Biztonságos energiaellátás - Felértékelődik a megfelelő kémények szerepe

Az épületek fő fűtési rendszere mellé kiépített tartalék-fűtés szükségességét a biztonságra való törekvés indokolja. Ezt az elmúlt, viszonylag rövid időszakban tapasztalható energiaellátással kapcsolatos bizonytalanság még inkább előtérbe helyezi.

A biztonság mellett a gazdaságossági megfontolások is szerepet játszhatnak abban, hogy egy másodlagos, bármely szolgáltatótól független fűtési rendszer kiépítését szorgalmazzuk.

Ilyen például bármely elektromos tartozék nélkül működni képes kandalló – vagy akár kandallókályha, cserépkályha, egyszerű tea tűzhely - egy olyan huzathatásra méretezett kéménnyel, ami szükség szerint a készülék égési levegő szükségletét is kielégíti.

Ezt a célt szolgálja a tartalék-fűtést biztosító megoldás. A szolgáltatótól független fűtési rendszer eléréséhez elengedhetetlen egy jól megválasztott tüzelőberendezés és egy - a tüzelőberendezés igényeit kielégítő - kémény.

Ennek megtervezésében nyújt segítséget a Leier tartalék-fűtés rendszerének tervezője.

A régi kémény helyére újat

Az alábbiakban a kémény építés három leggyakrabban előforduló esetét vizsgáljuk meg Szücs Zsolttal, a Leier Kémény üzletág műszaki tanácsadójával.

Az első és legbonyolultabb eset, amikor az új kéményt a régi, elavult kémény helyére építik. Ekkor a régi kéményt teljesen vissza kell bontani, és a helyére építeni az újat. „Az ilyen esetekben mindenképpen kérjük ki szakember véleményét, hiszen a régi falazott kémények az épület szerves részét képezték, így azok megbontása komoly előkészületet és komoly szaktudást igényelhet.”

Ha megtörtént a bontás, az új kémény felépítése már nem okozhat gondot. A Leier kémények köpenyelemeinek befoglaló mérete kicsi, ezért a lebontott kémény helyére biztosan visszaépíthető. Az építés során az MSZ845 szabvány általános követelményei és a Leier által biztosított beépítési útmutató az irányadó.

Új épületnél lehetőség van a kémény környezetének pontos kialakítására

A másik lehetőség a kémény szabadon megválasztott helyre történő beépítése. A kémény helyének kiválasztásakor a legfontosabb szempont a leendő fűtőberendezés helye.

„Mindenképpen érdemes arra törekedni, hogy a leendő kémény az épület olyan pontján épüljön fel, ahol a tető legmagasabb pontján haladhat majd át.”

Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor a kémény csak minimálisan fog a tető síkja fölé emelkedni, így esztétikus lesz, és nem kell külön megerősítésről gondoskodni.

A kéményt megfelelő szilárdságú alapról kell indítani. Meglévő épület esetén, a padló rétegrendjének és a kémény várható tömegének ismeretében statikussal ellenőriztessük, hogy elbírja-e az építendő kéményt. Átlagos esetben az építendő kémény egy födémen és a tető héjazaton halad át.

Utólagosan épített kémény esetében, az eleve adott lehetőségek miatt

• az éghető építőanyagtól való távolsági követelmény betartására,
• a kitorkollási magasság pontos meghatározására,
• a tisztítóajtók megfelelő helyre történő elhelyezésére
• és a kondenzátum elvezetésének kialakítására kell leginkább figyelni.

Ez abból adódik, hogy míg egy új épület építésénél lehetőség van a kémény környezetének pontos kialakítására, meglévő épületben alkalmazkodni kell az adott körülményekhez.

Az épületen kívül épülő kéményt fém bilincsekkel, legalább 3 méterenként rögzíteni kell

A harmadik lehetőség, amikor a kéményt az épületen kívül építjük fel és a fűtőberendezést a falon keresztül kötjük a kéménybe. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a füstcső falon át történő átvezetésén kívül semmilyen rombolással nem jár az épületen belül.

Hátránya, hogy ha a kémény az ereszvonalon épül fel, a megfelelő kitorkollási magasság eléréséhez nagy, szabadon álló szakasszal kell számolnunk. Ez az épülethez képest aránytalanul magasnak fog tűnni, és gondoskodni kell a szélnyomás elleni megerősítésről is.

Leier kémények esetén a szélnyomás elleni védelemről akkor kell gondoskodni, ha a kémény szabadon álló szakasza több mint 1,50 méter. A tűzfalra épült kéményeknél, különösen a tetőgerinc közelében ez kevésbé jelent gondot, de az 1,50 méteres szabályt ebben az esetben is szem előtt kell tartani.

Az épületen kívül épülő kéményt is megfelelő szilárdságú alapról kell indítani, figyelembe véve a kémény súlyát és befoglaló méretét. A kéményt fém bilincsekkel, legalább 3 méterenként rögzíteni kell az épület falához, lehetőleg a koszorúknál, hogy minél stabilabb legyen a kapcsolat.

Az épületen kívül épült kémény teljes szakasza hideg szakasznak tekinthető, hiszen mindenhol a külső környezettel érintkezik. Fontos, hogy a kémény megfelelő szigeteléssel rendelkezzen, hiszen begyújtáskor, a lehűlt kéménykürtőben nehezen alakul ki a megfelelő huzat, illetve jóval intenzívebb lesz a kondenzátum képződés is.

Ha a kémény elkészült, már csak a tüzelőberendezés és a kémény füstcsőcsatlakozója közötti akadályon, a falon kell áthatolni. Az összekötő szakaszt - más néven a készülék füstcsövét - csak szabványosan kialakított, falhüvellyel bélelt faláttörésen keresztül lehet átvezetni a falon.

Fontos: tilos a füstcsőcsatlakozó vízszintes ágának toldása.