Erre is kell figyelni, hogy ne süljön el rosszul az energetikai beruházás

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Kar megvizsgálta egy társasház energiahatékonyságát és komfortját szellőzés nélkül, majd a különböző szellőzései megoldások mellett. Az eredmény szerint a szellőzés nélkül a modern szigeteléssel ellátott helyiségek páratartalma kiugróan magas, helyenként 90 százalékos relatív páratartalmat mértek.

„A probléma oka, hogy az új, jól szigetelő nyílászárók beépítésével megszűnik a természetes szellőzés, szinte hermetikusan lezárjuk a lakást” - figyelmeztetett Király Tamás az Aereco cégvezetője, épületszellőzési szakértő. „Sokan nem tudják, hogy a nyílászárócserével egy időben meg kell oldani a lakás szellőzését, biztosítani kell a folyamatos igények szerint szabályozott légcserét." A mindennapi tevékenységek ugyanis, mint a mosás, főzés és fürdés rengeteg párát termelnek, ami szellőzés nélkül a hideg felületeken, ablakon, falon lecsapódik és könnyen penész kialakulásához vezethet. Ráadásul a szellőzés nélkül a lakás levegője rossz, egészségtelen.

Ha jön a penész, nem a párátlanító a megoldás

A páracseppek és a nehéz, nedves levegő ellenére a lakástulajdonosok igazából csak a penész megjelenésekor döbbennek rá a problémára. A szakember szerint sok esetben ekkor sem tudják a baj forrását, így a penész kiirtásával, párátlanító készülékekkel kísérleteznek, ám a gond oka nem szűnik meg. Ha ablaknyitással szellőztetünk, akkor a páratartalom némileg kedvezőbb lehet, azonban lényegében kiengedjük a megtermelt energiát az új ablakon. A kutatás eredményei szerint ablaknyitással szellőztetve vagy nem szabályozott állandó légcsere mellett négyzetméterenként a fűtés éves energiaigénye 270 kWh. A szabályozott szellőző rendszer alkalmazása mellett viszont ez csak 190 kWh - penész nélkül, állandó friss levegő mellett.

„Sokszor az ablak beépítést végző szakember sem tudja, de a probléma egy szellőztető rendszer kiépítésével megelőzhető vagy orvosolható” – hangsúlyozza a cégvezető. A szellőző rendszerek a friss levegő szabályozott bevezetéséről és a szennyezett levegő elvezetéséről is gondoskodnak. Több alternatívájuk létezik az egyszerűtől, a legjobb hatásfokkal működő szabályozott és hővisszanyerős rendszerekig.

Milyen rendszerek hozhatnak eredményt?

A legegyszerűbb szabályozott megoldás, az ablakba építhető légelvezetőkből és ehhez kapcsolódó ventilátorból áll. A szellőzés megteremtéséhez már elegendő szobánként egy, nagyobb szoba esetén kettő légbevezető, valamint e mellé egy-egy pára vagy mozgásérzékelős légelvezető elem a vizes helységekbe konyhába, fürdőszobába. A légelvezetőket egy központi ventilátorhoz kell légcsatornán keresztül kapcsolni.

Az ideális megoldás a szabályozott szellőztető rendszerek, melyek előnye, hogy energiatakarékos, páraszabályozott és automatikus működésű. A legjobb hatásfoka a hővisszanyerős rendszereknek van, azonban ezek nagyobb beruházást valamint átalakítást igényelnek.

Király Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon nem mindegy, hogyan alkalmazzuk a szellőztető technikákat. „Nagyon sok problémát okoz az utólagos szellőzés nem megfelelő kiépítése. Gyakran fordul elő, hogy nem a megfelelő helyre teszik a légbevezetőket az ablakokban, valamint, hogy kispórolják a légelvezetést. Ha csak lehet, forduljunk épületgépész vagy légtechnikai szakemberhez, akik segítenek a döntésben."