Uniós pénzből négysávosodhat két autóút, kötött pályát kaphat Ferihegy

Az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményben számolt be a 2014-2020-as uniós ciklusban bevezetett új költségvetési forrásra (Connecting Europe Facility) benyújtott projektekre.

A tárca felidézte, Magyarország a tavalyi első pályázati felhívásnál nettó 86 milliárd forintot nyert el tizenhat közlekedési fejlesztéshez a CEF forrásaiból. Az akkor elfogadott beruházások közé tartozik egyebek között

• a komáromi Duna-híd megépítése,
• a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalszakasz korszerűsítése,
• 59 elővárosi motorvonat korszerűsítése
• és az első hazai cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőpontok létesítése.    

A kétoldalú támogatási megállapodásokat már minden nyertes projektre megkötötték, megvalósításukhoz 2015 decemberében meg is érkezett 11 milliárd forint előleg. A már aláírt támogatási szerződéssel rendelkező kivitelezési és előkészítési munkák megvalósítása részben már zajlik, és minden esetben legkésőbb idén nyáron megkezdődik.

A második pályázati felhívás határideje február közepe volt. Ennek keretében sikeres pályázati szereplés esetén CEF-hozzájárulással valósulhat meg többek közt

• a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása
• a déli összekötő Duna-híd korszerűsítése (a Rákóczi-híddal párhuzamos vasúti híd, az ország legforgalmasabb vasúti összeköttetése a Dunán)
• az M1 autópályát Pozsony felé a határig összekötő M15-ös autóút négysávúsítása
• az M7 autópályát Szlovénia felé bekötő M70-es autóút négysávúsítása
• a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasútvonal felújítása,
• 35 mozdony korszerűsítése,
• a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása,
• a sűrített földgázzal (CNG) üzemelő infrastruktúra kiépítésének előmozdítása a magyar innováción alapuló önkiszolgáló töltőegységek telepítésével.

A benyújtott projektjavaslatok között számos, a dunai hajózás lehetőségeit bővítő elképzelés is helyet kapott, főként a kikötői infrastruktúra és a folyami információs szolgáltatások fejlesztése terén.

Magyarország a kivitelezési feladatokon túl előkészítési, tervezési munkákkal is pályázik, amelyek például a Hegyeshalom-Rajka vasútvonal későbbi korszerűsítését alapozhatják meg. Az Európai Bizottság 2016 nyarán dönt a tagállami tervek támogatásáról.

A 2016 őszén megjelenő harmadik pályázati felhívásban már a más országok által fel nem használt forrásokért is harcba lehet szállni állami vagy magán projektjavaslatokkal - emelte ki a fejlesztési tárca.

„A huszonhat új közlekedésfejlesztési javaslat összesített elszámolható költsége hozzávetőleg 450 milliárd forint. A projektmennyiség így alkalmas lehet arra, hogy a magyar keretből még megmaradt forrásokat teljes egészében lekösse” - idézi a közlemény Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt. Hozzátette, az NFM ezzel együtt a harmadik fordulóra is részletesen kidolgozott fejlesztési tervekkel készül majd. 

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a 2014-20-as ciklusban a közlekedési projekteket a megszokott kohéziós források mellett támogató új uniós forrás. Célja a transzeurópai hálózatok fejlesztésének felgyorsítása, a közlekedés mellett az energetikában és távközlésben is.

Magyarország a 2014-20-as ciklusban a közlekedésfejlesztésre a CEF-en belül 1075 millió eurót, azaz 337 milliárd forint uniós forrást kaphat. A támogatás 85 százalékos intenzitású. A nemzeti keretben lévő források összértéke, a 15 százalékos hazai önrészt is beleértve, nettó 396 milliárd forint.

(mti, magyarepirok.hu)