A fejlesztés keretében több mint 5 ezer négyzetméteresre bővült a strand területe, valamint élmény- és gyerekmedencét is kialakítottak.
Átadták a felújított Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőt, a rekonstrukció 3,4 milliárd forintból valósult meg az E-builder Kft. munkájával. A felújítás során egy tizenhárom medencés, egész évben üzemelő gyógy- és élményfürdőt alakítottak ki.
A felújítási munkálatok 2018 elején kezdődtek meg, a zárt termálfürdő részt pedig már decemberben meg is nyitották, míg a kinti strandrész az idei szezonra készült el.
A fedett térben tíz medence – többek közt jódos-sós vizű termálmedence, gyerekmedence, kiúszós élménymedence, a terápiás részlegen súly- és kádfürdők, merülőmedencék és Kneipp-medence – várja a látogatókat.
A kinti részlegen a felújított hullámmedence mellett helyet kapott egy gyerek- és egy úszómedence is.
A szaunavilág a teljes megnyitás után külön zónaként üzemel majd.
A beruházás keretében a fürdő területén 120 parkolóhely létesült és a fürdő környezetében is további változások várhatók. Ezekről jelenleg is folynak az egyeztetések a helyi önkormányzattal. A tervek szerint a közelben még további 100 parkolóhelyet alakítanak ki.
A Soroksári-Duna bal partján álló pesterzsébeti fürdőt veszteséges működése miatt évekkel ezelőtt be kellett zárni: a strand 2001, a gyógyfürdő 2005 óta nem fogadott vendégeket.
Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta, hogy a régi fürdő mintegy 800 négyzetméternyi területe 4300 négyzetméter fedett fürdőterülettel egészült ki a rekonstrukció során. Közölte, a fürdő déli, hátsó része még zárva marad, annak fejlesztésén még gondolkodnak. A forgalom függvényében döntik majd el, hogy ezen a területen mi valósuljon meg - tette hozzá.
Tarlós István főpolgármester az átadási ünnepségen elmondta: a KEHOP-program keretén belül a főváros, illetve a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. több mint 170 millió forint támogatást nyert a fürdő energetikai fejlesztésére. Ennek eredményeként az energetikai korszerűsítés fenntarthatóvá teszi a fürdő működését és hozzájárul az energiaköltségek csökkenéséhez. A hőtechnikai korszerűsítés esztétikai megújulással is jár - tette hozzá.
A ma Budapest XX. kerületét alkotó Pesterzsébet Dunaparti részén már a XX. század első évtizedeiben strand létesült. Az 1930-ban épült strandmedencét először a Duna vizével töltötték. A fürdőt 1931-ben Földváry János, mint bérlő üzemeltette, aki vízkutatásba kezdett, ami viszonylag rövid idő alatt eredményt hozott.
Budapesten egyedülálló típusú, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévízre bukkantak. Ez a fajta víz mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmas, ráadásul a jód keringésjavító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, a bróm pedig idegnyugtató, stresszoldó hatásáról ismert.
A fürdő a II. világháborúban jelentősen megrongálódott, 1950 elején került az akkori Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésébe. Mivel a Duna vize már nem volt alkalmas fürdésre, 1951-ben a két korábbi kutat mélyítették. Ekkor szüntették meg a dunai szabad strandfürdőzést.
1956-ban a fürdőt felújították, illetve a korábbi kút elégtelen vízhozama miatt megkezdődött egy új kút fúrása.
Ezekben az években a fürdő három medencéjével váltott napokon üzemelt nők és férfiak számára, és évente 11-12 ezer vendéget fogadott.
1968-ig iszapkezeléseket és masszázsokat is biztosítottak a fürdőben.
Az 1977-ben fúrt újabb kút vizének és az 1979-ben átadott gyermekmedencének köszönhetően a fürdő forgalma ugrásszerűen megnőtt. A kedvező eredmények azonban nem tudták ellensúlyozni a gyógyfürdő-részleg költségeinek emelkedését, mivel a jódos-sós vizet fel kellett melegíteni. Így előbb a strand, majd a gyógyfürdő is bezárt.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.