A pályakorszerűsítéssel újjászületett Budapest – Hatvan vasútvonal jelentős mérföldkőnek számít a főváros keleti vonzáskörzetében.
Nagyot lépett előre a hazai vasút színvonala a Budapest – Hatvan (80a) vonalának pályakorszerűsítésével. Immáron magas színvonalú, korszerű és az utazó közönség igényeit maximálisan kiszolgáló vasútállomási környezet, valamint utazási élmény várja a közlekedőket. A NIF Zrt. beruházásában 2017 telén indult fejlesztés 4 külön szakaszban valósult meg, és a vasúti pálya korszerűsítésén túl ETCS 2, biztosítóberendezési és távközlési munkákat is végrehajtottak.
A pályarekonstrukció célja az volt, hogy gyorsabban, rövidebb menetidővel lehessen utazni a szakaszon, ezáltal népszerűbbé váljon a vasúti elővárosi közlekedés, valamint, hogy a tehervonatok is korlátozás nélkül közlekedhessenek.
A beruházás részeként 2,7 km hosszú, új 3. vágány épült ki a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső vasútállomás között, melynek célja a Rákos – Hatvan projekt keretében megújult pályán bevezetésre kerülő ütemes menetrend támasztotta kapacitásigény kielégítése.
A beruházó a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ünnepélyes átadóján részt vett Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese, valamint több érintett választókerület országgyűlési képviselője.
A fejlesztés részei:
Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára beszédében elmondta: „Ennek a 160 milliárdos óriásberuházásnak a keretében 53 km-en újult meg a vasút. Aszód és Hatvan között 160 km/h sebességre alkalmas pálya, Akadémiaújtelepen új megállóhely épült. A fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak.” Hozzátette: a teherforgalom már kihasználja az új pályát.
Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: a most befejezett beruházás az elmúlt időszak egyik legnagyobb vasúti fejlesztése volt. Gödöllőn 1 millió utas fordul meg évente. „Itt, egy modern állomásépületen keresztül áthaladva, egy korszerű, klimatizált, alacsonypadlós motorvonatra szállhatunk fel, és az állomásról már 26 perc alatt Budapest Keleti pályaudvarra érhetünk vasúton.” – részletezte.
„Vasútfejlesztés címszó alatt olyan komplex beruházási elemeket valósítottunk meg, amelyek a magasépítés vagy akár a közútfejlesztés területén is kimagasló jelentőséggel bírnak. Ha körbenézünk, a projekt során 10 milliárdos nagyságrendben hajtottunk végre közútfejlesztési beruházást. Ez a települések rehabilitációs szempontjából is sokat jelent.” – mondta el Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese.
Gödöllőn az állomás épületének megújítása mellett átépült a HÉV-állomás, parkolók léresültek és a Swietelsky Vasúttechnika kivitelezésében létrejött egy új, 143 méter hosszú közúti felüljáró a Köztársaság útnál, amely kiváltotta a korábbi szintbeni kereszteződést.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
Jövőre a Keleti-programban újabb beruházások jönnek.