Mi rejlik a Bayer Construct rekordsebességű építkezései mögött?

A magyar építőipar egyik kuriózumaként a Bayer Construct cégcsoportja mára eljutott odáig, hogy az ingatlanfejlesztéstől és a tervezéstől kezdve a gyártáson és kivitelezésen át egészen az értékesítésig és az üzemeltetésig lefedi cégeivel az ágazat vertikumát. Koprás Márton beruházási igazgatóval az ebből adódó hatékonyságról beszélgettünk a magyar vállalat sóskúti székházában.

 

Ami másutt hónapokig tart, náluk egy-két hét alatt lezajlik

 

„A tulajdonos, Balázs Attila alapgondolata az volt, hogy ha minden érintett vállalat egy cégcsoporton belül van egy építési projekten, akkor számos olyan tényezőt – például a várakozások miatti időkieséseket vagy a minőségi problémákat – ki tudunk küszöbölni, ami csökkentené a hatékonyságot” – emlékezett vissza az igazgató. „Mára eljutottunk odáig, hogy az általunk épített lakások alapanyagának 60 százaléka a saját gyárainkban készül, ami jelentős hatékonyságnövelő tényező.”

A folyamatot összefüggésekben is láttatta. „Érdemes belegondolni, hogy a kavicsbányáink a betongyárainkat szolgálják ki, a betongyárak pedig az előregyártó üzemeket és az építkezést, ugyanakkor azt, hogy mit és hogyan betonoznak, a saját tervezőnk határozza meg, de a kivitelezés közvetlen instrukciói alapján.

Tehát ott tudunk belenyúlni a folyamatba, ahol éppen akarunk: ha látszik, hogy gyorsítani kell egy kicsit a projekten, akkor például a tervezők elkezdik az épület másik részét is gyártmány tervezni, ezzel együtt a bánya és a gyár is átszervezi a munkáit. Míg másutt hónapokon át tartana egy ilyen átállás, addig nálunk ez egy-két hét alatt lezajlik.”

 

 

A rugalmasságra a közelmúlt egyik példáját is elmondta: „Amikor a Waberer’s ecseri csarnokánál kezdődött az ipari padló betonozása, a betongyárunk jelezte, hogy a maximális minőség érdekében ennél a munkafázisnál eggyel kisebb szemcseméretű kavicsra van szükség. A bányánk a kérésre rövid időn belül átszerelte a kavicsosztályozót, és a legnagyobb frakciót 16-32mm-ről 16-24-esre módosította a rosták cseréjével. Mindezt egy külsős céggel nem tudtuk volna ilyen egyszerűen és gyorsan lefuttatni.” Úgy fogalmazott, ezek apróságnak tűnnek, de nagyon sokat számítanak egy projekt végelszámolásánál.

 

A hatékonyság lényege a tervezés és az előre gondolkodás

 

Felhívta rá a figyelmet, a hatékonyságot biztosító értéklánc legkritikusabb pontja a Bayer Construct belső tervezőirodája.

„Ha nem lenne itt egy nagylétszámú saját statikus tervezőcsapatunk, akkor az egész gyártás és kivitelezés sem tudna ilyen ütemben haladni. A hatékonyság lényege ugyanis a tervezés és az előre gondolkodás. Pontosan tudnunk kell előre, hogy mit szeretnénk csinálni, és hogy pontosan milyen elemekre, mekkora méretben, milyen egyedi igényekkel van szükség.”

 

 

Hangsúlyozta, a tervező csapat már egy koncepció a megszületésekor úgy alakítja az épület statikai vázát, hogy előregyártásra minél inkább alkalmas legyen. „A sóskúti irodában megrajzolt tervet emberi közreműködés nélkül direktben kapják meg a biharkeresztesi gyárunk gépei. Ez alapján a gépek tudják, hogy mit kell legyártani, nem kell a terveket más rendszerekbe mérnököknek újra adaptálni, hanem néhány emberi kontrollpontot leszámítva automatikusan lefut a gyártás, például egy előregyártott betonelembe kerülő betonacél armatúra esetén.”

 

Náluk azonnali visszacsatolás viszi előre a hatékonyság ügyét

 

A hatékonyság másik fő tényezőjeként a humán erőforrást emelte ki. „Minden pozícióba a legjobb embereket kell megtalálni. Az egész folyamat működtetése ugyanis tőlük függ: ha tudunk hatékonyan és gyorsan kommunikálni a különböző területek között, akkor a teljes projektfolyamat gyorsabb lesz.”

Ezt egy példával is érzékeltette. „Ha egy brigádvezető a kivitelezésen nem tudja elhelyezni az elemet, akkor felhívja a gyárat, és odaszól, hogy valami nem stimmel. Ugyanezek az azonnali visszajelzések megtörténnek visszafelé is, illetve valamennyi terület között a cégcsoportban. Ebben a folyamatban nincs udvariaskodás és finomkodás, de ez így van jól: rögtön jön a telefon, és rögtön megvan, hogy hol a hiba. Ez nem egy feszültségektől mentes folyamat, de az eredménye az, hogy mindenki még jobban teszi a dolgát.” Kiemelte, ez a fajta cégkultúra biztosítja az azonnali visszacsatolást, és a hibák javítását, ami nagyban viszi előre a hatékonyság ügyét és a megvalósuló projektek kiemelkedő minőségét is garantálja.

 

 

Minden részleg tisztában van vele, hogy ugyanabban a csapatban játszik

 

Úgy fogalmazott, a különböző részlegek között egy egészséges határig van egyfajta verseny, ugyanakkor mindenki tisztában van azzal, hogy egymásra vannak utalva ezek az egységek, így törekednek az együttműködésre. „Senki nem felejti el, hogy a jövő héten is együtt kell dolgoznunk, ebben a tekintetben is jobban állunk, mint egy átlagos generálkivitelezés szereplői, akik legközelebb nem feltétlenül lesznek közös projektben."

Az együttműködés felé segíti az is a résztvevőket, hogy egy-egy projekt elkészülte után a különböző részlegek tagjait csapatépítő jelleggel meghívják a projekt bejárására, olyanokat is bevonva, akik nem jutnak el amúgy a munkájuk során a kivitelezés területére. „Ennek egy olyan célja is van, hogy mondjuk amikor egy könyvelő lát egy számlát, akkor tudja, hogy miről beszél, konkrétan mi van a számok és kifejezések mögött.”

 

Motiváló erőt adnak a fejlődési és feljebb lépési lehetőségek

 

Egy további kulcselemként emelte ki a hatékonysághoz vezető úton a minőség szerepét. „Nem kötünk kompromisszumokat ezen a téren: nincs olyan, hogy mondjuk egy 20 százalékkal kevesebbet tudó gépet választunk azért, mert az olcsóbb. Mindig megpróbáljuk azt a technológiát elérni, amivel a leghatékonyabbak tudunk lenni.” Hozzátette, lehet, hogy ezeknek nagyobb a bekerülési költsége, de nem biztos, hogy csak később tudnak megtérülni, hiszen nagyobb teljesítmény érhető el velük. „Összességében nem szabad a technológián spórolni.”

Mindezek mellett a munkamorálra is pozitív hatással van, hogy a munkavállalók új munkagépekkel tudnak dolgozni.

„Az emberek szeretik az új és láthatóan hatékony gépeket használni, fontos, hogy egy gépet nem kell javítgatni, hanem ehelyett egész nap tudnak vele dolgozni. Ebből a szemszögből is a német építőipari kultúra jellemzi a cégcsoportunkat.”

 

 

Külön kihangsúlyozta, a technológiába történő befektetés mindig megtérül. „Ugyanakkor mi nem azért gépesítjük a folyamatokat, hogy kevesebb emberrel dolgozzunk, hanem azért, hogy ugyanazzal a létszámmal nagyobb teljesítményt érjünk el. Ennek megfelelően számos esetben átképezzük azokat az embereket, akiknek a korábbi munkavégzését ki tudtuk váltani.”

Hozzátette, ez a munkaerőmozgás a Bayer cégcsoport üzletágai között is fennáll, számos előrelépési, illetve fejlődési lehetőséget is biztosítva. „Ez motiválja az embereket, hiszen összekapcsolódik azzal, hogy a kiugró teljesítményeket rendre észrevesszük, és egy-egy új lehetőség biztosításával honoráljuk.”

 

A munkaerőállomány felével kétszeres kivitelezési sebesség

 

A Bayer Construct cégcsoportjánál az évek során folyamatosan megmutatkozó hatékonyságnövelésre lapunk több példát bemutatott. A balatonboglári Platán Garden társasháznál például mindössze négy hónap (!) kellett a bokrétaavatáshoz: előregyártott elemek, speciális zsalurendszer és egyedi betonacél hálós szerkezet is gyorsította a munkát.

Hasonlóan példaértékű projektben jött létre a Napfény Resort társasház Balatonlellén, ahol nemcsak Magyarországon, de Közép-Európában is először vetették be a betonacél hálós szerkezeti építést. Ennek során a teljes falszerkezet betonacél szerelését kiváltották, így a munkafolyamatoknál szokásos munkaerőállomány felével sikerült kétszeres kivitelezési sebességet produkálni.

De említhetjük még a zuglói óriásprojektet is: a Zugló Városközpontban hét irodaház és egy lakóépület létesül két, két és fél év alatt.

 

 

Ma már kizárólag előregyártott elemekkel tervezik a projektjeiket

 

A fentiekhez csatlakozva további eredményekről is beszámolt a Bayer Construct beruházási igazgatója. „A Bay Iron betonacél gyártó üzemünk például jelentősen tudta csökkenteni az építkezésen szükséges létszámot azáltal, hogy immár komplett falak vasszerelései készülnek el az üzemben. Az egytonnányi vas beszereléséhez szükséges helyszíni létszám a harmadára-negyedére csökkent.”

Hasonló példaként írta le az általános szerkezetépítés során egy épület adott szintjének a födémzsaluzását. „A monolitbeton esetében zsaluzást és vasszerelést végzünk, majd bebetonozzuk, amivel el is telik egy hét. Ám ha eleve egy 5 centis vastagságú kéregfödém-elemmel érkezünk a területre, amit csak alátámasztunk, és rábetonozunk, ez óriási gyorsítás. Természetesen az átállásnak voltak konfliktusoktól sem mentes kihívásai: az embereknek meg kellett szokniuk, hogy ez a rendszer kicsit másként épül, mint az addig megszokott, illetve egy végleges látszófelület, amiben nem lehet már módosítás. Az ehhez hasonló lépések átmenetileg némi súrlódással járnak, de pár hónap után jelentősen növelik a hatékonyságot.”

Hangsúlyozta, a jelenleg tervező asztalon levő projektjeiket kivétel nélkül előregyártott elemekkel állítják össze. Ugyanakkor a hatékonyság növekedését akár az egyes divíziókra lebontva is tetten lehet érni. „A földmunka divíziónknál ma már GPS-vezérelt földmunkagépek gyakorlatilag önállóan, manuális szintezgetés nélkül készítik el a terepet. Ezt azzal összehasonlítva, hogy folyamatosan földmérők járták be a területet a szintezővel a gépek előtt haladva, hatalmas a különbség.”

 

 

Bármelyik szintről érkezhet egy kincset érő ötlet

 

Nem szabad ugyanakkor elhanyagolni szerinte azt a hatást, ami az adott területen dolgozók ötleteiből ered. „Nagyon fontos számunkra, hogy az adott munkatevékenység minden szintű szereplője érdekelt legyen az ötletelésben a hatékonyabb megoldásokon. Ehhez természetesen alapfeltétel, hogy ezekre kapjanak visszacsatolásokat is, és adjunk egy lehetőséget minden ilyen innovatív gondolatnak. Az a tapasztalatunk, hogy az ilyen kisebb optimalizálási javaslatokból összességében nagyon sokat lehet profitálni.”

Zárásként elmondta, az is nagyban növeli a vállalat hatékonyságát, hogy azok, akik a menedzsmentben és az építésirányításban jelenleg szellemi munkát végeznek, a fizikai munkaerő szintjén is dolgoztak, így gyakorlati tapasztalatokra alapozhatnak egy-egy problémánál. „Ha egy vezető az irodában beszél egy projektelemről, egészen pontosan tudja, hogy miről van szó, mert ő is csinálta. Ez is nagyban hozzájárul, hogy gyors és hatékony megoldásokat találjunk egy-egy részfeladat esetén.”