A CATL kínai központjában, exkluzív konferencián szereztek benyomást a Market képviselői az óriáscég vezetőségéről és céges kultúrájáról. Ennek alkalmából egyrészt magáról a konferenciáról, másrészt a debreceni gyár építkezésén szerzett tapasztalataikról, valamint az együttműködés hozta eredményekről és a Market jövőbeli hasonló beruházásokkal kapcsolatos terveiről is kérdeztük a cég két vezetőjét.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Market Építő Zrt. jelentős feladatokat vállalt el a Magyarország történelmének egyik legnagyobb beruházásán, a Comparative Amperex Technology Ltd. (CATL) debreceni akkumulátorgyárának építkezésén. A vezető magyar építőipari cégnek az óriásprojekt kiemelt feladatot jelent, így nagy megtiszteltetésnek érezték, amikor a tavalyi év utolsó napjaira a CATL kínai központjába hívták el a delegációjukat az óriásvállalat évzáró beszállítói konferenciájára.
Erről a látogatásról és magáról az építkezésről Suga Jánossal, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettesével és Szabó Dániellel, a CATL projekt műszaki igazgatójával beszélgettünk.
Elsőként Suga Jánost kérdeztük a helyszíni benyomásairól, aki Lehóczki Bettina tervezési koordinátorral együtt képviselte a Marketet a 2023 végén tartott konferencián. „A CATL beruházásával egy hatalmas ország egyik meghatározó cégének gyára települ Magyarországra, mely az iparág jelenlegi legfejlettebb technológiáját honosítja meg nálunk” – emlékezett vissza, majd hozzátette:
„A beruházáson nem egyedül nyertük meg ezt az építkezést, hanem több vállalat kapott építési részfeladatokra megbízást, ezért munkánk kiemelt elismerésének tekintettük, hogy tavaly minket hívtak meg egyedüli magyarországi – sőt egyedüli európai - beszállítóként a CATL szakmai konferenciájára.”
Suga János elmondta: hosszú utazást követően érkeztek meg a CATL székhelyére, a mintegy 600 ezer lakosú – Kínában kisvárosnak számító – Ningdébe, melynek külső határaiban található a CATL egyik hatalmas, központi gyára és a városban még számos más létesítménye.
„A konferencián több vezetővel is megbeszélést folytattunk, akik ismerték és értékelték is a Market munkáját. A gálavacsorán Robin Zengnek, a vállalatcsoport elnökének és résztulajdonosának is bemutattak minket – számára szintén nem volt ismeretlen a Market neve” – mondta el a több tízezer fős fejlesztői és tervezői stábokkal dolgozó CATL vezetői általi szíves fogadtatásról.
„Meghívásunk reményeink szerint azzal függhet össze, hogy a kínai vállalat esetleg számít ránk a további, feltehetőleg közép-európai beruházásai során. Úgy tapasztaljuk, hogy ajánlanak minket más kínai cégeknek is, ugyanis az utóbbi időben megnőtt az ilyen típusú megkereséseink száma, ez pedig egy pozitív referencia”
– mutatott rá.
Hozzátette: többek között az is imponáló volt a kínai vállalat szemléletében, hogy nyitottak az új kultúrák megértésére. „Mi itt Magyarországon nem szoktuk meg, hogy amikor egy külföldi vállalat ideérkezik, akkor különösebben nagy erőfeszítést tenne azért, hogy megértse, mi hogyan gondolkodunk. A CATL-nél azonban nagyon magas a vezetők érzelmi intelligenciája: azt tapasztaltam, hogy meg akarják érteni a magyar szokásokat, a magyar gondolkodásmódot. Párbeszédre törekszenek az alvállalkozókkal a parancsolás helyett, ami abszolút kuriózum.”
Ezt követően, amikor gondolatban Magyarországra visszatérve arról érdeklődtünk, mi a feladata a Marketnek a CATL-gyár kivitelezésén, Szabó Dániel műszaki igazgató vette át a szót.
„A beruházást hasonlóan szervezte meg a befektető itt is, mint minden más ilyen jellegű nagyberuházásnál. Először több résztendert hirdettek meg az építési szakaszra: első körben megversenyeztették a magyar szereplők között a földmunkát, majd ezt követően a szerkezetépítést és az épületburkolást. Ezt követik egy újabb – éppen versenyeztetés alatt álló – fázisban a gépészeti és elektromos munkálatok” – foglalta össze.
„A Marketet már a kezdeti stádiumban meghívta a tenderre a CATL, pályáztunk és el is nyertük egyedüliként a földmunkák kivitelezését. Az ezt követő cölöpözés már egy összetett és egy nagyobb volumenű projekt volt, ezért azt már több vállalatra írták ki, de a cégcsoportunk itt is a nyertesek között volt. Így folytatódott ez aztán a szerkezetépítés során is” – mondta el.
„A gépészeti és elektromos munkák tendere még nem zárult le, de azon is indultunk. Erre az utolsó építési szakaszra jut az összes építési költség 40-60 százaléka: egy rendkívül összetett részfeladat, magas technológiai felkészültséget igényel. Nem minden hasonló jellegű beruházáson hívnak meg erre a tenderre magyar vállalatot, például Iváncsán az SK Innovation nem is tette meg, de itt kaptunk lehetőséget – sok magyar szereplő ebben a szegmensben mindenesetre még nincsen. Itt még várjuk a pályázati eredményeket” – foglalta össze Szabó Dániel, majd megemlítette még azt is, hogy az utolsó munkafázist, az építészeti szakipari munkákat (mint a homlokzat- vagy tetőépítés) egy nemzetközi cég nyerte el, így nagyságrendileg 40-40-20 százalékos jelenleg a két magyar és a külföldi szereplő között a munkamegoszlás.
Végül hangsúlyozta, a hatalmas projekt első ütemén felül még két másik fog hasonló módon felosztásra kerülni – ezzel kapcsolatban pedig Szabó Dánielnek pozitív érzései vannak a Market esélyeit illetően.
„Már csak azért is gondolom így – folytatta az igazgató – mert jelenlegi meglátásom szerint három igazán nagy összvolumenű ipari projekt fut Magyarországon, melyekből a hazai építőipari vállalatok nemcsak profitra, hanem jelentős új tudásra is szert tudnak tenni: az iváncsai SK Innovation, a debreceni BMW-gyár és a szintén debreceni CATL-gyár (megemlítendő, hogy Szabó Dániel műszaki igazgatóként mindhárom megvalósításában részt vesz – a szerk.). Hozzá kell tenni: a tervezett szegedi BYD-óriásprojekt pontos beruházási összege még nem ismert, de lehetséges, hogy az az összes eddigit meghaladja majd. Mindenesetre, az elmúlt 15 évet viszonyítási alapként véve és arányosítva, a CATL befektetése egyértelműen vetekszik a győri Audi, vagy a kecskeméti Mercedes-Benz gyárral.” Érezhető büszkeséggel említette meg: „a Market ilyen beruházásokon szerzett speciális szakértelme és gyakorlata jó referenciákat jelent a vállalatnak.”
„Ezek az óriásberuházások nem érik ugyan el egy atomerőmű szintjét, mégis rendkívül összetett technológiai fejlesztéseket valósítanak meg, melynek kiszolgálásához minden építőipari cégnek fel kell nőni. Emellett az is érdekes számunkra, hogy a német beruházói mentalitás megismerése után most a kínaival ismerkedünk meg alaposabban.”
„Az máris látszik, hogy a nagy multinacionális cégek szemlélete között akkora különbség nincs, mint ahogyan azt egy külső szemlélő esetleg gondolná” – folytatta, majd hozzátette: az SK Innovation projektje kapcsán úgy látja, hogy egy dél-koreai vállalat már jobban integrálódott a nyugati gazdasági rendszerbe, míg egy kínai cég adott esetben még ismerkedik a saját szabványaiktól eltérő ipari és beruházási környezettel. „Ezeket a kihívásokat többnyire gyorsan megoldják, főleg, ha már vannak nyugati tapasztalataik, mint ahogyan a CATL-nak is vannak. Mindenesetre van egy akklimatizálódási folyamat, ami szintén az oka lehet annak, hogy a kínai cégek általában szívesebben dolgoznak magyar kivitelezővel, mint más külföldi beruházók.”
Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak, miért kapták egyedüliként a meghívást Ningdébe, már Suga János válaszolt. „Amikor odakint beszélgettünk a CATL vezetőivel, azt mondták, Távol-Keletről nem ismerik olyan mértékben Európát, mint szeretnék, azon belül pedig Közép-Európát egyáltalán nem ismerik. Így nem tudják eldönteni, hogy ki az, aki hiteles. Hozzátették: azért köszönik nekünk ezt a munkát, mert mi nem ígérgettünk, nem mondtuk azt, hogy mindent ismertünk, hanem tisztán, egyértelműen közöltük, hogy mi az, amit meg tudunk csinálni és mi az, amihez értünk. És amit vállaltunk, azt valóban meg is csináltuk” – hangsúlyozta végezetül.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.