Zsalu, vas és beton, erről szól a szerkezetépítés, mégis mindig van benne valami csavar – interjú a Hónap Mérnökével

Szász Bálintot az építőiparhoz mondhatni rokoni szálak fűzik, hiszen nagypapájának testvére építészmérnökként dolgozott, aki ráadásul a családi házukat is tervezte. Bálint édesapja pedig gépésztechnikus volt, így a reál vonal abszolút kézenfekvőnek bizonyult a jelenleg létesítmény főmérnökként dolgozó szakember számára. Matematika tagozatos gimnázium után felsőoktatási tanulmányait a BME-n folytatta, ahol építőmérnöki szakon végzett magasépítési szakirányon.

Az államvizsgát követően rögtön az Épszerk-Pannónia Invest Kft.-néI kezdett dolgozni, ez az első munkahelye, ám ennek is már 14 éve. Anno négy céghez adta be jelentkezését, voltak köztük kisebbek-nagyobbak is. „Érdekes módon az ÉPI-nél ajánlották a legkevesebb pénzt, mégis ide jöttem.” A miértre rögtön meg is kapjuk a választ: „Igazából a főnököm, Babály László miatt, mert annyira meggyőző volt a vele való beszélgetés az állásinterjún. A stílusával, az emberségességével győzött meg.”

Dönteni és határozottnak lenni

Az eltelt idő sok változást hozott a létesítmény főmérnök életébe, ám a cégben való bizalma és szakmai hozzáállása konstans maradt. Ehhez nagyban hozzájárul az ügyvezető igazgató, Babály László személye is. „László végig a 14 évem alatt ugyanazt a szintet és színvonalat hozta, mint amit én az elején megismertem és kaptam tőle, már csak ezért is töretlen a lojalitásom a cég felé. Amúgy sem vagyok az az ugrálós fajta, de ez sokat nyom a latban. Az sem véletlen talán, hogy sok olyan kollégám van, akik szintén több évtizede dolgoznak a cégnél.”

Szász Bálint szakmai fejlődésének legjelentősebb sarokpontja, hogy megtanult döntéseket hozni és felvállalni azokat – legyenek azok adott esetben akár rosszak is. „Kezdőként az ember kevésbé mer döntéseket hozni, de ahogy idősödik, egyre jobban megtanulja felvállalni és kiállni amellett, amit elhatározott.”

A határozottságot nagyon fontosnak tartja a szakember, úgy véli, eldöntendő kérdés esetén a határozott válasz akkor is jobb, ha arról utólag kiderül, nem volt helyes. „Jó tulajdonságomnak gondolom, hogy ha rossz választ adtam, elismerem, hogy hibáztam, és bocsánatot kérek. Ugyanezt mondom a kollégáimnak is, nincs gond azzal, ha hibáznak, csak derüljön rá fény. Ezután meg kell keresni a megoldást, kijavítani a hibát, én is ezt próbálom képviselni.”

Egyből Franciaországban találta magát

A létesítmény főmérnök rögtön az ÉPI-be érkezése után, 2007 augusztusától egy izgalmas projektbe csöppent. Nagyjából 3 hetet töltött a cég központi irodájában, amikor elindult egy franciaországi projektjük és ő egyből külföldre mehetett másfél évre. Egy állami kórház építésén dolgoztak Toulouse mellett, Dél-Franciaországban.

„Abszolút kezdő voltam, és hatalmas lehetőség volt belelátni, hogyan folyik nyugaton egy építkezés. Pályakezdőként azt hittem, nálunk is így mennek a dolgok, hiszen gyakorlatilag itthoni projektet addig nem is láttam.”

A munkaerőhiányból fakadó nehézségek már akkor felütötték fejüket, ezért az előregyártott elemek markánsan megjelentek az építkezésen, kvázi spórolva a munkaerővel. Franciaországban tehát már akkor rákényszerültek az előregyártásra. „Itthon is ezt az irányt kell tartani. Ebben az ÉPI az élmezőnybe tartozik, nagyon sok innovatív megoldásunk van az előregyártás területén, ennek keretében lépcsőket, födém elemeket, mellvédeket gyártunk az ercsi üzemünkben. Ez a jövő, ez következik a magas bérekből és a munkaerőhiányból.”

 

Értékes munkaerőt képeznek ki

A fizikai munkaerőnél tapasztalható létszámhiányt a saját bőrén érzékeli Szász Bálint, hiszen visszaemlékezése szerint, amikor elkezdett dolgozni, még elegendő szakember állt rendelkezésükre. Aztán főként anyagi megfontolásból nagyon sokan nyugatra, például Ausztriába, Németországba vándoroltak.  Az ÉPI jelenleg keletről próbál munkásokat szerződtetni, főként Ukrajnából. Ők javarészt teljesen kezdőnek számítanak, de az ÉPI vállalja, hogy kineveli a tapasztalatlan munkaerőt.

Ennek köszönhetően tett szert egy olyan törzsgárdára az ÉPI, amelynek tagjai a 2016 körül kezdődő toborzás eredményeként érkeztek a céghez Kárpátaljáról, és a mai napig aktívak. „Azokkal lehet hosszútávon együtt dolgozni, akik, ha nem is tudják, mit kell pontosan csinálni, de meg akarják érteni és tanulni. Ha valakiben kellő szorgalom és akaraterő van, az már fél siker, a többire mi megtanítjuk. Aki segédmunkásként jön, de ambiciózus, egy-két év alatt nagyon jó szakember lehet. Az ilyen ember nagyon értékes munkaerő” – vallja Szász Bálint.

Minden kezdet izgalmas

Szász Bálint 2019 óta tölti be a létesítmény főmérnöki pozíciót. Előtte építésvezetőként dolgozott, de már akkor is ő volt a projektek felelős műszaki vezetője, ami nevéből adódóan nagy felelősséggel jár, hiszen ahogyan Bálint fogalmaz, „minden balhét ő visz.” Ha bármilyen gond vagy probléma adódik, ő felel érte, legrosszabb esetben ő megy bíróságra.

Egy létesítmény főmérnök tehát ezt a szerepet is magában foglalja, plusz a projekt irányítását: mind műszakilag, mind gazdaságilag és pénzügyileg figyel az adott építkezésre. A projektnek az elvárt hozamot kell hoznia, vagyis az előkalkulációknak megfelelően próbálja kihozni a projektet. Emellett kollégáival együtt műszakilag is optimális megoldásokat keres, és optimalizálja a munkaerő létszámot, ami elég gyakran változik. A napi problémák kezelése pedig olykor elviszi a nap nagy részét, ilyenkor sérül persze a tervszerű menet, de van, ami mindennél fontosabb.

„A munkahelyi balesetek elkerülésénél nincs előrébb való, mert az egészségnél nincs fontosabb. Az anyagi kárt egyszerűbb kezelni.”

Szász Bálint a projektek kezdetét találja a legizgalmasabbnak. A pontos részletek megismerése, a feladatok meghatározása, a tervezőkkel és a megrendelőkkel való megismerkedés, mind egyedi ízt ad az adott projektnek. „Gyakorlatilag a kezdeti fázisban alakítjuk ki a mi kis életünket a projekt helyszínén, hiszen fél-egy évig gyakorlatilag az a második otthonunk. A projekt eleje tehát mindig a legkreatívabb.”

A létesítmény főmérnök számára igazi sikerélményt jelent, amikor az elején felépített ütemtervet folyamatosan tudják tartani, vagyis minden úgy halad, ahogyan eltervezték.

Ezek voltak a legemlékezetesebb projektek

Kikerülhetetlen megkérdezni a Hónap Mérnökétől, mely projektjeire emlékezik vissza a legszívesebben, mely feladatok keltik benne a legtöbb jó érzést.

Szász Bálint mindjárt a pályája elején a Somló hegyen felépülő Kreinbacher Pincészettel találkozott, amit Ekler Dezső tervezett. „Ott egyenes vonallal nem volt dolgunk, annál több íves, döntött és lyukacsos falakkal, amelyek olyanok voltak, mint a Pannónia sajt. Ez egy nagyon izgalmas épület volt.”

Másik szép példaként az Aria Hotel Budapest építését nevezte meg, amely a Bazilika mellett, a Hercegprímás utcában található. A korábban a Budapest Bank székházául szolgáló épület egy tipikus körfolyosós bérház volt, ezt kellett átalakítani hotellé, úgy, hogy a homlokzatát megtartsák, mert az műemlékvédelem alá tartozott - végül azonban ezt is újjá kellett építeni. Az egész épület belsejét kicserélték úgy, hogy helyiségről helyiségre haladva bontottak, majd építettek - felváltva.

„Az Aria Hotelt a világ legjobb hoteljének választották meg pár évvel ezelőtt. Maga az építkezés is izgalmas volt, de ez a végső visszacsatolás nagyon jó érzéssel töltött el.”

Az ÉPI munkatársa a pétfürdői Nitrogénműveknek épített alaplemezt is kiemelte, ahová ezt követően egy nagy üzemet telepítettek. Ennek a projektnek a fűszerét a nagy tőcsavarok jelentették, amiket két milliméteres pontossággal kellett beépíteni.

A Puskás Aréna grandiózus projektje mellett sem lehet szó nélkül elmenni, aki részt vett a létrejöttében, büszke rá. Szász Bálint építésvezetőként volt jelen az építkezésen, az egyik dilatáción dolgozott, mégpedig a VIP részen. „Az arénán dolgozók nevét kiírták egy kis emlékműre. Ha majd a gyermekeim nagyobbak lesznek, elviszem őket és megmutatom nekik. A mi szakmánkban az a jó, hogy látható eredménye van a munkánknak, vizuálisan érzékelhető produktumot hozunk létre.”

„Mindenképp a sorba kívánkozik még a most befejezésre kerülő Szegedi Multifunkciós Sportcsarnok (Pick Aréna) projekt is, melynek a teljes monolit szerkezetépítését mi kiviteleztük. Előregyártott és monolit szerkezetek összeépítésével készült a létesítmény, amely magában foglal a nagycsarnokon kívül egy edzőcsarnokot és egy akadémia épületet is. Végig feszített volt az ütemterv, hiszen ez az aréna is helyszíne lesz a hamarosan induló férfi kézilabda EB-nek.”  

Változatos a munka úgy is, hogy alapvetően ugyanazt csinálja

„Igazából az a jó a munkámban, hogy hiába végzünk „csak” szerkezetépítést, vagyis kvázi zsalu, vas és beton található minden projektünkön, valahogy mégis mindegyik tartogat valami mást, valami újat. Mi jöhet még? - ezt a kérdést fel szoktam tenni magamnak, hiszen annyira egysíkúnak látszódhat ez a terület, és mégis mindig jön valami csavar.”

Ilyen csavar volt Somlón az íves falak megléte vagy ahol jelenleg dolgozik Bálint, az Országos Széchenyi Könyvtár Archivális Raktárépületének szerkezetépítése Piliscsabán. Gyakorlatilag egy levéltár épül, a magyar nemzet 1000 éves papíralapú kincseit fogják itt őrizni. Egy hermetikusan lezárt épületet hoznak létre, vagyis egy betonbunker valósul meg egyetlen nyílás nélkül.

 „Itt olyan előregyártott paneleket helyezünk el, amikre korábban még nem került sor. Az iskolában találkoztam legutoljára az úgynevezett „pi” panelekkel. Nevüket formájuk után kapták, ezek dupla T-s keresztmetszetű elemek, amikből építjük a födémet. Ezek olyannyira nem gyakori elemek, hogy tapasztaltabb kollégáim sem találkoztak vele még építkezésen.”

Egyenletes színvonal és kiegyensúlyozottság

A beszélgetés végén Szász Bálintot a számára fontos értékekről kérdeztük, amelyek meghatározóak életében, munkája során. A létesítmény főmérnök a becsületesség és az őszinteség mellett a toleranciát, az alkalmazkodó képességet tartja elengedhetetlennek és követendőnek.

„Emberekkel dolgozunk, van, hogy 120 emberrel veszünk részt egy nagyobb projekten, így óhatatlanul előfordulnak gondok, problémák. Ilyenkor nagyon fontos, hogy kiegyensúlyozottak tudjunk maradni. Azt tartom egy jó vezetői képességnek, tulajdonságnak, ha valaki egyenletes színvonalat tud nyújtani, a hangulata nem ingadozó. Az ilyen ember pozitív energiával tölt fel, azzal öröm dolgozni, ez viszi előre a dolgokat.”