Fontos állomásához érkezett az új Duna-híd közlekedési kapcsolatainak tervezése: a közbeszerzési hirdetménnyel megindult a hídon átvezető villamosvonal tervezése. Közvetlen villamosösszeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között a Rákóczi hídtól délre, a budai Galvani utca és pesti Illatos út vonalában tervezett új Duna-hídon át, amely naponta több mint 50 ezer gépkocsival fogja tehermentesíti a Budapest belvárosát. Az új híd és a hídon átvezető leendő villamosvonal hozzájárul az új egyensúly megteremtéséhez Budapest közlekedésében – hangsúlyozta Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója hozzátette: az érintett dél-budai és dél-pesti térség Budapest dinamikusan fejlődő területei, melyek megújulásának az új Duna-híd és a rajta keresztül megvalósuló villamosvonal fontos, nélkülözhetetlen láncszeme lesz.
„Budapesten új egyensúlyra van szükség a közlekedésben résztvevők között, amelynek az a célja, hogy kevesebb legyen a dugó, könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban lehessen a budapestieknek utazni. Kevesebb legyen az átszállás, kényelmesebben tudjuk elérni a célunkat. S ha ezek teljesülnek, akkor – a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően – klímabarát közlekedési rendszere lenne Budapestnek. Ehhez többek között tehermentesíteni kell a belvárost”– mondta Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár.
„Az autósok és a kerékpárosok mesterséges szembeállítása helyett az a fontos, hogy új elkerülő utak révén eleve kevesebb autó közlekedjen a belvárosban, ezért írtuk ki a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére vonatkozó nemzetközi tenderünket és ezért létesül az új dél-pesti híd is, hiszen ez önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát”– tette hozzá Fürjes Balázs.
A leendő villamosvonal akadálymentes átszállási kapcsolatot fog biztosítani a Csepel-szigeten a megújuló H7-es, a pesti hídfőnél pedig a soroksári, ráckevei H6-os HÉV felé – mondta Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója. „A tervezendő, mintegy 4 km hosszú villamosvonal Budán a Fehérvári úti villamospályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es hévet, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt fog kapni, biztosítva a hálózati kapcsolatokat és a helyi igények kiszolgálását is.” – mondta Vitézy Dávid.
A vezérigazgató kiemelte:
„Míg a Rákóczi híd építésekor a villamosvonal kiépítését nem végezték el, így csak a híd átadása után húsz évvel pótolhattuk be ezt a hiányosságot és készült el az 1-es villamos átvezetése Újbudára, addig következő új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamosvonalat már a híddal együtt megtervezteti a kormány.”
A konkrét viszonylathálózatról és menetrendekről a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) dönthet majd, de az előzetes, a BKK-val egyetértésben végzett vizsgálatok szerint a hídon a Határ úti metróállomás felől a Határ úton és a Gubacsi úton az új nyomvonalra érkező vonal közlekedhet, mely Budán a Fehérvári úton észak felé becsatlakozik a budai villamoshálózatba és annak részeként bekapcsolja a főbb budai csomópontokat (Móricz Zsigmond körtér, Széll Kálmán tér, Hűvösvölgy).
Miközben a belvárosi szakaszon megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem 10 kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját. A déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés, a Budapesttel 1950-ben egyesült Csepel hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé.
Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány. Az önkormányzati választások után a híd pozíciójáról kialakult vitát követően pedig a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa – a Fővárosi Önkormányzat és a Kormány közös városfejlesztési szerve – 2020 februárjában megerősítette, hogy Budapest következő hídja a budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épüljön meg.
Az elmúlt években a déli M0-s hídon végzett munkák és sávszűkítések nyomán Budapest mindennapjaiban tapasztalhattuk, hogy a Belvárostól távoli déli hidak közúti kapacitása és forgalom-elszívó képessége szoros összefüggésben áll a Belváros, konkrétan akár az Erzsébet híd autóforgalmával.
A déli Duna-hídon végzett felújítási munkák során nagyobb dugó alakult ki a Hegyalja úton és a Ferenciek terén – könnyen belátható tehát, miért segít a belvárosi autóforgalom csillapításán a tervezett új déli Duna-híd.
Az új Duna-híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. Az új átkelő a Galvani utca - Illatos út vonalában épül meg, lehetővé téve a déli városrészek közötti gyorsabb közlekedést. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.
Az új Duna-hídon 2x2 közúti sáv mellett egy időben kétvágányú villamost is terveznek, emellett mindkét oldalon széles kerékpárút és kényelmes, akadálymentes járda szolgálja majd a közlekedőket. A híd közlekedési kapcsolatainak tervezésében kiemelkedő mérföldkő a hídon átvezető villamospálya tervezéséről szóló nyílt, európai uniós közbeszerzési eljárás megindítása. Az ajánlatokat október elejéig lehet benyújtani, a nyertesnek az engedélyezési tervek elkészítése lesz a feladata.
A tervek szerint a villamospálya a Fehérvári út és a Gubacsi út között épül majd ki, így Budapest történetében először kapcsolja össze kötöttpályás közösségi közlekedés a déli kerületeket.
Az új Duna-híd és a villamospálya tervei illeszkednek a 2019 júniusában, a Fővárosi Önkormányzat által elfogadott, a közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedést előtérbe helyező Budapest Mobilitási Tervhez.
A munka a BFK, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., a BKK, a BKV Zrt., valamint a Fővárosi Önkormányzat együttműködésében zajlik, Fürjes Balázs államtitkár felügyelete mellett. A közbeszerzési eljárást a BFK-val együttműködésben a NIF írta ki.
A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.
Az Épkar óvodát és bölcsődét is épít Biatorbágyban.
A becsült költsége alapján több mint 60 milliárd forintos beruházás előkészítésére másfél év áll rendelkezésére.