Újabb elővárosi vasútfejlesztés tervezését kezdi meg a Főmterv Kelet-Pesten

A Budapest Fejlesztési Központ a Főmterv Zrt., illetve a Ring Mérnöki Iroda konzorciumával megkötötte a tervezési szerződést a hatvani és újszászi vonal budapesti szakaszainak fejlesztésére 1 505 millió forint értékben, az Európai Unió Kohéziós Alapja támogatásával – osztotta meg a hírt Facebook oldalán Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója. Ezek a szakaszok kimaradtak a korábbi, Rákostól Hatvanig tartó nagyprojektből, fejlesztésük ezért időszerű és indokolt. 

Összetett fejlesztésről van szó, ráadásul igazán csak a hozzá kapcsolódó projektekkel együtt érdemes vizsgálni, hiszen az elővárosi vonatok száma csak úgy növelhető kellő mértékben, ha a vonalak kapacitását végig bővíteni tudják.

Ahogyan tegnap megírtuk, a hatvani és újszászi vonalak közös bevezető szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között megkezdődött a harmadik vágány építése, illetve a Rákos és Hatvan között lassan véget érő kivitelezési munkák keretében megújult a pálya - most a kimaradt köztes vonalszakasz fejlesztésének előkészítését kezdik meg.

A BFK Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral és Homolya Róberttel, a MÁV elnök-vezérigazgatójával februárban közösen mutatta be a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát, amely az elővárosi vasúthálózat ütemezett fejlesztési programja 2040-ig szóló kitekintéssel.

Új megállók készülnek Rákosmentén és Kőbányán

A XVII. kerület Budapestnek az a része, ahonnan már jelenleg is viszonylag sokan használják városon belüli közlekedésre a vasutat, hiszen a BKK kötöttpályás hálózata nem éri el a kerületet. Hogy többen szállhassanak vonatra, új megállók készülnek Rákosmentén és a szomszédos Kőbányán is.

Az újszászi vonalon Madárdomb a hasonló nevű városrészt és a Helikopter lakóparkot szolgálja majd ki.

Két további megálló létesítése még nem dőlt el, hasznosságukat vizsgálják: az egyik helyszín a mai Rákoskert és Rákoshegy megállók között az Összekötő utca vonalában van (Strázsahegy), a másik már a X. kerület területén, a Bársonyvirág utca vonalában (Kőbánya-Kertváros). Ez a pont lényegesen közelebb van a lakott részekhez, mint a mai Rákos.

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kivitelezés alatt álló Rákos–Hatvan projektjében még idén elkészül a Keresztúri út torkolata közelében Akadémiaújtelep a XVII. kerület egyik fontos részén. Ezt az új megállót előreláthatólag még idén át tudják adni az utasforgalomnak.

 

Új kapcsolat az 1-es villamosra

A Kőbánya felső–Rákosliget fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy Kőbánya felsőn az utasperonok lényegesen közelebb kerülnek a villamosok, buszok megállójához (négy új peronról van szó), illetve az új helyen, az Élessaroknál akadálymentesen lehet majd átszállni a környék villamosaira és buszaira.

Szintén a BFK előkészítésében dolgoznak a két vonalon (hatvani és újszászi) új megálló létesítésén a Hungária körútnál, a leendő Közlekedési Múzeum mellett, mely az 1-es villamosra nyit majd új kapcsolatot. Az új megálló a Keleti pályaudvar és az Élessarok közötti szakaszon helyezkedik majd el.

A meglévő megállók tekintetében a hatvani vonalon a NIF-es projektben már akadálymentesítették az elővárosi megállókat, P+R, B+R parkolók is készültek, de az újszászi vonalon Gyömrőtől befelé is megtörténnek ezek a fejlesztések ebben a beruházásban.

 

Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút is lehetséges

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik legfontosabb célja, hogy az elővárosi megállókból a megszokott irányok mellett a városban másfelé is el lehessen jutni átszállás nélkül. E két kelet-pesti vonal esetén – miközben az S80-as és S60-as járatok továbbra is a Keleti pályaudvar felé mennek – az egyik új irány a Déli Körvasút felé vezethet, azaz a Népligeten és a Közvágóhídon át Budára, Kelenföldre és a budai agglomerációba.

A másik új cél a Nyugati pályaudvar lehet, a külső körvasúton át. A külső körvasúton ez egyben az ottani új megállók érintését is jelenti majd, ezek megtervezésére éppen néhány hete írták ki a tervezési közbeszerzést. Fontos, hogy a Nyugatiba közlekedő új járatok feltétele, hogy a Nyugati pályaudvarra vezető belső pályaszakaszokat ugyancsak felújítsák, és kapacitásukat bővítsék. Egy következő, távlati fokozat pedig az lehet, ha elkészül a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút, amely belső budai területeket is fölrajzolhat a kelet-pesti vonalakról induló járatok térképére.

 

Különszintű bújtatást terveznek Rákosnál

A hatvani vonal belső szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a már említett „testvérprojekt” keretében épül harmadik vágány.

„A rendszerszintű kapacitásbővítéshez a további szakaszon, Kőbánya felsőtől Rákosligetig is plusz egy, illetve részben plusz két vágány létrehozását tervezzük a hatvani vonalon a MÁV-val együttműködésben kialakított tervezési program szerint. Általában is igaz, hogy a plusz vágányoknál is hatékonyabban növeli a kapacitást, ha az állomásokon az egymás útját keresztező vonatoknak nem kell egymásra várniuk, hanem – ahogy például az autópálya-csomópontokban a gépkocsik – külön szintben kerülhetik el egymást. Ezért tervezünk ilyen különszintű bújtatást a két vonal elágazásához Rákosnál. A célunk az, hogy Pécelig és Gyömrőig 15 perces elővárosi járatsűrűség legyen biztosítható”

– mondta Vitézy Dávid.

A tervezési feladat része az újszászi vonalon is megvizsgálni, hogy szükséges-e harmadik vágányt építeni, ezt a lehetőséget természetesen az új megállóhelyek kialakításánál is figyelembe kell venni.

Kőbánya felső és Rákos között a beruházás eredményeként helyreáll majd az eredeti, 100 km/órás pályasebesség, kiépül az ETCS L2-es páneurópai vonatbefolyásoló rendszer.

A tervezőkre komplex feladat vár

A környéken lakók régi problémája, hogy a Jászberényi út felől egy, a Tündérfürt utca irányából pedig két sorompón keresztül vezet az út a Keresztúri úthoz. Ezek kiváltására Rákos térségében egy új felüljáró tervei fognak elkészülni a beruházás részeként. Helyére két javaslat van, ezek közül kell dönteni a tervezés korai szakaszában. Az egyik a Tárna utca vonala (itt gyalogos felüljáró most is van, a 2. világháborúig pedig közúti is volt). A másik lehetséges helyszín a Kozma utca vonala.

A tervezőkre komplex feladat vár. Az alternatívák mérlegeléséhez szükséges döntéselőkészítő tanulmányt, a városfejlesztési hatások elemzését már idén nyár végén, az engedélyezési terveket pedig jövő nyáron le kell adniuk.

A munka keretében a felszabaduló kőbányai vasúti területek felhasználására városfejlesztési tervek is készülnek. Az új Élessarok vasútállomás terveire több építésziroda is készít koncepciót, ahogyan a Déli Körvasút Népliget állomása esetében is történt, ezek közül fogják kiválasztani a nyertes tervet végül. A végső, kiviteli tervek határideje több lépcsőben 2022 őszére és 2023 nyarára esik.