4000 új szoba épül, 12000 szoba megújul a kollégiumokban

Mintegy 193 milliárd forintot fordítanak 2023-ig kollégiumi fejlesztésekre - jelentette be az emberi erőforrások minisztere hétfőn. Balog Zoltán budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány által elfogadott országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégia 123 kollégiumot és összesen 37 467 helyet érint. A fejlesztés során négyezer új szobát és nyolcezer új helyet létesítenek, valamint 12 ezer szobát, 29 ezer helyet felújítanak.

A programban 19 új kollégiumi épület létesül majd 2023-ig.

Balog Zoltán elmondta, Budapesten 2015-ben 32 százalékos volt a túljelentkezés a kollégiumokba. Közölte, a fejlesztéseknek köszönhetően 8 százalékkal emelkedik majd a kapacitás, azért ennyivel, mert a felújítás következtében szűnnek is meg helyek az eddig túlzsúfolt épületekben.

Így néz ki az ütemezés

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára elmondta, már több kollégiumban megkezdődtek a munkálatok.    

Az első körben 24 milliárd forint értékű fejlesztésről van szó, majd az ütemezés szerint

• 2018 és 2020 között - 32 kollégiumot érintően - 68 milliárdot,
• 2020 és 2021 között - további 40 kollégiumot érintően - 50 milliárdot,
• végül az utolsó szakaszban, 2023-ig - 44 kollégiumot érintően - 52 milliárd forintot fordítanak a fejlesztésekre. 

A kollégiumokra a felsőoktatás szerves részeként tekintenek

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint a stratégia egyik legfontosabb pontja, hogy kimondja: a kollégiumok a felsőoktatási infrastruktúra részét képezik, és versenyképes felsőoktatás csak jó állapotban lévő kollégiumokkal képzelhető el. Közölte, 2015 elején kezdődött el a kollégiumi kapacitásokról és szolgáltatások fejlesztéséről szóló felmérés. Példaként említette, hogy minden tizedik kollégistának nincs saját íróasztala, és a kollégisták negyedének nincs ingyenes internet-hozzáférése.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora akut problémának nevezte a kollégiumi helyhiányt, és az egyetem nevében üdvözölte a kormány által elfogadott stratégiát.

Balog Zoltán azt hangsúlyozta, Magyarország fejlődése nagyban múlik azon, hogy sikerül-e értékalapú és versenyképes felsőoktatást teremteni, ami nem megy az infrastruktúra bővítése nélkül. Elmondta, a campus típusú egyetemi struktúra magas színvonalú szálláshelyeket feltételez, hiszen nemcsak arról van szó, hogy kollégiumban olcsóbb lakni, hanem olyan közösségi terekről is, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak a hallgatóknak.