Tiszatenyő és Mezőtúr között már mindkét vágányt használhatják a vonatok, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba vonalon augusztus 11. óta visszaállt az eredeti menetrend.
Helyreállították a júliusi vonatbalesetben Kétpónál megsérült vasúti pályát; újra menetrend szerint közlekednek a szerelvények a Budapest−Szolnok−Békéscsaba vonalon − közölte a Mávinform 2023. augusztus 11-én.
Ahogy arról lapunkban is nemrégiben beszámoltunk július 9-én Kétpónál egy tehervonat kilenc konténerszállító kocsija kisiklott, elzárta mindkét vágányt a forgalom elől. A kisiklott kocsikat több nap alatt nagyteljesítményű daruval helyezték vissza a vágányra.
Az okozott károk helyreállítását a kevésbé megrongált bal vágányon kezdték, annak érdekében, hogy azt a vonatforgalom részére minél előbb vissza tudja adni a vasúttársaság. Napokig pótlóbuszok szállították az utasokat az érintett szakaszon, július 15-én este egy vágányon megindult a vonatközlekedés Tiszatenyő és Mezőtúr között.
A jobb vágányon mintegy 2 kilométeren rongálódott meg a vasúti pálya, egy felsővezetéki tartóoszlop kidőlt és összetört, a sínek és a vasbetonaljak használhatatlanná váltak, helyenként új pályát kellett építeni. A kárelhárítás során a felsővezetéket is kijavították, a kidöntött felsővezetéktartó oszlop helyére pedig új került. A bal vágányban 200 méter, a jobb vágányban 400 méternyi vágányt építettek át, kicseréltek 3500 vasbetonaljat, 1200 méter sínt, 1485 tonna zúzottkövet helyeztek el a vasúti pályában, továbbá a vasúti átjáróban kicserélték a megrepedezett, összetört burkolati elemeket.
Csaknem százötvenen dolgoztak a helyreállításon, amelynek becsült költsége 700 millió forintra tehető.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.