. Nagyon tetszik nekik, hogy a kötelező gyakorlati időben valós építkezéseken és gyárakban dolgozhatnak és nagyértékű, modern gépeket kezelhetnek.”
Annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb képet lássanak a saját működésükről, egyes projektek során esettanulmányokat is készítenek. Így tettek a ZVK projektnél is, ami kiemelten energiahatékony beruházás. Ahogyan arra Koprás Márton rámutatott: „ez a jövő: a zuglói projekt geotermikus megoldása a lakó- és irodaberuházások során is elvárás lehet a jövőben. Az energiaigény lokális kielégítése energiahatékony megoldás, ami egy bizonyos projektméret fölött már biztosan és nagyon hamar megtérül. Zugló geotermikus erőművét azért hoztuk létre, mert ezzel az összes épület fűtési energiaigényét egyszerre megoldottuk.”
Az ötlet akkor született, amikor elszabadultak az energiaárak. A Bayer cégcsoport mérnökei is számot vetettek a lehetőségekkel és megkeresték, mi az az irány, ami a vállalat hosszútávú stratégiai gondolkodásába jól illeszthető. „Mi a gyárakkal és a kivitelezési folyamatok szervezésével is hosszútávú megtérülésekben gondolkodunk, így történt az energiafelhasználással is: amíg egy napelemrendszer 20-25 éves élettartamú (ráadásul csak akkor termel, amikor tiszta az idő), addig a geotermikus erőmű (amivel megfelelő vízhőmérséklet esetén áramot is lehet fejleszteni) nagyobb beruházási igényű, de 50 éves költségelemzésnél már egyértelműen ez éri meg.” Az elképzelés nagyon sok szempontból előremutató: első lépésben áramot termelnek a magas vízhőfokkal, második lépésben fűtésre használják a 60-80 °C-os vizet, majd egy harmadik lépcsőben egy üvegházat vagy egyéb, kisebb fűtési igényű létesítményt is fűthetnek vele.
„A geotermikus energia felhasználása mára a teljes cégfilozófiába is begyűrűzött” – mesélte az igazgató. „Ha látunk egy ezerlakásos asztalon lévő tervet, azonnal megvizsgáljuk a lehetőségét egy ilyen energiafelhasználásnak. A ZVK projekt abszolút úttörő-szerepben van: az egész irodapiacnak irányt mutat, hiszen azzal, hogy AA+ besorolású irodákat viszünk a piacra, ezt tesszük elvárássá. Ez bérlői oldalról az üzemeltetési költségeknél a leghangsúlyosabb, hiszen a megemelkedett energiaárak miatt a bérlők csak a fenntartásra annyi pénzt fizethetnek ki, amiből már új irodát is bérelhetnének.”
„Nagyon érdekes eredményekkel zártuk a riportot – jegyezte meg a beruházási igazgató –, az ESG ugyanis kiválóan rávilágított, hogy a saját idő- vagy energiabefektetésünk mérését még tovább kell fejlesztenünk; hiszen természetes, hogy akkor tudunk egy-egy problémát hatékonyan kezelni, ha minél jobban látjuk azt. Ehhez pedig adatok kellenek.”
Saját cégstruktúrájuk felépítésének bemutatását vezették fel a riport utolsó elemében, amelynél a lehető leghatékonyabb szervezeti felépítésre törekednek. „Mi arra törekszünk, hogy megmaradhassanak a személyes kapcsolatok. Talán leginkább ez különbözteti meg a Bayer Constructot a többi nagy építőipari cégtől. Így nincs akkora távolság a hierarchiában, amitől gyorsabb a reakcióidőnk is: egy-egy jóváhagyási körre nem kell heteket várnunk”- Ez a gyorsaság pedig a kivitelezés hatékonyságán is visszaköszön.
A több mint 35 éves múltra visszatekintő Óbuda Group, a magyarországi építőipar egyik meghatározó szereplője egyesíti a tervezői és mérnöki működési területeit.
A lehető legkisebb zaj és rezgésterhelésű bontási technológiát alkalmazzák.