Olyan szemléletváltásra van szükség, amely a vasutat állítja középpontba - erről beszélt Vitézy Dávid államtitkár egy szakmai konferencián.
A közlekedésfejlesztés stratégiai terveit és kihívásait ismertette a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM), mint a közlekedésért felelős minisztérium államtitkára Egerben, az V. Magyar Közlekedési Konferencián. Vitézy Dávid szerint teljes, a vasutat középpontba állító szemléletváltásra van szükség, hiszen a vasút a társadalmat összetartó alapstruktúra is, amelyre nem szabad egyszerű megtérülési üzleti logikával tekinteni.
A stratégiai irányváltás okai között az államtitkár a környezetvédelmi elvárásokat, a minimális olajfüggőség szerepét, a vasútnak a jövőbe mutató és szerethető voltát, gazdaságélénkítő hatását, a várostérségek fejlesztésében, illetve a védelmi ipari struktúrában játszott szerepét sorolta.
Közösségi oldalán Vitézy Dávid arra is kitér: a közszolgáltatások adataiból az látszik, hogy a világjárvány miatt eltűnő utasok visszatértek, 2022-ben az országos számok már majdnem elérik a három évvel ezelőttieket, jövőre pedig minden bizonnyal meg is haladják.
A balatoni, esztergomi, székesfehérvári tapasztalatok azt mutatják: ott, ahol fejlesztik a vasutat és sűrűn, ütemesen járó, korszerű vonatok szolgálnak a felújított pályán, kétszeres-háromszoros forgalomra lehet számítani. Jó esély van erre például a napokban átadott, korszerűsített Budapest - Hatvan vasútvonalon, ahol összesen 53 km-en újult meg a vasút.
Az államtitkár szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy mindezidáig nem figyelték a vontatási áram felhasználásának mértékét. Azt javasolja: legyen mérhető, hogy egy-egy vonat mennyit fogyaszt, illetve a mozdonyvezetők oktatásának legyen része az energiahatékony vezetési stílus témája.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.