A poloskainvázió és az éghajlatváltozás is az épülő MTA-centrum célkeresztjében

Átadták a megújult Brunszvik-kertet csütörtökön Martonvásáron a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csaknem tízmilliárd forintos agrártudományi projektje részeként. Az átadón Szekeres Zsolt projektmenedzser számolt be a részletekről.

Évi 40 ezer látogatót is fogadhatnak

A proejkt első üteme üteme mintegy egymilliárd forintból valósul meg. Ebbe beletartozik a most átadott, csaknem kéthektáros közpark, a Brunszvik-kert és környezetének megújítása, valamint az Agroverzum Tudományos Élményközpont megépítése.

Utóbbi az akadémia elsőként létrehozott tudománykommunikációs intézményeként jön létre.

Az újonnan épült, 1100 négyzetméteres, kétszintes épület ismeretterjesztő központként és tudományos játszóházként működik majd. 

Évente 35-40 ezer látogatót lesz képes fogadni. Az élményközpont jelentőségét  a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Lovász László így foglalta össze: "Fontos, hogy a társadalom lássa, hogyan zajlik egy tudományos kutatás, mi a módszertana, mik az eredményei."

Két év alatt épül fel teljesen

Ahogy azt a tervpályázat kiírásakor is megírtuk, a beruházásnak köszönhetően egy telephelyre, a martonvásári kastélyparkba kerülnek az MTA agrárkutató intézetei. A centrum központját egy 16 ezer négyzetméteres, szintén újonnan épített háromszintes épület képezi majd, modern környezetet biztosítva mintegy 250 kutatónak.

A centrum pályakezdő építészek tervei alapján készülhet majd el. 

A tervezői közbeszerzésen ugyanis a Debreceni Egyetemen végzett Boda István, Nagy Marianna és Skrabák Zoltán pályázata győzött. 

Az Agrárinnovációs Centrum infrastrukturális beruházásainak megvalósítására hatmilliárd, míg az eszközbeszerzésekre mintegy hárommilliárd forintot biztosítanak a projektből. A centrum a tervek szerint 2020-ra valósul meg.

Mi lesz a kutatások célja?

Lovász László az MTA agrárkutatási területeiről is beszámolt. Példaként említette

• a korábbi hibrid kukorica termesztésével, nemesítésével kapcsolatos kutatásokat; 
• a poloskainvázió elleni fellépés segítését;
• beszélt a lisztérzékenyek számára megoldást jelentő csökkentett allergéntartalmú búzafajták nemesítéséhez szükséges alapkutatásokról; 
• a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó gabonafajták nemesítéséről; 
• illetve az állat- és növénybetegségek elleni védekezésről is.