A feladatot elnyerő cég kiválasztásakor szempont volt, hogy a lehető leggyorsabban, a legkisebb szállópor-kibocsátás mellett, a legszigorúbb rezgésvédelmi és veszélyesanyag-kezelési szabályokat betartva vállalja a munka elvégzését.
A munkaterület körbekordonozásával szerdán délelőtt megkezdődtek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új belvárosi campusának kivitelezési munkálatai a Magyar Rádió egykori székházának helyén - olvasható az MTI rövid hírében.
A helyszínen tartott sajtótájékoztatón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta: az elmúlt 35 évben ekkora értékű oktatási intézményi beruházás nem történt Magyarországon, amivel a projekt az egyik legnagyobb volumenű, Budapest léptékben is meghatározó állami beruházás.
Az államtitkár elmondta:
szeptemberben kezdődnek meg a jövő tavaszig tartó a bontási munkálatok a területen. A feladatot elnyerő cég kiválasztásakor szempont volt, hogy a lehető leggyorsabban, a legkisebb szállópor-kibocsátás mellett, a legszigorúbb rezgésvédelmi és veszélyesanyag-kezelési szabályokat betartva vállalja a munka elvégzését.
Lánszki Regő elmondta: az eredetileg 200-250 milliárd forintosra tervezett és 2027-ben lezárni kívánt projekt tartalma időközben változott, kivették belőle például a szintén ide tervezett, de végül a közelben megépülő kollégiumot, így a korábban kalkulált 62 ezer helyett mintegy 57 és fél ezer négyzetméteres tér épül az egykor a közrádió által használt, 18 ezer négyzetméteres ingatlanon.
Arra is kitért, néhány hónapon belül elkészülnek az érintettekkel folytatott egyeztetések nyomán elhatározott változások engedélyeztetéséhez szükséges dokumentumok, majd a kiviteli tervek, így a bontás befejeződése után megkezdhetik az építési munkálatokat. Az államtitkár hangsúlyozta: nyitottak minden olyan racionalizálási javaslatra, ami nem jelent minőségi engedményt. "Mindazon változtatási igényeket, amelyek magát az egyetemi campus beruházását ellehetetlenítik, nem tudtuk akceptálni" - jegyezte meg a tervváltoztatásokról szóló egyeztetésekről.
Hozzátette:
a jelenleg lepusztult zárványterületen olyan innovatív, térben minden irányba nyitott oktatási intézményt hoznak létre, amelyben a mostani hétről 20 százalék fölé emelkedik a zöldterületek aránya, így itt - olasz mintára - kis terek laza hálózatával jöhet létre egy kifejezetten élhető városrész.
Eközben - jegyezte meg - a területen álló két palotát felújítják, funkcióval töltik meg a szomszédos Magyar Nemzeti Múzeumhoz is méltó módon. Lánszki Regő hangsúlyozta: nem fordulhat elő, hogy a munkálatok miatt bármelyik környékbeli lakás károsodik, vagy funkciója sérül. "Minden ide elköltött egy forint a környéken további négy-öt forintnyi értéknövekedést fog jelenteni" - hangsúlyozta az államtitkár.
Lánszki Regő arra emlékeztetett: eredeti funkciójában a tudatos tervezés eredményeként létrejött Palotanegyed "egy kitalált, jól működő városrész" volt, de a Magyar Rádió beköltözésével változtak a belső arányok, ráadásul egyes épületekben azbesztet használtak, amit el kell távolítani. Megemlítette: a rádió Bródy Sándor utcai homlokzatát - annak történelmi fontossága miatt - megtartják.
Hozzátette, az épületek egy részének átalakítása jelentős pluszköltség mellett akkora megalkuvásokat tenne szükségessé, "ami egyszerűen összeegyeztethetetlen azzal, amit mi szeretnénk", vagyis a racionalitás és a fenntarthatóság legmesszebb menő figyelembevételével.
Egy ilyen ikonikus épületnél a legfontosabb, hogy úgy legyen mai, hogy mégis egyfajta kortalanságot tudjon mutatni - jelentette ki az államtitkár, célnak azt nevezve, hogy maradandó alkotás szülessen. Azt gondolom, hogy ez a terv ezt messzemenőkig tudja biztosítani - tette hozzá.
Már lehet korcsolyázni a Balaton-part legnagyobb jégpálya rendszerén, melyhez a gyaloghidat a PERI UP rendszerrel építették fel.
A gyógyszer- és papíripari gépeket előállító Körber jelentős fejlesztést hajtott végre.