„Jelentős előny lenne a legtöbb nagy magyar magánvállalat számára, amit a KÉSZ Csoport most meglép”

Tudatos és előremutató átalakulás során nyugati mintájú nagyvállalattá válhat a KÉSZ Csoport. „Új korszak” néven elindított szervezeti átalakulásuk első lépéseként külsősként csatlakozó elismert szakemberek veszik át a felügyelőbizottság munkáját Varga Mihály alapító elnöklésével. Kozma Andrással, a Credit Management Group ügyvezető igazgatójával és Dale András Martinnal, a European Engineering Learning Innovation and Science Alliance (EELISA) európai egyetemi szövetség elnökével, a Siemens Zrt. egykori vezérigazgatójával, beszélgettünk a rájuk váró feladatokról.

 

Milyen pálya vezette Önöket a felügyelőbizottságig?

Dale A. Martin: Harminc évig dolgoztam a Siemensnél; ennek során 2010-től 2021-ig a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójaként. Varga Mihály úr, a KÉSZ Csoport alapítója volt ekkor az első ügyfelem. Ő még a korábbi igazgatóval egyeztetett egy időpontot, de végül velem találkozott – a jó kapcsolatunk pedig azóta is fennáll. Egy ettől független, másik kellemes véletlen, hogy Vida Tamás, a KÉSZ Holding Zrt. vezérigazgatója és én együtt dolgoztunk a Siemensnél a ’90-es években, itt pedig együttműködhetünk majd újra.

Kozma András: A pénzügyi szférában töltöttem két évtizedet. Különböző bankoknál dolgoztam, majd kilenc éven át lehettem a Commerzbank vezérigazgatója. Nagyvállalatként találkoztam a KÉSZ Csoporttal, úgy 20 évvel ezelőtt. A KÉSZ már csak a mérete miatt is megkerülhetetlen, így természetesen kialakult egy nexus köztünk még úgy is, hogy akkoriban nem volt ügyfelem.

 

 

Mi motiválta Önöket a feladat elvállalásakor?

Kozma András: A KÉSZ Csoport nem csupán egy nagy építőipari, és azon belül is technológiai fókuszú cég, hiszen több országban is jelen van és sok ágazatban működik. Méreténél és összetettségénél fogva a vállalat elért egy olyan érettséget, amelynél már érdemes nyugat-európai példák mintáját is követve átállni egy fejlettebb vállalatirányítási modellre. Ekkora léptéknél már igen hasznos külső tagokkal is bővített vezetői testületet felállítani.

A külső tagok diverzitást hozhatnak a cégcsoport működésébe, hiszen a saját szakmai hátterük és a belsősöktől eltérő perspektívából kapott rálátásuk a vállalati működésre a teljes cégcsoportra pozitívan hathat.

Dale A. Martin: Hangsúlyozom, hogy a külső szemlélet komoly értéket adhat hozzá a belső működéshez. Egy kívülről érkező szereplő, aki más cégeket és más ágazatokat látott és nincs bevonva az operatív feladatokba, jobban látja a fától az erdőt. Ez a váltás lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonosi kör tágabb perspektívából tekinthessen a teljes cégcsoportra.

Az új rendszerben háromtagú lesz a felügyelőbizottság, Varga Mihály úr a cégcsoport alapítója és mi ketten dolgozunk majd közösen.

Kozma András: A saját motivációm leginkább abban rejlik, hogy nagyon sok vállalati rendszert látok, amelyekhez képest a KÉSZ Csoport lépése nagy fejlődés és örömmel kísérem figyelemmel. Személyes kapcsolatom is van Varga Mihály úrral és szívesen leszek részese annak a munkának, ami a cégcsoportot még sikeresebbé, nemzetközi súlyúvá teszi.

Dale A. Martin: A KÉSZ Csoportot korábban láttam már a másik oldalról. A Siemens bizonyos projektjeinél partneri viszonyban voltunk. Kihívásokkal teli együttműködés volt, de értékes, ami megalapozta a hosszútávú személyes kapcsolatot és az ebből fakadó bizalmat. Amikor tehát felkértek, szívesen vállaltam el a feladatot.

Jól ismerjük egymást Kozma Andrással, a Német-Magyar Ipari Kamarában együtt dolgozhattunk. Igen pozitív véletlen tehát, hogy mi ismerjük egymást, megkeresésünk ugyanis egymástól független volt. Amikor megtudtuk, hogy ki a másik fél, ez egyértelműen erősítette az elköteleződést a feladat iránt.

Kozma András: A Német Kamarában való tevékenységünknek is köszönhető, hogy van rálátásunk a nemzetközi nagyvállalatok működési módjára. Mindketten nagy multinacionális szervezetekben szocializálódtunk és tanultunk. Ezeket a vállalatirányítási módokat pedig sokszor, több irányból és különböző országokra adaptálva is láthattuk már Kínától Szlovákiáig.

 

Hogyan tervezik a felügyelőbizottság működését?

Kozma András: Kötött munkarendje lesz a felügyelőbizottságnak azzal a céllal, hogy a vállalatirányítást strukturálja és működtesse. Terveink szerint minden hónapban lenne egy bizottsági ülés, a három bizottsági tag jelenlétével. Munkánk során át fogjuk tekinteni azokat a fontosabb rendszereket, kontrollpontokat, amelyek meghatározzák a jelenlegi működést. Ezek alapján tesz majd a bizottság megállapításokat. Feladatunk tehát egészében átlátni a teljes cégcsoport működését és így feltárni azokat a pontokat, ahol esetleg más vállalatoknál már sikeres modellek beemelhetők, vagy valami egyéb változtatásra van szükség. Valamint persze, ha valamely divízióban egy modell sikeres, annak átültetése is érték lehet más vállalati elemekre.

Dale A. Martin: Új rendszert léptettünk életbe május 1-én. Abban a fényben kell tehát látni a mostani helyzetet, hogy a munka csak most indul. A mi kinevezésünk csupán egy eleme az „Új korszak” néven elinduló szervezeti átalakulásnak, ami megváltoztatja majd a KÉSZ Csoport rendszerét. Értékes, hogy ez a változás nem egyik pillanatról a másikra történt, több éve megkezdődött a közös gondolkodás a struktúra átalakításáról.

Kozma András: A KÉSZ Csoport szempontjából fontos, de a magyar vállalati struktúrákra általában is igaz, hogy történelmi okokból szinte minden cégnél egyszerre indult el a vállalati evolúció és jellemzően nagyon erős az a tulajdonosi kör, aki az adott vállalatot felépítette. Ez a vállalatirányítási tapasztalatok mélységét, ugyanakkor egyirányúságát is jelzi.

E cégek dinamikusan fejlődtek, ahogyan a KÉSZ Csoport is hatalmasra nőtt, így sok szempontból most adaptálódnak a nyugaton már általánosnak mondható működési módok. A KÉSZ Csoport mostani lépése megelőzi a magyar cégeket, így a társaság ebből a szempontból is innovatív.

Dale A. Martin: Építőipari vállalatból mára egy diverz és számos ágazatban jelen lévő, jelentős saját erőforrásokkal rendelkező cégcsoport jött létre. A KÉSZ Csoport ezzel az átalakítással több szempontból az élén jár egy evolúciós útnak, ami példa lehet más magyar magánvállalatok számára is.

 

Miért lényeges a külső tagok bevonása?

Kozma András: Egy vállalkozó, aki a 80-as években elindult és sikeresen végezte a munkáját, nagyvállalattá nőhetett. Az ilyen cégek jellemzően egy tulajdonos vagy egy család tulajdonában állnak, ahol természetes, hogy azt a modellt viszik, ami húsz éve működik. Nagy lehetőség van azonban a fejlődésre egy strukturális váltással.

A legtöbb magyar vállalat számára komoly lehetőségeket hordoz, ha a vállalkozói attitűd vállalativá fejlődik. A vállalkozás és a vállalat között az alapelvek tesznek különbséget. Lehet valakinek sikeres vállalkozása, de az az igazi fejlődés, ha ebből vállalatot tud építeni, intézményesíteni tudja a cégét.

Dale A. Martin: Ez különösen egy generációváltásnál lehet hangsúlyos, mert egy vállalat sokkal kevésbé személyfüggő, mint egy vállalkozás, így külön erény, hogy Varga Mihály alapító tulajdonosként ezt az átállást tudatosan, időben és innovatívan meglépte.

 

 

Van olyan érték, amit hangsúlyosan be akarnak emelni a bizottsági munkájukba?

Dale A. Martin: A strukturáltságot, ami középtávon jelentősen erősítheti a cégcsoportot, mert egy olyan cég, amely több, mint negyven évvel ezelőtt egy egyszemélyi kompetenciából indult, ritkán tud sikeresen átállni vállalati működésre.

Kozma András: Én a nemzetközi pénzügyekben szocializálódtam, tehát kicsit a saját feladatomnak érzem, hogy a pénzpiaci és kockázatmenedzsment irányából is hangsúlyos legyen a működésünk. Ebből a szempontból is nagy előny lenne a legtöbb magyar vállalat számára, amit a KÉSZ Csoport most meglép.

 

Kozma András közgazdász, a budapesti és a bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen is szakirányú diplomát szerzett. Németül és angolul egyaránt beszél. Szakmai pályafutását külföldi tanulmányokat követően, a pénzügyi szektorban kezdte 1996-ban. Különböző beosztásokban dolgozott a Hermes Hitelbiztosító (jelenleg Allianz Trade) alapításától kezdve, majd ezt követően a HypoVereinsbank (jelenleg Unicredit Bank) hitelezési főosztályának vezetőjeként tevékenykedett. 2001-től az EulerHermes Hitelbiztosítóban (jelenleg Allianz Trade) dolgozott, előbb ügyvezető igazgatóként, majd igazgatósági tagként. Ezt követően, 2007-től vette át a Commerzbank elnök-vezérigazgatói posztját, amelyet 2015-ig töltött be. Azóta a Credit Management Group ügyvezetőjeként tevékenykedik. Emellett a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Elnökségének tagja jelenleg is, valamint a Credit Management Szövetség Felügyelőbizottságának tagja. 

Martin Dale András közgazdász, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját. Németül, angolul, magyarul, valamint társalgási szinten mandarin-kínaiul és franciául beszél. Pályáját 1984-ben Bécsben a Creditanstalt (ma UniCredit) leányvállalatánál, az AWT-nél kezdte, majd az AWT Services ügyvezető-helyetteseként folytatta Hongkongban. 1991-ben csatlakozott a Siemenshez a vállalat magyarországi távközlési üzletágának pénzügyi igazgatójaként. 1995-től a Siemens Rt. gazdasági igazgatója, 1997-től ezzel párhuzamosan a Siemens tulajdonban levő Magyar Kábel Művek Rt. gazdasági igazgatója is volt. 2000-től a Siemens japán és szlovák nemzetközi leányvállalatainál töltötte be a CFO (Chief Financial Officer) pozíciót. 2010-ben tért vissza Magyarországra, ahol elnök-vezérigazgatóként vezette a Siemens Zrt.-t 2021-ig. Emellett a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségi tagja, valamint a Magyar Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja volt. Több állami kitüntetésben részesült az innováció, az oktatás és a nemzetközi gazdasági együttműködés előmozdításáért, jelenleg az EELISA (European Engineering Learning Innovation and Science Alliance) választott elnöke, amely nyolc európai ország tíz egyetemének szövetsége.