Bányától a kész épületekig – egyedülálló cégmodell a hazai építőiparban

A Magyar Mérnöki Kamara Bányászati Konferenciáján Koprás Márton, a Bayer Construct Zrt. beruházási igazgatója mutatta be a Magyarországon egyedülálló üzleti modell felépítésének mérföldköveit. A száz százalékig magyar tulajdonban lévő vállalat két fő tevékenységi területe: Magyarország és Erdély. Az egykori szerkezetépítő profilú cégből lépésről-lépésre fejlődött a Bayer Construct odáig, hogy napjainkra a kavicsbányái kiszolgálják a cég betongyárait, amelyek alapanyagot biztosítanak az előregyártó üzemeinek, ahonnan a termékeket a projektek helyszínére szállítják. 

Az ingatlanfejlesztési folyamatok cégen belül tartása lehetővé teszi szükség esetén az erőforrások átcsoportosítását, a kivitelezések ütemtervének betartását, a hatékony házon belüli kommunikációt és a Bayer Construct által képviselt magas minőség biztosítását.

 

 

A Bayer Constructnál az előregyártott építkezésben hisznek

A Sóskúton rendezett konferencián az igazgató kifejtette: a cégnél az előregyártott építkezésben hisznek, ezzel a technológiával a töredékére csökkenthető a helyszíni munka igénye a magas minőség megtartása mellett. A betonból gyártott falak, födémek, gerendák gyártásához a cégcsoport bányáiból kinyert alapanyagot használják fel. Az új irány pedig az, hogy a szerkezetépítéssel egyidőben már komplett, bebútorozott fürdőszobákat is beépítenek a lakásokba.

 

 

 

Két kavicsbánya szolgálja ki a betongyárakat

Az építőipar növekvő betonigénye arra ösztönözte a cégcsoportot, hogy betongyárai alapanyagellátásához a bányászatba is belemélyüljön és felépítse ezt az üzletágat is. A Bayer Construct két magyarországi telephelyén működő betongyárait, a leányvállalatként működő kiskunlacházi és az ártándi kavicsbányákból látják el alapanyaggal. Koprás Márton elmondta: 2021-ben teljesen az alapoktól indulva, szántóföldek helyén építették ki az új bányákat.

 

 

Környezettudatos bányaművelés

A két bányában alkalmazott technológiáról az igazgató elmondta: Ártándon a szívókotró hajó 25-26 méteres mélységben dolgozik, a kiemelt anyagot egy víztelenítő keréken átforgatva szalagpályákon juttatják a partra, ahol mosás és osztályozás után az alig öt kilométerre lévő gyárakban kerül felhasználásra.
Kiskunlacházán a vékonyabb kavicsréteg miatt, a kotróknak nem kell húsz méteres mélységnél mélyebben dolgozniuk. Ennek az üzemnek az egyik büszkesége, a Németországban speciálisan ehhez a bányához gyártott Fiebig szívókotró hajó. A munkagép szinte teljesen automatizált és elektromos árammal működik.
A hajóra szerelt víztelenítő kerékből a földnedves anyag a rázóasztalra, majd a vízi szállítószalagra kerül. A kitermelt ásvány víztelenítve éri el a partot, ahol ugyancsak elektromos meghajtású szalag juttatja el a nyersanyagot a depóig.

A víz mélyéről károsanyag kibocsátása nélkül jut el a kavics az osztályozóig, ahol átmosás után, különböző frakciókba szitálja a gép. A bányatermékek felhasználása széles körű: a betongyártás alapanyagaként éppúgy hasznosítják, mint út- és közműépítésekhez, kert- és parképítéshez.

 

 

Tízmillió éves ásványkincs 

A bányászkonferencia résztvevőinek bányalátogatást is szerveztek a sóskúti egységbe. Demeter Tamás a Kvarchomok Kft. ügyvezetője mutatta be a bánya történetét és az utóbbi időszakban végrehajtott technológiai fejlesztéseket.
A sóskúti bánya ásványvagyona a pannon kori (23,03 – 5,333 millió évvel ezelőtti miocén korszak egy szakasza) folyó deltájában képződött és lerakódott 0,1-1,0 milliméteres szemcseméretű homok. A nagy tisztaságú, szerves üledéket nem tartalmazó, lekerekített szemcséjű ásványkincset az 1920-as években fedezték fel, egykor földalatti vágatokban bányászták. Az 1970-es évektől ipari mennyiségben hasznosítják a külszíni kitermeléssel kinyert ásványi vagyont. A Kvarchomok Kft.-t a 2020-as évek elején vásárolta meg a Bayer Construct Zrt., miután korábbi tulajdonosaik nyugdíjba vonultak.

 

 

Évtizedekre elegendő a sóskúti bánya ásványvagyona

A készlet - árulta el Demeter Tamás - több millió tonna, amelyből évente 50-60 ezer tonnát értékesítenek. A Kvarchomok Kft. ügyvezetője hozzátette, 12 hektáron folyik kitermelés egy lánctalpas kotró segítségével. A jelenleg kitermelt éves mennyiséggel kb. húsz éven át biztosítja a bánya a homokot az építőipar számára, a terület pedig még nagyjából további 50 hektárral bővíthető.   

A homok kitermelését a kavicsleválasztás folyamata követi, majd a homokmosó üzemrészben, a homokból - ellenáramú lebegtető - vizes mosással elválasztják a bentonit agyagásványt. A mosott homok a földgázüzemű szárítódobba kerül, majd szitákkal osztályozzák és értékesítésig zárt silókban tárolják. Az értékesítés ömlesztve illetve 25 kg-os vagy 1 tonnás Big-Bag zsákokban történik.

 

 

Környezettudatos kapacitásbővítés

A Kvarchomok Kft. új homokmosó üzemrészt épített, amellyel tízszeres kapacitásnövekedést és magasabb minőségű mosott homok előállítást ért el. Utóbbi tényező a piacbővítés lehetőségét is magában rejti. A beruházással a korábbi három műszakos termelés helyett, elegendővé válhat a napi nyolc órás munkavégzés, így csökkentették a bánya élőmunka igényét is.

A bányában megvalósított fejlesztéseknél lényeges szempont volt a környezeti terhelés csökkentése, ezért a teherautós homokszállításról áttértek a szállító hevederes (gumiszalag) szállításra.

Közlekedéstől a vízszűrésig hasznosítják a sóskúti homokot

A sóskúti homok finomsága, és előállítási költsége miatt, hagyományos betontermékekbe nem használható. Az évente kitermelt 80-100 ezer tonna kvarchomok csemperagasztók és fugázók, valamint aljzatkiegyenlítők gyártásának alapanyaga.
A homok lekerekített szemcséit ivó- és iparivíz szűréséhez és uszodatechnikai berendezéseknél is használják. A közlekedésben a sínen futó járművek fékezését is segíti a sóskúti homok.