Őszre elkészülhetnek a ferihegyi 3-as terminál tervei

A tervezési-kivitelezési ütemtervek ősszel elkészülhetnek - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette, különösen a gyorsvasút kiépítése jelent komoly műszaki kihívást, mert minden bizonnyal le kell majd vinni a vonalat a föld alá.

Az már most biztosra mondta, hogy a repülőteret kiszolgáló, forgalombővítéshez szükséges közúti-vasúti fejlesztések költsége meghaladhatja az 1 milliárd eurót.

Elérhetik az évi 20 milliós utasforgalmat az évtized végére

A kiadásokra a 2025-ös költségvetésből is lehet keret, de az állami támogatás mellett piaci szereplők, például koncessziós üzemeltetés is elképzelhető - közölte. Nagy Márton hozzátette, hogy a repülőtér bővítéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésének finanszírozási lehetőségeit még vizsgálják, de a tervezéseket mielőbb el kell kezdeni, hogy 2032-ben megnyílhasson a 3-as terminál.

Arra is kitért, hogy pénzügyi és stratégiai befektetőként a magyar állam jelöli ki a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztési irányait. A tárcavezető szerint a légi kikötő óvatos becsléssel is elérheti az évi 20 milliós utasforgalmat az évtized végére, ha megvalósulnak a fejlesztések. Az üzemeltetési jogköröket gyakorló Vinci ideális társbefektető, hiszen több mint 70 repülőteret üzemeltet több mint egy tucat országban, míg a korábbi 4-5 repülőteret működtetett, résztulajdonosként pedig maga is a legjobb eredményben érdekelt - hangsúlyozta.

A zéró kibocsátás 2030-ra elérhető a budapesti légikikötőben

A miniszter kifejtette, a repülőtér 3,1 milliárd eurós vételára reális, a piaci várakozásoknak megfelel, a résztvevő felek a tulajdonrészükkel arányos kifizetést vállaltak, így lett a magyar államra jutó rész 2,48 milliárd euró. Ennek fedezetét egyenlő arányban a költségvetésből, EXIM-hitelből és nem stratégiai jelentőségű állami vagyonelemek értékesítéséből fedezték.

A Budapest Airport Zrt. társbefektetője, a Vinci képviseletében Nicolas Notebaer elnök-vezérigazgató elmondta, az állammal közösen vállalt beruházások segíthetnek kihasználni az ország adottságaiban rejlő lehetőségeket, a felek ezek tervezésében is hosszú távon gondolkodnak. Hozzátette, a beruházások során a lehető legkomolyabb mértékben figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, a zéró kibocsátás 2030-ra elérhető a budapesti légikikötőben.