Újjászülető erőd – Látványos munkálatok a Citadellán

Izgalmas, egyes területeken már az utolsó munkafolyamatokkal folytatódik a Citadella gigantikus felújítása. A zöldebb és szabadabb fellegvár létrehozásához elkezdték az új növényállomány telepítését. Virágos díszfákat és díszcserjéket ültetnek, amelyek valamennyi évszakban ékei lesznek a megújuló erődnek.

 A projekt során a területre összesen több mint 10 ezer cserjét, százezer évelő és félmilliónál is több hagymás növényt ültetnek, 128 nagyméretű fa mellett.

A Citadelláról nyíló panorámán kívül, az óriási park és egy különleges építészeti megoldással megvalósuló kiállító tér is a város impozáns találkozó helyévé teszi a Gellért-hegy tetejét.

 

 

A Citadella és a Szabadság-szobor átfogó felújítása része annak a törekvésnek, hogy az UNESCO világörökségi listáján lévő Duna-part látképe, - amelyhez hozzátartozik az említetteken kívül: a budai oldalon a Budavári Palotanegyed történelmi épületegyüttese, a Várkert Bazár is - minden szempontból méltó legyen ehhez a kitüntető címhez.

Három uralkodó csodálta meg a Gellért-hegyi kétpúpút

Az 1854-re felépült erőd állaga az elhanyagoltság és a korábbi szakszerűtlen beavatkozások miatt, az utóbbi évtizedekben erősen leromlott. A 170 éves fellegvár régészeti feltárásokkal 2020-ban elkezdett újjászületési projektjében Kromer Zoltán, a ZÁÉV építésvezetője segített eligazodni. A munkálatok első szakaszában az egyik kiemelt feladat az erődfalak és a rondella, azaz a nyugati ágyútorony épületében a falazatok és a födémek feltárása volt. Ezzel egyidőben elkezdődött a külső falak rekonstrukciós munkálata mellett a belső udvar felújítása is.

Az állapotfelmérés és a régészeti ásatások is meglepetéssel szolgáltak. Előkerült egy első világháborús légvédelmi ágyútalp is, valamint kelta és római kerámia- és éremleletek. Megtalálták az 1813-17 között épített csillagda egykori épületének maradványait is. A „kétpúpú”, ahogy a köznyelv hívta az intézményt, a magyar térképészet null pontjaként szolgált.

A tudományos létesítmény korabeli jelentőségére utalt, hogy azt meglátogatta, a Szent Szövetség bécsi kongresszusáról hazánkba érkező osztrák császár társaságában, a porosz király és az orosz cár is.
A csillagvizsgáló az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során Buda ostroma idején súlyosan megrongálódott, a honvédek a Gellért-hegyről lőtték a vár osztrák őrségét. 1871-ben elbontották a csillagdát, az épület maradványait most tárták fel.

 

 

Döntést hoztak a Citadella bontásáról

A Citadella az 1848-49-es magyar szabadságharc osztrák-orosz szövetségben történt leverése után 1850-54 között épült fel. Az építkezéshez a köveket a fogoly honvédekkel bányásztatták ki.

A „gellérthegyi Bastille” az osztrák elnyomás szimbólumaként közutálatnak örvendett. Elterjedt Pest-Budán, hogy az erőd 60 ágyúját az osztrákok egy-egy kiemelt célpontra irányítva helyezték el. Valójában a budai Várat védő erődrendszer egyik elemeként épült fel az erőd, amelynek ágyútornya sem Pest felé, hanem nyugati irányba néz. Ennek ellenére a magyar szuverenitás egyik fő törekvésévé vált a Citadella megszerzése és lebontása. Az 1890-es években utóbbiakra vonatkozóan miniszterelnöki és polgármesteri vállalás is elhangzott.

1897-ben az osztrákok jelképesen átadták a Citadella kulcsait, de nem tudták a katonákat máshol elhelyezni, így csak két évvel később vonultak ki onnan. Ekkor már jogszabály is rögzítette az erőd bontását. Végül csak egy 67 méteres falszakaszt számoltak fel és kapukat nyitottak a gyűlölt építményen.

Hányatott története során az erőd szükséglakásokként és nyomortanyaként is szolgált. A hasznosításának nagyívű terveiből semmi sem valósult meg, az 1920-as évek végén ismét kaszárnya lett. A második világháborúban fogolytáborként, bunkerként és az egyik német hadosztály parancsnokságaként használták az erődöt. 1947-ben helyezték el Kisfaludi Strobl Zsigmond felszabadulási emlékművét a hegytetőre.

A történelem és annak viharai mély nyomokat hagytak a Citadellán. A védfalak felújításakor a szakemberek nemcsak az egykori belövések nyomaival szembesültek – mondta el Kromer Zoltán -, hanem azzal is, hogy újkori – szakszerűtlen - helyreállítások nyomán egyes falszakaszok meggyengültek. Ezeket visszabontották majd újra felépítették.

 

 

Átfaragás után az eredeti kövek visszaépítésére törekedtek

Az erődfalakat a süttői mészkőbányából származó kövekből emelték. A falak szerkezete a nedvesség, a sóterhelés és a korábbi szakszerűtlen javítások miatt nagy felületen mállani kezdett, ami egyes szakaszokon a szilárdság csökkenését eredményezte. Kromer Zoltán elmondta, a restaurálás során letisztították a felületeket, eltávolították a kalcit és gipsz kicsapódásokat.

Homokszórásos technológiával 13800 m2 falfelületet tisztítottak meg. A talajból érkező nedvesség megszüntetésén kívül, ideiglenes sólekötő vakolatot helyeztek el a falakon, amit később eltávolítottak. A felületi sérülések kijavítása mellett, a nagyobb károsodásoknál kicserélték a kőelemeket. Törekedtek arra, hogy átfaragás után, lehetőség szerint a kiemelt köveket építsék vissza. A védfalakon lévő tardosi vörösmészkő fedlapokat is felújították, ahol szükséges volt, ott kipótolták.

A ZÁÉV projektvezetője hozzátette, a munkálatokat az állványozási költségek optimalizálása miatt is szakaszosan végzik el, a rondella északi oldalán kezdték el a rekonstrukciót. Jelenleg a készültsége 70 százalékos, a védfalakon kívül-belül elvégezték a restaurálási és patinázási feladatokat, egy 78 méteres szakasz vár még a szakemberekre. Kihívást jelent, hogy a falfelület hőmérsékletének 5 Celsius fok felettinek kell lennie, hogy hatásos legyen a felújításnál alkalmazott technológia. A várfal felújítással érintett utolsó része 3000 nm, több mint 1600 nm-nyi felületet pedig sótalanítottak.

 

 

Dolomit sziklán 7500 kilogramm acél – Zászló leng a csillagda helyén

2022-ben télvíz idején, alig három hónap alatt készült el a 72 négyzetméter felületű nemzeti zászlót tartó szerkezet. Az egykori csillagda helyén a 36,3 méteres csúcsmagasságú és 7,5 tonna súlyú zászlótartó acélrúd a dolomit sziklára elkészített ágyazaton lévő vasbeton tömbalapba került. Kialakították az üzemeltetéséhez szükséges ideiglenes transzformátor állomást, március 15-én a magasba emelkedett a nemzeti lobogó a Citadellán.

Ebben a fázisban zajlottak azok a feltárások is a meglévő falszerkezetek mellett, a sziklafelszín közelében és a falak alapozási síkjánál, amelyek megelőzték az erődfalak három helyen történő – észak, dél, kelet irányú - átmetszését.

Átvágott erődfal

A harmadik nagy ütemben a Szabadság-szobor mögötti bástyánál új bejáratot létesítettek és egy impozáns lépcső kialakításával összekötötték a belső udvarral. Kromer Zoltán elmondta, a falakat összesen három helyen nyitották meg, a keleti bástya mellett a rondella északi és déli torkolatánál is új belépési pontokat hoztak létre. A művelet gépi és kézi szakaszos bontással zajlott, amelyet szakrestaurátor felügyelt. A bontással érintett mellvédfalak felülete 2140 négyzetméter. A falak átvágásával az a cél, hogy az eddigi zárt erődöt nyitottabbá és mindenki számára könnyen elérhetővé váljon. Így tehát az eddigi egy helyett, a jövőben három irányból válik megközelíthetővé a Citadella.

 

 

A projektben a nettó 4280 négyzetméternyi alapterületű rondella épületén is jelentős kivitelezési munkák zajlanak. A rondella új fogadótere ritkaságnak számító építészeti megoldással, üveg tartószerkezettel, valamint az arra épülő üvegborítással valósult meg.

Ennek előkészítéseként a rondella tartószerkezeteinek építését is az említett ciklusban indították el és 2024 őszén fejezték be. Ekkora elkészült a főlépcsőház liftaknája is. A munkálatok léptékére utal, hogy a szerkezetépítések során 5000 köbméter betont használtak fel. 

Jelenleg – árulta el Kromer Zoltán - az ágyútoronyban a szakemberek a szakági- épületgépészeti és elektromos – szerelőmunkákat végzik. Helyükre kerültek a nyílászárók és elkezdődhetett a szárazépítés és a gipszkartonozás is a leendő kiállítást bemutató épületrészben.

14 méter fesztávolságú elemekből épül az üveghíd

A magyarság szabadságküzdelmeit bemutató új kiállítótér fogadóépületének izgalmas üvegszerkezeteinek létrehozása rendhagyó kivitelezői feladat. Az aulában különleges üveghíd és szintén üveg látványlift épül. A ZÁÉV projektvezetője elmondta,

hatvan nap alatt nyolc darab egyenként 14 méter fesztávolságú ragasztott üveggerendát építettek be. Ezenkívül 14 darab elemenként 11,2x2,4 méteres üvegfalat emeltek a helyére.

A födém kialakítása is igazodik a tér többi megoldásához, a fogadótér lezárásához hét, egyenként 14,2x2,4 méteres üveg elemet építettek be. Az északi és déli szárnyépületekben a szerkezeti átalakítások után, javában tartanak a belső restaurálások, amelyet tavasszal a burkolási és festési munkák követnek majd.

 

 

Szigorúan ellenőrzött földhalmok

A Citadella belső udvara is alaposan átalakult, elkészültek a szakemberek a csatornarendszer kiépítésével. A terep- és kertrendezés után már az 1800 négyzetméternyi térburkolat kialakításán dolgoznak. Két kilométeres öntözőgerincvezeték segíti majd az új kert és a zöldfelületek gondozását. A területre 2500 köbméter termőföldet hordtak, hatvan fát ültetnek el. A Gellért-hegy NATURA 2000 védettségű terület, a kitermelt és a helyszínre szállított földet csak vizsgálattal igazolva lehet felhasználni.

 

 

14 ezer köbméter szikla és föld mozdul meg a hegytetőn

A munkálatok sorában még hátra van a közművek kialakításának fele. Óriási feladatot jelent a vezetékhálózatok kiépítése a sziklás talajban: a gerincvezetékek ugyanis az alaplemezek alá kerülnek, vagyis a sziklába vésik ki azok helyét. A hegy tetején zajló építkezés nyomán a hely adottságai, a lejtési viszonyok miatt, a vezetékek tervezett szinteken történő elhelyezése is kihívásokkal teli feladat.

A projekt során a sétány teljes út- és közműhálózata megújul, a sétaút mentén 700 méter egyedi acélkorlátot is elhelyeznek. A közművesítés munkafolyamata mintegy 14 ezer köbméter szikla és föld megmozgatásával jár.

 

 

Óriási fehér látszóbeton elemekkel végső formát ölt a mellvéd és a lépcsőház

Az aula és a védfalak átmetszései fehérbeton burkolatot kaptak. Az elemeket, amelyeknek súlya 1,1-2,2 tonna közötti, 80-150 tonnás autódaruk segítségével emelik a helyükre.

A projektvezető elmondta, nagy koncentrációt és precizitást igénylő munkafolyamat ez, a felületeket a beépítés után speciális védőbevonattal látják el. A koncepció része volt a nagy látszóbeton felületek kialakítása, ahol megjelenik a beton tiszta nyersessége.

A lépcsőház és a mellvéd fehérbeton elemeit– árulta el a ZÁÉV szakembere – a hídszerkezeti beton minőségével megegyező módon gyártották le, hogy az idő- és a környezeti hatásoknak is ellenálló legyen. A fehérbeton elemeket egy rozsdamentes acél hátszerkezetre helyezik. Valamennyi elem saját rögzítéssel rendelkezik, ez a megoldás lehetővé teszi, hogy külön-külön beállíthatóak és pozícionálhatóak az impozáns külsőt adó fehérbeton elemek.
Ennél a munkafázisnál még fokozottabb figyelem hárult az organizációra: a betonelemeket az építés sorrendjében szállítják a helyszínre és azonnal beépítik őket.

 

 

Kívül-belül megújult a Szabadság-szobor

A szobor felújításának folyamatában az állványzat felépítése után, a restaurátorok átvizsgálták az alkotást. A sérülésdiagnosztika után megtisztították annak teljes felületét. A sérülések javítását a felület konzerválása és patinázása követte. A munkálatok során átvizsgálták a szobor belsejében lévő fém csavarkapcsolatokat, és ahol hozzáférhető volt ott lecserélték. Ez a számok nyelvén azt jelentette, hogy 12 ezer légköbméter állványzatot telepítettek, a szakemberek 200 nm szoborfelületet restauráltak 7000 darab csavar kicserélése mellett.
A Citadella és a rondellában helyet kapó kiállítás a tervek szerint 2026-ban készül el.