Neobarokk székházhoz kortárs szerkezetek

Nemrég számolhattunk be arról, hogy nagyszabású fejlesztéssel állították helyre a jegybank neobarokk székházát. Amint az épület bejárásakor személyesen is tanúi lehettünk: a reprezentatív terek precíz rekonstrukciója mellett korszerű, energiatakarékos irodaépületként született újjá Alpár Ignác egyik leghíresebb épülete.

 

 

A Szabadság téri székház a TIBA Építész Stúdió tervei szerint, a Raw Development Kft. generálkivitelezésében újult meg; az átalakítással és bővítéssel is járó projekt vasbeton szerkezetépítési munkáit pedig az Épszerk-Pannónia Invest Kft. végezte. E cikkünkben a szerkezetépítés feladatait és nehézségeit járjuk körül részletesebben; megismerve azt is, milyen külön kihívást jelent egy műemléki épület mai technológiával való kiegészítése.

Teljes rekonstrukciót végezték a kivitelezők az MNB épületén, amelynek során az udvar korábbi, fölszinti elfedését megszűntették, az épület udvara pedig egy 1320 m² területű üvegkupolát kapott, így nagy, világos belső átrium jöhetett létre. Nem csak megőrizték a ház motívumrendszerét a felújítás során, de rekonstruálták is a műemléki indás-florális díszekkel ellátott korlátokat, a műemléki csillárokat és az ólmozott üvegtáblákat is.

 

 

Új szerkezetek, megmaradó értékek

Amint az ÉPI munkatársaitól megtudhattuk, az eredeti épületben is szükség volt új szerkezetek építésére: pillérek (önálló, illetve meglévő téglafalba bevésettek), falak, gerendák, keretek, födémek, liftaknák, gépészeti aknák és lépcsők kerültek a műemléki falak közé. Az ÉPI feladatait két korábbi Hónap Mérnöke elismerésben részesült szakember koordinálta: míg Szász Bálint a szerkezetépítő divízió igazgatójaként csapatával a plusz szintek szerkezeti ráépítéséért (és en bloc) volt felelős a projektért, Ilkei Péter létesítmény főmérnök és csapata a meglévő épületrészek szerkezeti átalakítását irányította. Tájékoztatásuk szerint

Kétszintnyi tetőráépítés került az egykori zárófödémre, emiatt pillérek, falak, gerendák, födémek, ferde vonalvezetésű zárófödém és lépcsők kivitelezése várt az ÉPI munkatársaira az új épületrészeken.

Számos kiegészítő szerkezet, szükségalátámasztás és kiváltás kellett ahhoz, hogy az épületet térélményében az egykori minőséghez, szerkezetében ugyanakkor a kortárs elvárásokhoz igazítsák. Fontos része volt ebben az acél nyíláskiváltó gerendáknak, amelyek elhelyezésére a meglévő téglafalazatba a jelentős mennyiségű új nyílás miatt volt szükség.

 

 

Téglafalazatok fészekvésése, tömegbontása külön figyelmet igényelt a szerkezetépítőktől, amelyen belül a

• fészekvésés (a téglafalakba előzetesen kivésett fészkekbe kötött be az új födémlemez), a
• gerendavésés (az új nyíláskiváltó acélgerendák számára a téglafalban előzetesen ki kellett vésni a gerendák helyeit), és a
• téglafalak tömegbontása (előzetes alátámasztások és utólagos nyíláskiváltó szerkezetek megépítése mellett) jelentette a legnagyobb feladatot.

Mindkét épületrésznél, így a műemléki és az új épületszinteken is jelentős vasbeton szerkezetépítés zajlott: a rekonstrukció során a pillérek megerősítése, a nyíláskiváltó gerendák telepítése, az új nyílások kialakításához szükséges keretek létrehozása, új födémek beépítése, 12 liftakna, négy gépészeti akna, és négy elektromos akna mellett lépcsők beépítése jelentette a fő munkarészeket.

„Izgalmas feladatot jelentett – emelték ki – a nagy belmagasságú változó lejtésű ferde zárófödémek kivitelezése is, amely látványos építészeti megjelenést ad az épület tetejének.”

 

 

Műemléki környezetben is előnyös az előregyártás

Több új vasbetonszerkezet igényelt kiemelt figyelmet a környezetében lévő védendő, műemléki területek miatt. A nagyméretű új nyílások kialakításához az előzetes kiváltások építését nagy teherbírású állványzattal (Doka SL-1) végezték a kivitelezők, amelyek tervezése és kivitelezhetőségének egyeztetése – amint tájékoztattak – rendkívül bonyolult és hosszan tartó folyamat volt.

Az új épületrész harmadik emelet feletti födémének komplett cseréje során új – az Ercsi előregyártó üzemben készült – előregyártott felülbordás feszített kéregpanel és vasalt felbeton födémszerkezet került az épület egykori zárószintjének helyére.

A felülbordás, filigrán, feszített kéregpanel födémelemek és a vasalt felbeton egyaránt fészekvésésekkel kapcsolódik a meglévő épülethez. A műemléki falazathoz való kapcsolódáshoz pedig nagy segítséget jelentett az előregyártott elemek precíz kivitelezése, hiszen általuk milliméterpontos méretek szerint dolgozhattak a kivitelezők.

 

 

Komoly nehézséget jelentett az organizáció

„Talán az egyik legnagyobb kihívást az jelentette – mesélték –, hogy az épületbe be- és fel kellett juttatni a betont, amelyet telepített betonpumpával végeztünk, akár 100 méteres csövezéssel.”

Összetett feladatnak bizonyult továbbá a két, egyenként 1,5 tonnás acél kiváltó gerenda beépítése. Ezek épületbe juttatása után fel kellett emelni nagyjából hatméteres magasságba, és ott elhelyezni azokat a téglafalba bevésett üregben; ezt követően pedig körbebetonozással kiékelni őket a téglaszerkezethez. Nehézséget jelentett továbbá, hogy az épület körül kevés volt a deponálási terület, így sok anyagot a tetőn kellett tárolni.

 

 

Amint az építésre visszagondolva összegezték a tapasztalataikat, az ÉPI kollégái mindehhez hozzátették: bár előzetesen pontosan felmérték az épület szerkezetét, mégis jelentkeztek meglepetések a kivitelezés során, amelyekre napi szinten kellett SOS reagálni.

„Egy új épülethez képest jóval több tervezői egyeztetésre volt itt szükség, a statikussal napiszintű kapcsolatban voltunk; és mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy az érintettek közötti kapcsolat nagyon jó volt. Minden résztvevő (a statikus, a generálkivitelező és a beruházó is) konstruktívan állt a felmerült problémákhoz, amelyeknél mindenki a mielőbbi, legjobb megoldás megtalálására törekedett.”