A József Attila-telep megálló kaphat új parkolóházat.
A Nanavízió építésziroda nyerte a Szigetszentmiklós József Attila-telep hévmegálló új előterének és P+R parkolóházának tervezésére kiírt építészeti tervpályázat első helyezését – derül ki Vitézy Dávid államtitkár, a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) vezérigazgatója Facebook-posztjából. A nyertes építészirodáknak Vitézy Dávid Bóna Zoltánnal, Szigetszentmiklós országgyűlési képviselőjével együtt, június 27-én a városházán adta át a díjakat.
A József Attila-telep ma is Szigetszentmiklós legfontosabb, napi 4300 utas átszállását biztosító közlekedési csomópontja, a ráckevei vonal (H6) egyik legforgalmasabb megállója.
A hévek fejlesztésének köszönhetően az előrejelzés szerint napi 7500-8000 főre növekedhet itt az utasszám.
Ezért írt ki a Nemzeti Közlekedési Központ külön nyílt építészeti pályázatot a megálló környezetének kialakítására.
Mint a szakpolitikus írja, a tervezési program egy kapuként szolgáló, minőségi, zöld városi előtér, továbbá az ingázási igényeket kiszolgáló P+R parkolóház megépítését vázolja. A pályaművekben a Gyári út felől is jól megközelíthető, új parkolóházat három szinttel, legalább 180 gépjármű befogadására alkalmas épületként kellett megtervezni.
A nyílt építészeti tervpályázatra beérkezett 12 pályaművet a 9 fős, Pest megye és a település részvételével működő bírálóbizottság és a húsz fős szakértői testület értékelte, mielőtt a végső döntés megszületett:
Vitézy Dávid posztjában hangsúlyozza: a hévek az elővárosi közlekedésben kulcsfontosságú szerepet töltenek be, naponta mintegy kétszázezer ember utazik rajtuk. A főváros-körüli települések együttes népessége 1960 óta mintegy 65 százalékkal nőtt, de az elővárosi vasutak infrastruktúrája nem tartott lépést a településszerkezet változásával. Szigetszentmiklós maga egy 40 ezres agglomerációs város lett, nagyobb, mint a megyeszékhely Salgótarján vagy Szekszárd.
Kifejti még: a főváros környékén lakók zömmel autóval ingáznak Budapestre dolgozni, tanulni, szórakozni, vásárolni, ügyet intézni. Az ingázók naponta átlagosan 37 percet töltenek dugóban, ez évente 300 milliárd forint társadalmi kárnak felel meg.
Az agglomerációs térség közlekedése évente négymillió tonna szén-dioxidot bocsát ki, a központi régióban élők a levegőszennyezés miatt átlagosan másfél évvel rövidebb ideig élnek. Jelenleg minden harmadik autós az elővárosokból érkezik Budapestre, és tízből csak hárman választják a közösségi közlekedést. Vitézy Dávid szerint ezért fontos fejleszteni az elővárosi vasutakat, köztük a héveket, ahogy ezt a kormány által is elfogadott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia felvázolta.
A poszt végén kifejti: Ráckeve és a Közvágóhíd megálló között jelenleg 70-72 perc a hév menetideje, ez a H6-os felújítása után 48-50 percre csökken. A H6-os vonal fejlesztésének tervei elkészültek, ezeknek jelenleg az építési engedélyezésüknél tartanak, mindez a József Attila-telep állomásra is igaz, csak a környezet rendezése és a parkolóház tervezése, mint kiegészítő tervezési feladat jutott most a részletes tervezési szakaszba.
A hévfejlesztés megvalósítását európai uniós forrásokból tervezik.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.