Esély az építőiparnak: jövő nyártól újra felpöröghetnek a nagy állami beruházások

Az építési és közlekedési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnökével közösen november 23-án tartott Budapesten sajtótájékoztatót a novemberben hatályba lépett építésügyi törvényről és a parlament előtt lévő építészeti törvényről. Az esemény után szintén a Déli pályaudvar melletti Mercure Hotelben tartották meg az ÉVOSZ éves építőipari országos konferenciáját.

 

Az ÉVOSZ igényei megjelennek az új törvény irányvonalaiban

„Igényes megrendelő nélkül nincs igényes építőipar” – hangsúlyozta Koji László a szerdán kora reggel kezdődő sajtótájékoztatón. Elmondta, az új építési szabályozás megalkotása előtt többek közt döntő problémának látták az ágazatban a közbeszerzéseknél a becsült érték témakörét, akárcsak az előre tervezhetőség hiányát, továbbá erősebb versenyt szerettek volna elérni a közbeszerzési eljárások során, és fejleszteni a projektek költséginformációs hátterét.

 

 

„Jó érzés látni, hogy ezekkel a lényeges dolgokkal az új törvény foglalkozik, továbbá igényli a fenntartható, digitális működést az ágazattól” – emelte ki az elnök. A törvénynek köszönhetően létrejött Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács kialakítását is külön üdvözölte, amely december 4-én már meg is kezdi a munkáját. Emellett pár szóban az építészeti törvény célkitűzéseire is kitért. Külön kiemelte, nagyon várják a törvénytől, hogy a magyar építőipar 48 százalékos import-kitettséget csökkentse, és további jelentős kihívásnak nevezte a hazai piac védelmét.

Két gazdasági mutató javításában is oroszlánrészt vállalt az építőipar

A folytatásban Lázár János mintegy 150 ezer építési vállalkozónak mondott köszönetet azért, hogy az ország GDP-je 2023-ra elérte a 66 ezer milliárd forintot, ami jelentős előrelépést hozott az egy főre jutó kibocsátás terén 2010-hez képest. „Másrészt Magyarországon 1 millióval dolgoznak többen, mint 13 évvel ezelőtt. A magyar építőipar mindkét folyamathoz jelentős mértékben járult hozzá: 150 ezer új munkahelyet hoztak létre az építési vállalkozók, és mára 400 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.”

 

 

A miniszter az ÉVOSZ-t az új építési tárca nagyon jó szövetségesének nevezte, hozzátette, a magyar építésgazdaságra a magyar gazdaság egyik alapköveként tekintenek.

Egyértelmű cél, hogy a hazai ágazat haszna a hazai gazdaságot erősítse

A miniszter a sajtóeseményt követő országos építőipari konferencián is felszólalt. Beszédében többek közt arra is kitért, hogy 2010 és 2022 között Magyarországon az állam, mint megrendelő mintegy 28 ezer milliárd forint beruházással járult hozzá a gazdasági növekedéshez, ennek a pénznek körülbelül az 50 százaléka azonban külföldre került. Ezt a jelenséget egy másik számmal is érzékeltette:

"Amit ma Magyarországon elköltünk építkezésre, annak az összegnek az építési anyag lába 80 százalékban a külföldieket gazdagítja. Amennyiben a folyamatot megfordítva a nagy infrastrukturális beruházások magyar vállalkozók kezében lesznek, a magyar építőiparban magyar vállalkozók dolgoznak és magyar építőanyagot használnak fel, akkor az ország gazdagabb és jóval erősebb is lesz" -

fogalmazott a tárcavezető.

 

 

A paksi bővítéshez szükséges cement gyártását is magyar kézben szeretné látni a miniszter

Lázár János hangsúlyozta, miniszterként az a legfontosabb elve az építésgazdaság területén, hogy "Magyarországon semmi keresnivalója nincs külföldi építőipari vállalatnak, és meg kell akadályozni, hogy az építésgazdaságban magas importtal és külföldi építőanyagokkal dolgozzunk." Úgy fogalmazott, számára "persona non grata" a külföldi kivitelező és a külföldi gyártó az építőiparban, ugyanakkor az építési beruházásoknál a hatékonyságot, a minőséget és fenntarthatóságot maximálisan elvárják, ennek érdekében a céljuk a verseny fenntartása.

Külön kitért a paksi bővítés projektjére, amelyhez hatalmas mennyiségű betonra lesz szükség, annak pedig a legfontosabb alapanyaga pedig a cement. Kiemelte, elképzelhetetlen, hogy az országban nincs magyar tulajdonban cement előállítására alkalmas vállalkozás. "Ezért a magyarországi cementgyárak jobban teszik, hogyha eladják a magyarországi gyáraikat magyar vállalkozásoknak" - fogalmazott. Hozzátette, az ország nem mondhat le arról, hogy a paksi atomerőmű 10 milliárd eurós bekerülési költségéből a magyar építőipar ne részesüljön.

Ezek a területek adhatják a kitörési pontot az építőiparban

Lázár János a konferencián elmondott beszéde legvégén fogalmazta meg a legfontosabb üzenetet, amikor kifejtette, hogy 2024-2025-ös évben a nagy állami infrastrukturális beruházásokat újra kell kezdeni, azon belül elsősorban az útépítésben és a vasútépítésben. 

Az állami szektor mellett a vállalati és a lakossági szektorban is megjelölte az építőipari megrendelések húzó területeit. "A vállatok támogatását is meg kell indítani a vidékfejlesztési és gazdaságfejlesztési területen, hogy minél több gazdaságélénkítő beruházás legyen a vállalati szektorban is. A lakossági szektorban pedig a lakásépítések újraindítása szükséges a családi otthonteremtési kedvezmények fölerősítésével." Mindezek mellett azt is kifejtette, hogy a külföldi gyárak magyarországi építésénél teret kell biztosítani a hazai építési vállalkozásoknak is. "Mindezek együttesen hozhatják el a kereslet élénkülését az építőipari szektor számára" - fogalmazott.

 

 

A fentiekkel egybevágóan a két nappal ezelőtti parlamenti meghallgatásán sajtóhírek szerint az építésügyi miniszter az M100-as út Esztergom és M1-es közötti megépítését is előre vetítette, akárcsak az M76-os út befejezését, valamint az M1-es autópálya háromsávosítását a főváros és Győr között. A hétfői meghallgatáson ugyanakkor arról is beszélt, hogy az elkövetkező tíz évben 4500 milliárd forintot költenek vasútfejlesztésekre. Lapunk érdeklődésére a miniszter a szerdai konferencia után adott rövid interjúban (amelyet külön cikkben közlünk majd - a szerk.) jelezte, úgy gondolja, 2024 második felében, illetve 2025-ben ezek a beruházások már el tudnak indulni.

 

 

A jövőn maradt a hangsúly az előadások és a kerekasztalbeszélgetések közben is

Ezt követően a konferencián Tóth Attila, a CÉH Zrt. elnöke adott elő az uniós szakpolitikai kérdésekről, majd pedig a jövőbe vezető stratégiáról tartottak panelbeszélgetést Keszthelyi Tibor, a FŐMTERV Zrt. elnök-vezérigazgatója, az ÉVOSZ alelnöke moderálásával. Ezen Koji László, Dr. Lovas Tamás (a BME Építőmérnöki Kar tanszékvezetője) és Lánszki Regő (az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára) vett részt.

 

El lehet kerülni a felesleges munkát

 

 

Az első kávészünet után többek között Grátzer Szabolcs, a Market Építő Zrt. tervezési osztályvezetője és BIM menedzsere tartott előadást Veszteségcsökkentés digitalizációs módszerekkel címmel. Mondandóját megalapozva a tevékenységeket értékteremtő, szükséges és veszteséges tevékenységekre bontotta a szakirodalom alapján. A veszteséges tevékenységet lényegileg a szükségtelen munkával azonosította, majd rámutatott: ennek bizonyos formáit a digitalizáció segítségével orvosolni lehet.

 

 

Kifejtette: mivel a veszteséges tevékenységek felmérések alapján az összes elvégzett munka több mint felét is jelenthetik, hatalmas potenciál van ezen a téren a hatékonyságnövelésre. Többek között rámutatott: az olyan digitális eszközök, mint a drónok, a BIM, vagy éppen az internet of things önmagukban nem elegendőek erre. A megoldás egyik kulcsa az analóg valóság felmérésében és digitális nyelvre fordításában van, a másik pedig a megfelelő humán erőforrás megfelelő helyzetbe való helyezésében – derült ki beszámolójából. Mindemellett hangsúlyozta még az állami szabályozásban, és a céges belső digitalizációs szabályozásban rejlő lehetőségeket, valamint a munkavállalók képzésében található potenciált is.

 

A Duna Aszfalt szakértője beszélt a digitalizáció szerepéről az útépítésben

 

 

Szintén a második szekcióban a szólalt fel Szabó Beatrix, a Duna Aszfalt Zrt. BIM divízióvezetője, aki Ember és technológia az útépítésben – Új lehetőségek beillesztése a mindennapokba címmel tartott előadást. Emlékeztetett: egy autópálya egy akár több száz kilométer hosszú létesítmény, amit nagy pontossággal kell megépíteni: van, ahol ez 1-2 centiméteres toleranciát jelent. Rámutatott, egy ilyen környezetben már a tervezési szakaszban is jelentős potenciál van a digitális eszközök alkalmazásában.

Számos más példa között beszélt az olyan terepen használt adatgyűjtő rendszerekről, melyek drónokra és scannerekre támaszkodva adnak lehetőséget arra, hogy gyorsan, nagy területről kapjon pontos információt a kivitelező, ezzel segítve a munka előrehaladásának nyomon követését.

 

 

Az eseményen ezt követően az ágazat olyan meghatározószereplői szólaltak fel, illetve vettek részt panelbeszélgetésekben többek között, mint

• Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese;
• Acsai Péter, a Market Építő Zrt. üzleti adatelemzési vezetője;
• Naderi Zsuzsa, az Edupark Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója;
• Tóth Áron, a Tudásépítő-Team ÁKK Nonprofit Zrt. vezérigazgatója;
• Szalados László, a KÉSZ Holding Zrt. vezérigazgató-helyettese;
• Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója;
• Herényi Barnabás, az Óbuda-Újlak Zrt. fenntarthatósági csoportjának vezetője
• Csizmadia Edit, a MileStone Gazdasági és Mérnöki Tanácsadó Kft.-t képviselve, és a KÉSZ Csoport fenntarthatósági szakértőjeként;
• valamint Végh Stella, a Market Építő Zrt. fenntarthatósági referense.

Az esemény teljes programja itt olvasható.