A több mint 108 milliárdos víziközmű-infrastruktúra fejlesztése biztosítja az ipari övezetek vízigényének megteremtését; további 65,6 milliárd forintból villamosítják a Debrecen-Balmazújváros közötti vasútvonalat, és megerősítik a vasúti pályát.
Csaknem 175 milliárd forintos víziközmű- és vasútfejlesztés kezdődik Debrecenben, a beruházásokhoz a forrásokat a kormány biztosítja - közölte a cívisváros polgármestere pénteken sajtótájékoztatón.
Papp László (Fidesz-KDNP), a fejlesztések egyik helyszínén, a helyi vízmű szennyvíztelepén azt mondta, a több mint 108 milliárdos víziközmű-infrastruktúra fejlesztése kiterjed a lakossági vízellátás biztonságának növelésére, és az ipari övezetek vízigényének megteremtésére. "A kormánnyal közös víziközmű-fejlesztési program, összhangban a gazdaságfejlesztéssel, hosszú távon garantálja a város fenntarthatóságát, működését" - mondta a polgármester.
Elmondása szerint a beruházással megteremtik a lehetőségét a szürkevíz előállításának, amelyet az északi, illetve a déli gazdasági övezetben épülő, nagy vízfelhasználású üzemek rendelkezésére bocsátanak, így a gyártási folyamatokhoz nem ivóvizet, hanem tisztított szennyvizet, úgynevezett szürkevizet használhatnak majd fel.
Megjegyezte: a szürkevízzel jelentősen kímélhetők a vízkészletek, ami nagymértékben hozzájárul a fenntartható vízgazdálkodáshoz.
Kitért arra is,
hogy a program keretében megvalósul a Keleti-főcsatornából a Tisza vizét Debrecenbe vezető felszíni tisztítómű kapacitáshelyreállító és -növelő beruházása, megújul több debreceni vízműtelep és a fényesudvari víztorony.
A program kiterjed a keleti városrész vízellátás-biztonságának a növelésére is.
"A fejlesztési csomag részeként 65,6 milliárd forintból villamosítják a Debrecen-Balmazújváros közötti vasútvonalat és megerősítik a vasúti pályát. Ez lesz az első komoly elővárosi vasútfejlesztés Debrecenben"
- tette hozzá.
A korábbi sajtóhírek alapján ez a vasúti fejlesztés a Debreceni Északnyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő vasúti infrastruktúra-fejlesztések második ütemeként valósul meg. Az első ütem állásáról legutóbb ebben a cikkben számoltunk be.
Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszönetét fejezte ki a kormánynak a támogatásért, és azt mondta, "ma vizes beruházások tekintetében Magyarország fővárosa Debrecen". A politikus jelezte: ezek nem célzott, egy-egy ipari üzem igényeit kiszolgáló, hanem Debrecen hosszútávú fenntarthatóságát, a lakossági vízfelhasználásának biztonságát növelő beruházások.
Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója jelezte: a helyi szennyvíztelep is fenntarthatóan működik: a szennyvíziszapból annyi biogázt állítanak elő, amely biztosítja a tisztítómű energiaellátását, s ez nem kevesebb, mint Debrecen egész évi közvilágításának energiaigénye.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.