A Horváth Építőmester Zrt. két teljesen eltérő jellegű projekttel aratott sikert.
Szűkebb pátriájában és a fővárosban elvégzett munkájáért is az ágazat legmagasabb elismerését, az Építőipari Nívódíjat vihette haza a kecskeméti Horváth Építőmester Zrt. (HÉP) fővállalkozóként az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) decemberi ünnepi éves gálájáról. Mindkét projekt egy-egy több évig zajló, hosszútávú szakmai befektetést igénylő munka volt.
A Kecskeméti Városháza restaurálásért a Portula Kft.-vel osztozott a díjon a HÉP, ez a projekt a műemlék-helyreállítás és rehabilitáció kategóriában érdemelte ki a kiemelkedő munkáért járó elismerést.
A város szimbólumának számító épület fejlesztése számos szempontból volt különleges: a műemléket úgy újították fel, hogy közben a közgyűlés és a polgármester is fennakadás nélkül dolgozhatott.
A rekonstrukció 2019 márciusa és 2022 decembere között közel 12 ezer négyzetméternyi területen valósult meg. Mint korábban is megírtuk, 6520 négyzetméteren tetőfelújítást végeztek, a homlokzatrekonstrukció pedig összesen 5940 négyzetmétert érintett. Szintén a homlokzat munkálataihoz összesen 1157 darab műkőelem helyreállítása történt meg, illetve gyártották le az elemeket újra, valamint mintegy 500 darab fanyílászárót is rekonstruáltak különös tekintettel a minőségre és az eredetihez való hűségre.
Mindemellett modernizálták az épület hűtési-fűtési rendszerét, valamint számos más munkát is elvégeztek rajta. Mindemellett végül, de nem utolsó sorban nem lehet teljes a felújítás felsorolása az olyan külső-belső, művészi értéket képviselő dekoratív elemek nélkül, mint a Zsolnay-díszek és a homlokzaton történelmi alakokat formáló reliefek, hiszen ezek is teljesen megújultak a projekt során.
A számok és listák ráadásul csak az egyik oldalát mutatják be a történetnek: az épület értékét a múltja is képviseli, ugyanis eredetileg Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült el 1893-97 között.
Budapesten egy szintén nagy múltú intézményen dolgoztak a HÉP szakemberei (itt a Possibuild Kft.-vel közös fővállalkozói konzorciumban), azonban a két projekt talán nem is térhetett volna el jobban egymástól. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium műemléki épülete mellett ebben a projektben a modern kialakítású, de a kontraszt ellenére is a régi az új közötti egyensúlyt megtaláló Sportközpontot építették fel.
A középület / oktatás kategóriában Építőipari Nívódíjat nyert többemeletes, különleges látszóbeton borítású Sportközpont (az első szint homlokzatánál csipkés áttöréssel kialakított látszóbeton – a szerk.) épületének alapkövét 2018 márciusában tették le, és 2022 márciusában adták át. A 3700 négyzetméteres sportcsarnokot Nemes Bertalan és Peschka Alfréd tervei alapján építették meg.
A gimnázium neobarokk, 1929-ben tervezett iskolaépületét a homlokzat felől tekintve a bal oldalán üveghíddal kapcsolták az új épülethez. A főváros II. kerületében elhelyezkedő patinás múltú intézmény új sportcsarnokának a földszintjén egy két szint belmagasságú kézilabdapálya, valamint - egymás fölött elhelyezve - két normál belmagasságú edzőterem található. A felső szinten szintén egy - az alsónál is nagyobb - sportpálya van, százötven fős lelátóval.
További érdekesség, hogy az építkezésnél a terep lejtését is kihasználták a szakemberek, így alakították ki az immár nívódíjjal is elismert négyszintes épületet.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.