Bevetésen a búvárok, betonozás a Balatonról – Így újult meg a magyar tenger legforgalmasabb kikötője

Teljesen megújult Balatonfüreden a személyhajó kikötő. A Balatoni Hajózási Zrt. beruházásában megvalósított projektben a STRABAG Generálépítő Kft. szakemberei megerősítették a bejárómóló szerkezetét, kicserélték a mólón keresztül haladó közműveket, felújították a kishajó kikötőt is. Modernizálták a part és a móló közötti közel 20 méter hosszú hidat is.

 

 

A hajózási szezonkezdet szűkre szabta a határidőket

A kivitelezés munkálatait nemcsak a feladat tette különlegessé, hanem a sajátos organizációs adottságok is. Folyamatos kihívást jelentett az építési forgalom bejutásának biztosítása a munkaterületre a népszerű Tagore sétányon át – árulta el portálunknak Fekete Katalin. A STRABAG építésvezetője hozzátette, a kivitelezési munkák elkezdésének tavaly decemberi időpontjában műjégpálya nyílt, ami februárig korlátozottá tette a móló part felőli megközelítését a munkagépek számára.

Tavasszal, április közepétől a hajózási szezon kezdetével a kikötői utasforgalom számára áthaladást kellett biztosítani a munkaterület lehatárolásával. Június elejétől pedig nyitottá kellett tenni a móló felső sétányát. Ez szintén nehezítő tényező volt, főleg, hogy idén nyáron a balatonfüredi kikötő bonyolította a legnagyobb forgalmat több mint 150 ezer utassal.

 

 

Újabb kihívást jelentett a híd súlykorlátja

Az organizációs tervek elkészítésénél további nehezítést jelentett a part és a móló közötti híd súlykorlátja, amit figyelembe kellett venni a közművek cseréi, illetve a betonozásoknál is. A közműalagút 28 elemét speciális daru szállította a hídon, majd a 86 méteres munkagödörben, kézi erővel, görgők segítségével juttatták a beépítés helyére. A betonozás vízről és szárazföldről történő kiszolgálással zajlott. Utóbbi esetében több mint 100 méteres csövön keresztül pumpálták a betont a munkaterületre.   

Úszó munkagépek, vízről történő munkavégzés jelentett megoldást

Az egyre nehezedő organizációs körülmények, valamint az eredeti kiviteli tervek átdolgozása miatt, jelentős csúszás alakult ki a kivitelezésben. A határidők tartásához, a párhuzamos munkavégzéshez a munkaterület parti kiszolgálása nem volt elegendő, ezért számos munkafolyamatot a vízről végeztek el. A bontási törmeléket uszályon szállították el és a betonozás jelentős részét is a vízről oldották meg.

 

 

Újratervezés után kivitelezés új partfal technológiával

A kikötő betonozása előtt a meglévő partfal és meder állapotát szonárral és kiegészítő búvármunkával, kézi feltárással mérték fel. Ennek során azt tapasztalták, hogy a meglévő állapot a kiviteli tervektől eltér. Emiatt a műszaki tartalmat teljes át kellett dolgozni. Ez a tényező az időveszteségen kívül azzal is járt, hogy az eredetileg tervezett technológia helyett,  a hazánkban még ekkora léptékű projektnél sosem alkalmazott megoldást kellett alkalmazni. Az USA-ban kifejlesztett és eredményesen használt Truline PVC megoldással, vasbetonnal kitöltött szádpaneleket telepítettek a mederbe.
Fekete Katalin elmondta:

„Az új partfal - egy bennmaradó zsaluként is szolgáló, műanyag szádfal rendszerrel - TRULINE panelekből épült, ezekkel alakítottuk ki a móló új kontúrját. Erre már egyben épült rá az új teherhordó vasbeton lemez a kihorgonyzó és -fejgerendával.”

 A rendszer előnye, hogy moduláris, vagyis könnyen hozzáigazítható a projekt és a helyszín adottságaihoz, vízről és szárazföldről is telepíthető. A fal nem igényel később sem különösebb karbantartást, a szilárdságát óvják az egymásba illesztett PVC panelek, amelyek beburkolják és védik a betonacélt.

A harckocsira méretezett kompon hajóztak a betonmixerek

Új partfal kivitelezése során többször is a vízről betonoztak. Ennek hátteréről, előkészítéséről az építésvezetőtől megtudtuk:

„Hajózási szakemberekkel egyeztetve azt a megoldást választottuk, hogy kompra állítjuk a két betonmixert és a 24 méteres betonpumpát és a vízi szállítás után a fedélzetről juttatjuk a szádpanelekbe a betont. A környékbeliek számára közismert, hogy egyik balatoni kompnak 60 tonnás harckocsira méretezett fedélzete van, így ez a jármű szállította a járműveket a munkaterületre. Ebben az esetben viszont mintegy 90-100 tonna volt a szállított össztömeg.”

Egy behajózással 15 köbméter betont tudtak a helyszínen bedolgozni. A járművek a FRISSBETON veszprémi betonüzeméből érkeztek a partra és a Tihany révben álltak fel a kompra.

 

 

Búvárok bevetésen

„Egy betonozási ütemet 4 órásra terveztünk, ebből 1-1 óra a komp fel és -levonulása Tihany révből. 2 óra időtartamot pedig a beton bedolgozásra szántunk” – mondta el Fekete Katalin.

A behajózási idő és a beton bedolgozás időtartama miatt kötéskésleltetőt alkalmaztak.
A betonozást emelt cementtartalmú víz alatti betonkeverékkel valósították meg. A szádlemezekbe betonpumpával és betonozócsővel juttatták el a betont. A munkafolyamat során a STRABAG egyik leányvállalatától, a TPA Kft. betontechnológusa folyamatosan a kompon tartózkodott és ellenőrizte a beton minőségét.

Az építésvezető kitért arra is, hogy vizes közegben a betonozásnál a legnagyobb kihívást az esetleges hibák kiszűrése jelentette. Száraz körülmények között, a zsaluzat általában jól ellenőrizhető, tömíthető, a víz alatt sajnos nehezen vehetők észre a hibák, ezért a kritikus munkafolyamatoknál búvárok segítették a munkálatokat.

 

Betonozás kompról, szárazföldről, úszó munkagépről

A kikötő forgalom előtti megnyitásának időpontjai kötöttek voltak. A munkafolyamatokat ehhez igazítva valósították meg. Az előrehozott átadás miatt elsőként a móló felső sétányát készítették el. Ezt a kishajó kikötő nyugati, majd a keleti oldala követte, illetve a lépcsők, növénykazetták betonozása.

A kikötő nyugati oldalát két ütemben a vízről, az utolsó szakaszt a szárazföldről valósították meg. Itt nehezítő tényező volt, hogy a vízépítési munkákhoz használt úszó munkagép nem fért el az új partfal és a személyhajók kikötéséhez használt farcölöpök között.
A keleti oldalon szintén a partról, úszó munkagép segítségével végezték el a betonozást.
 

37 tonnányi acélt használtak fel az építkezésnél

A kikötő átfogó felújításához összesen mintegy 500 köbméter betont és 30 tonna betonacélt használtak fel. A mólószáron a teherhordó lemezben négy dilatációs egységet alakítottak ki, külön egység volt a beközlekedő híd felújítása is. A gerendák, horgonyok, korlátok, vízelvezetők és egyéb szerkezeti elemek további 7 tonnányi acél helyszínre szállítását és beépítését jelentették.
 

 

Munka 130 km/h-s széllökéseknél

Minden élővíz sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. A Balatonon a szél és a hullámzás okozhat kihívást a kivitelezőknek, ritkábban ugyan, de az alacsonyt vízszint is idesorolható. A vízi munkavégzés során szerencsére egyik jelenséggel sem kellett megküzdeni. A parti munkák során viszont előfordult, hogy nagyobb vihar csapott le és  előfordult 130 km/órás széllökés is.