Így húzza magával az építőipart a mezőgazdaság növekedése

A hazai mezőgazdaság növekedése által előidézett csarnoképítési hullámról jelent meg elemzés az Agro Napló szakfolyóiratban. A cikk abból indul ki, hogy jelenleg a mezőgazdasági csarnokok és építmények többsége leromlott állapotban van. Ennek magyarázata részben az, hogy 1985 után a hazai állatállomány szűk 15 év alatt a felére esett vissza, az épületek java szükségtelené vált, sok esetben a legalapvetőbb állagmegóvási feladatokat sem végezték el. Hasonló folyamat zajlott le a növénytermesztésben is az exportpiacok elvesztésével: a termésmennyiségek visszaestek, rengeteg csarnok kiürült, gazdátlanná vált, és az évek során teljesen tönkrement.

Ráadásul a használatban maradt, de jórészt 1950 és 1975 között felhúzott mezőgazdasági épületek többségén sem hajtottak végre megfelelő karbantartást, rekonstrukciót, fejlesztést. Emiatt az épületek többsége épületszerkezeti, energetikai, higiéniai szempontból is alkalmatlanná vált a feladata betöltésére.

Egyre több helyen épülhet új csarnok

Az infrastruktúra hiánya mindazonáltal csak mostanában kezd igazán érződni, ennek oka az ágazat tartós növekedése. A magyar mezőgazdaság ugyanis az elmúlt hat évben folyamatosan növekedve összesen 55 százalékkal bővült, 2016-ban 2620 milliárd forint volt a kibocsátása, az elmúlt fél évtizedben 50 ezer új munkahellyel gyarapodott. Miközben bővültek az állattenyésztés mennyiségi mutatói, a növénytermesztésben évről-évre termelési rekordok dőltek meg. A várakozások szerint 2020-ig az elmúlt években tapasztalt biztató tendenciák határozzák meg az egész ágazatot. 

Mindez pedig hatással lesz a fejlesztésekre, aminek az egyik legfontosabb területe a gazdaságok infrastrukturális megújítása, ideértve az épületállomány rekonstrukcióját és bővítését. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a Swedsteel-Metecno szakembereinek számításai szerint a mezőgazdasági vállalkozások többsége az elkövetkező öt évben vagy új csarnokot épít, vagy felújítja a mostaniakat.

A magas szintű előregyártottság gyorsítja a fejlesztéseket

Az ágazat építőipari igényeit fokozzák a szigorú előírások is. A mezőgazdaságban alkalmazott csarnokoknak ugyanis már nem csupán a leendő funkcióikhoz kell alkalmazkodniuk, hanem meg kell felelniük az aktuális tűzvédelmi, egészségügyi, állattartási, terménytárolási, környezet- és állatvédelmi szabályozásnak is. Többek között víz-, talaj- és levegőszennyezést érintő hatásvizsgálatokat kell elvégezni az építkezések előtt. Továbbá ki kell alakítani az időjárástól függetlenül használható közlekedési-és szállítási folyosókat, a szennyvíztermelés-és elhelyezés környezetkímélő módját.

Ezzel együtt az is látszik, hogy az agráriumban hagyományosnak tekinthető fával szemben az acélszerkezetű épületek iránt növekszik a kereslet.  Ezeket a piaci visszajelzések alapján a precíz gyárthatóságuk, gyors szerelhetőségük, tartósságuk, időtállóságuk és megbízhatóságuk miatt tartják a legoptimálisabb megoldásnak a szektorban.

Alyyan Nabeel, a Swedsteel-Metecno ügyvezető igazgatója szerint a legköltséghatékonyabb technikája a csarnoképítéseknek jelenleg a száraztechnológiás építési módszer csavaros gyorskötésekkel Z-/C-/U-szelvényű tűzihorganyzott acél profilokból. Ennek révén az építkezés időtartama és beruházás költsége jelentősen csökkenthető, miután ma már ezeknek az építőelemeknek az előregyártottsága, illetve a műszaki kivitelezésének támogatása magas szinten áll. Az egyedi jelöléssel ellátott elemek méretpontosan készülnek el, és a helyszínre szállítás után, a tervek alapján könnyedén beazonosítva gyorsan össze is szerelhetőek, akárcsak a lego kockák.