Az ipari infrastruktúra fejlesztése jelentős út- és vasútépítésekkel jár.
Elkészült a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó vasúti infrastruktúra-fejlesztések első üteme, így megindulhat a projekt második szakasza, amelynek nyomán létrejön Kelet-Európa egyik legnagyobb ipari intermodális terminálja − jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2023. augusztus 30-án a helyszínen.
Ahogy korábban beszámoltunk róla a projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium (mint a NIF Zrt. jogutódja) beruházásában valósult meg több mint nettó 65 milliárd forint értékben. A munka során – többek között – a meglévő 11,6 kilométeres nyomvonal felújítása mellett elvégezték a szükséges korrekciókat közel 3,6 kilométer hosszan. Debrecen és Tócóvölgy állomások között a meglévő mellé egy második vágányt is építettek.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az átadás alkalmából rendezett sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Magyarország mára kétségtelenül a töretlenül előrehaladó autóipari átalakulás egyik éllovasává, a hajdúsági város az ágazat fontos globális központjává vált, ahol jelenleg is mintegy 1000 milliárd forintnyi beruházás zajlik, miután a BMW ide helyezi jövőbeli elektromobilitási stratégiája fókuszát, miközben itt épül fel Európa legnagyobb elektromos akkumulátorgyára is.
„A magyar gazdaságtörténet három legnagyobb beruházásából kettő jelenleg itt, néhány kilométerre egymástól zajlik” − hangsúlyozta. Rámutatott, ezen gyárépítések óriási közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket indukálnak, jelentős út- és vasútépítésekkel járnak.
Aláhúzta: a kormány így Debrecen környékén is nagy vasúti fejlesztésekről döntött, két szakaszban 130 milliárd forintból újul meg a Debrecen–Füzesabony vasútvonal, korszerűsítik az állomásokat, újakat is építenek, illetve villamosítják a pályát. „Ennek nyomán közvetlen kapcsolat épül ki a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet és a vasúti főközlekedési vonalak között”
− mondta.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy az első, 65 milliárd forint értékű fázissal végeztek, így megindulhat a második szakasz. „Ennek nyomán Debrecenben létrejön Kelet-Magyarország legnagyobb, Kelet-Európa egyik legjelentősebb ipari intermodális terminálja” − szögezte le.
Kiemelte, hogy ez a logisztikai központ lehetővé teszi a BMW gyárának teljes körű kiszolgálását mind a vasútról, mind az autópályáról.
„Nemcsak a teherforgalmat fejlesztjük, nemcsak lehetővé tesszük azt, hogy a BMW az általa előállított autóknak a 70 százalékát vasúton szállítsa el innen, hanem gyorsabb eljutást biztosítunk Debrecen és a környékbeli települések között, a közösségi közlekedést kulturáltabbá és vonzóbbá tesszük, egyúttal pedig megvédjük a környezetünket is, hiszen a vasútvonal most villamos felsővezetéket fog kapni, így a dízelüzemet már a villamosmozdonyok fogják tudni leváltani”
− hangoztatta.
„Az ország sokat profitál a debreceni beruházásokból, viszont mi azt akarjuk, hogy a debreceniek élete is érezhetően javuljon a beruházások nyomán. Ezért további útfejlesztéseket folytatunk, modernizáljuk a város vízhálózatát és további közösségi beruházásokat hajtunk végre” − tette hozzá.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.