Kívül és belül szolgálja a közösséget és a kultúrát – Emléktáblát avattak a Nívódíjas szekszárdi Tudásközpontban

Több mint egy évvel ezelőtt, 2025. január 20-án nyitotta meg hivatalosan is kapuit a Szekszárdi Tudásközpont. Ezzel két intézmény - a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Vármegyei Levéltára, illetve az Illyés Gyula Könyvtár - 300 ezer könyve, rengeteg folyóirata és 10 ezer méternyi dokumentuma került méltó és modern körülmények közé.

A kulturális központ megvalósításáért a ZÁÉV Építőipari Zrt. 2025 év végén megkapta az Építőipari Nívódíjat, az ágazat egyik legnagyobb presztízsű elismerését,

2026. március 24-én pedig sor került a Nívódíj felavatására.

 

 

Az Nívódíj-tábla leleplezése előtt felszólalt az Építőipari Nívódíj Alapítvány Bírálóbizottságának képviseletében Zórándy Miklós, Dormán József, a kivitelező ZÁÉV Zrt. vezérigazgató-helyettese, Dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese, valamint Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében Berlinger Attila polgármester.

 

 

Komplex projekt együttműködéssel

Zórándy Miklós a Nívódíj jelentőségét hangsúlyozta, amely a legmagasabb szakmai elismerések egyike, és széles körű, több szakterületet képviselő bizottság ítél oda. Kiemelte, hogy a szekszárdi Tudásközpont nemcsak építészeti minőségében kiemelkedő, hanem társadalmi és kulturális szerepe miatt is túlmutat önmagán.

 

 

Dormán József beszédében átfogó képet adott a Szekszárdi Tudásközpont megvalósításáról, a kivitelezés folyamatáról és műszaki tartalmáról, miközben hangsúlyozta a projekt komplexitását és az együttműködés jelentőségét.

Részletesen ismertette az épület főbb paramétereit: a 6061 négyzetméteres, háromszintes létesítmény modern, komplex funkciókat lát el, amelyben könyvtári, oktatási és levéltári terek egyaránt helyet kaptak. Kiemelte a jelentős műszaki tartalmat is, többek között a mélyalapozási munkákat, a nagy mennyiségű beépített szerkezeti anyagokat, valamint az energetikai rendszereket.

 

 

Beszédében többször visszatért a projekt mögött álló csapatmunkára és az együttműködés fontosságára. Megköszönte a megrendelő, a tervezők, a műszaki ellenőrök és az alvállalkozók munkáját, kiemelve, hogy egy ilyen volumenű beruházás csak összehangolt munkával valósulhat meg.

„Egy ilyen léptékű és jelentőségű beruházás mindig több, mint egy épület megvalósítása. Ehhez egy elhivatott, együtt dolgozó csapat kell.”

 

 

Dr. Czetz Balázs a közgyűjtemények szerepének átalakulásáról beszélt a digitális korban. Hangsúlyozta, hogy a fizikai dokumentumok megőrzése továbbra is nélkülözhetetlen, és az új típusú, nyitott, integrált tudásközpontok jelentik a jövőt.

 

 

Berlinger Attila beszédében végül a Tudásközpont városi és térségi jelentőségét emelte ki. Rámutatott, hogy az épület közösségi és kulturális értéket teremt, túlmutat fizikai funkcióján, és hosszú távon a régió fejlődésének egyik kulcsszereplője lehet.

 

 

Megközelíthető sziget

A Tudásközpont az egykori szekszárdi laktanya területének újrahasznosításával, barnamezős beruházásban az Építész Alkotóműhely Kft. engedélyes és kiviteli tervei alapján készült el. És ha már díjaknál tartunk: az épület tervezőinek munkáját Forbát Alfréd-díjjal ismerték el.

A Magyar Nemzeti Levéltár tulajdonában lévő Tudásközpont nem az elszigetelt tudás és a műveltség kiváltságosok által őrzött szentélye. A nyitott és szolgáltató levéltár koncepcióhoz híven kiemelt feladatnak tekintik, hogy minél több alap, közép és felsőfokú oktatási intézménybe járó diák látogasson el az intézménybe, ismerje meg a levéltárat, az ott őrzött kultúrkincseket.

 

 

Nemcsak épület, hanem városi találkozási pont

Lássuk nagyvonalakban, mely munkák járultak hozzá a ZÁÉV rangos elismeréséhez. A háromszintes, bruttó 3500 négyzetméteres alapterületű épület külső megjelenését a több mint 1000 m²-es függönyfal, valamint a közel 2500 m²-nyi világos és sötét szürke színválasztással nagyelemes homlokzatburkolati táblák határozzák meg.

A levéltári részlegben a kor elvárásainak megfelelő, elektronikusan mozgatott irattári állványrendszer került beépítésre.

 

 

Az eltérő funkciójú épületrészeket az aula fűzi össze. Ehhez kapcsolódik a ruhatár, a kávéház és a 200 fő befogadását biztosító rendezvényterem. Az épületgépészet és az elektromos rendszerek a legmodernebb, energiahatékony megoldásokra épülnek: hőszivattyús hűtés-fűtés, intelligens vezérlés és automatizált árnyékolás gondoskodik a fenntartható működésről.

Az okos épület közel 0 energiaigénnyel működik.

A projekt részeként továbbá 5200 négyzetméter zöldfelület és új közösségi tér jött létre, amely parkolókat, kerékpártárolókat és sétányokat is magában foglal. A beruházás így nemcsak épületet, hanem egy városi találkozási pontot is adott Szekszárdnak.