A japán sztárépítészek azt szerették volna elérni, hogy a majdani látogatók érezzék a természet, a művészet és az építészet különleges kapcsolatát.
A japán SANAA alapítói bemutatták az Új Nemzeti Galéria terveit az Oszakai Világkiállításon felépített Magyar Pavilonban. A Városliget Zrt. közleménye szerint az oszakai előadáson Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa részletesen ismertette a Városliget legújabb projektjének koncepcióját és építészeti megoldásait. A Petőfi Csarnok helyére épülő Új Nemzeti Galériára tavaly októberben írták ki a feltételes kivitelezői közbeszerzést, az akkori sajtóhírek szerint idén elindul a felépítése.
Kazuyo Sejima kiemelte, az Új Nemzeti Galéria épületének megtervezésekor azt szerették volna elérni, hogy a majdani látogatók érezzék a természet, a művészet és az építészet különleges kapcsolatát. „Nagyon izgalmas kihívásnak találtuk, hogy egy olyan kulturális intézmény új otthonát tervezhetjük meg, amely egyedülálló kulturális kincseket tartalmaz, miközben nyitott a természet és az emberek felé is” – fogalmazott.
Ryue Nishizawa hozzátette, Budapest történelmi városa és a Városliget parkjának vonzereje egyaránt nagy hatást gyakorolt rájuk. „A történelmi helyszínre, a park közepén egy korábbi épület helyére egy kortárs múzeumot megtervezni, nagy felelősség, és érdekes feladat volt.”
A közlemény úgy fogalmaz: Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa, a kortárs építészet két kiemelkedő alakja a Liget Budapest Projekt meghívására érkezett Oszakába.
A beszámoló emlékeztetett, korábban a SANAA nyerte el a Liget Budapest Projekt keretében kiírt nemzetközi tervpályázatot az Új Nemzeti Galéria épületének megtervezésére. Az új múzeumépület a tervek szerint az egykori Petőfi Csarnok helyén épül fel, és a magyar, valamint egyetemes képzőművészet kiemelkedő alkotásainak ad majd otthont a 19. század elejétől napjainkig.
Mint ismertették, a Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa a SANAA munkásságát 2010-ben a szakma legrangosabb elismerésével, a Pritzker-díjjal jutalmazták. Minimalista, letisztult stílusuk, a fényekkel és transzparenciával való játékos bánásmódjuk, valamint az épületeik és környezetük közötti harmonikus kapcsolat megteremtésére való törekvésük világszerte ismertté tette őket. Olyan ikonikus épületeket jegyeznek, mint a Kanazawai 21. Századi Kortárs Művészeti Múzeum, a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum, a svájci Rolex Learning Center Lausanne-ban, a Grace Farms közösségi központ Connecticutban, vagy a Louvre-Lens Múzeum Franciaországban.
Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója az oszakai előadás kapcsán elmondta: „A Liget projekt keretében megvalósul Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, vagy a Millennium Háza évi közel 10 millió egyedi látogatót vonz a Városligetbe, akiknek a meghatározó része kifejezetten a kulturális örökség miatt érkezik Budapestre. Itt Oszakában a világkiállításon mutathattuk be, hogy mit tartogat a jövő Magyarországon, amiért érdemes lesz felszállni a repülőre és megnézni majd nem csak az Új Nemzeti Galéria építészeti terveit, hanem a valóságot is.”
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa hangsúlyozta, Oszakába 160 nemzet hozta el a nemzeti kincseinek a legjavát. "A gyönyörű magyar pavilonban nagy érdeklődés mellett mutathattuk be nem csak a pavilon közönségének, de a világnak is, hogy az Új Nemzeti Galéria világszínvonalú és méltó arra, hogy reprezentálja Magyarországot" - fogalmazott. "Egy olyan új épület van Budapesten előkészületben, amely világszínvonalú, és a japán magyar közös tradíción alapul: a hagyományokon, az innováción és a természet felé való nyitottságon. Párhuzamként előkerült a tervek mellett a már megvalósult Magyar Zene Háza, amelyet a nagyszerű japán tervező Sou Fujimoto, az egész mostani oszakai expo főépítésze az tervezett."
Részben új nyomvonalon vezetne majd a 35 kilométer hosszú út a két vármegyeszékhely között, feltételes közbeszerzést írtak ki.
A beépített- és az üzemeltetés során keletkező karbon csökkentését célzó megoldások terén is élenjáró a Lindab, Európa egyik vezető légtechnikai vállalata. Az újrahasznosított acélból gyártott termékek után most a kör keresztmetszetű légcsatornák esetében Magyarországon elsőként, EPD-t (Környezetvédelmi Terméknyilatkozatot) bocsájtottak ki a cég bizonyos, biatorbágyi üzemében gyártott légcsatorna elemekre.