Kétszer gyorsabban térülhetnek meg az energetikai beruházások az új EU-s pályázatokkal

Közelít az energetikai előírások újabb szigorítása, hamarosan minden építkezésnél a közel nulla energiaigény lesz az elvárás. A nagyvállalatoknak pedig már most kötelező átvilágíttatni a működésüket. A szakértők szerint az energiahatékonyság ennek ellenére még mindig mostohagyerek, pedig a takarékos működéssel nem csak a jogszabályi kötelezettségek miatt érdemes foglalkozni: korszerű szigeteléssel, nyílászárókkal, szellőzőrendszerekkel, gépészeti berendezésekkel átlagosan húsz–negyven, kiugró esetben akár hatvan százalékot is meg lehet spórolni a rezsiből. Már egy saját zsebből is kifizethető kisebb beruházás, például az egy-két éven belül megtérülő világításkorszerűsítés is csökkenti a havi kiadásokat.

 

Hamarosan megnyílnak az új GINOP pályázatok

Az esetek többségében egy komplex energetikai beruházás megtérülési ideje átlagos üzemi működést és méretet feltételezve hét-nyolc év. Ezt lehet akár a felére rövidíteni, ha sikerül vissza nem térítendő uniós forrást bevonni a fejlesztéshez. Jelenleg kizárólag a Vidékfejlesztési Programon keresztül, az agrárium szereplői és az önkormányzatok számára érhető el ilyen támogatás. A kormányzat eredetileg júliusra ígérte, hogy a GINOP keretében a vállalkozások számára is megnyílik a lehetőség, erre azonban még várni kell. Az összesen százhatvanmilliárd forintos kerettel megnyíló, energetikai korszerűsítésekre lehívható konstrukció pontos feltételei még nem ismertek, de néhány eleme már igen. A kizárólag a konvergenciarégió vállalkozásainak elérhető pályázat célja az energiaköltségek csökkentése lesz, vagyis azok a cégek tudnak majd pályázni, amelyek számlákkal igazolják, hogy az elmúlt években az érintett épület mennyi energiát fogyasztott.

Várható GINOP pályázatok energetikai korszerűsítésre

Épületenergetikai fejlesztések kkv-k számára. (GINOP-4.1.1)

Meglévő székhelyek, telephelyek hőszigetelése, külső nyílászáróinak cseréje, hűtési, fűtési rendszerének felújítása, világításának korszerűsítése.

Épületenergetikai fejlesztések, megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva, kkv-k számára. (GINOP-4.1.2)

Meglévő székhelyek, telephelyek hőszigetelése, külső nyílászáróinak cseréje, hűtési, fűtési rendszerének felújítása, világításának korszerűsítése, új megújuló energiaforrással kombinálva.

Helyi hő és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal, kkv-k számára. (GINOP-4.1.3)

Itt épületenergetikai fejlesztés nem történik, a megújuló energia a jelenlegi energiafogyasztás (hő- és villamos energia igény) részbeni kiváltását szolgálja. Előzetes információk szerint termelőfolyamat energiaigényének részbeni kiváltására is lehetősége lesz.

 

Az újonnan megvásárolt épületek nem pályázhatnak

Pályázattól függően egy-három évre visszamenő számlaadatokkal kell a fogyasztást alátámasztani, ami azt jelenti, hogy a cégek, amelyek most vettek meg egy korszerűtlen épületet, valószínűleg nem fognak tudni pályázni még akkor sem, ha az előző tulajdonos számlákkal tudja igazolni a fogyasztást. Az ugyanis nem a pályázaton benyújtott tevékenységhez kötődik.

A negyven-ötven százalékos támogatási intenzitású komplex pályázat pontozásos rendszerű lesz. Nem muszáj több elemre pályázni, de minél sokrétűbb felújítást végzünk az épületen, kezdve a külső szigeteléstől a nyílászárók cseréjén át a megújuló energiaforrások kihasználásáig, annál magasabb pontra számíthatunk. Persze minél több elem szerepel a projektben, annál drágább a beruházásunk, de a tapasztalatok szerint a megtakarított energia nagyobb mértékben nő, mint a költségünk.

 

Gyártócsarnokok előnyben

Az energetikai korszerűsítésre nyerhető támogatásra leginkább az üzemek, gyártócsarnokok esélyesek, az irodaházak kevésbé. Magas pontra számíthatnak a 2006 előtt épült, korábban sok energiával üzemeltetett, viszonylag szabályos négyzet vagy téglalap alaprajzú és kevés ablakfelülettel rendelkező csarnokok. Ennek oka, hogy a zegzugos elrendezés, illetve a túl sok üveg jelentősen megemeli a beruházás költségét, vagy az energiamegtakarításban elért eredményt rontja.

 

Nem mindig a napelem a nyerő

Magyarországon a legkönnyebben a napelemek elérhetők, de csak akkor éri meg telepíteni, ha az épületnek déli vagy délnyugati tetőfelülete van. Ennek hiányában érdemesebb biomasszakazánban vagy hősszivattyúban gondolkodni. Utóbbinak egyre rövidebb a megtérülési ideje, köszönhetően a készülékek javuló hatásfokának. A meleg vizet előállító napkollektorok viszont azoknak a vállalatoknak érik meg, amelyek jelenetős vízfelhasználók, például az úszómedencével ellátott szállodák, a nagyüzemi konyhák vagy a gyárak, ahol a munkatársak rendszeresen zuhanyoznak.

 

Nem érdemes halogatni a felkészülést

A pályázatok előkészítését jobb mielőbb elkezdeni. Idő kell a műszaki tervezésre, az energiaauditra és az energiatanúsítvány megszerzésére. Ha mindez már a kezünkben van, el lehet készíteni a beruházás belső megtérülési mutatóját. Érdemes időt hagyni arra is, hogy ha az első változat pályázati szempontból nem előnyös, újraterveztessük a fejlesztést.

Mivel a kormányzat deklaráltan szeretné minél előbb kiosztani az uniós társfinanszírozással megvalósuló pályázatok támogatását, 2017 után valószínűleg kevesebb kiírásra számíthatunk. Az energiakorszerűsítésben gondolkodóknak tehát érdemes kihasználniuk a mostani lehetőséget.