A Duna Aszfalt kivitelezésében zajló projekten sikeresen lezárultak a próbaterhelések a héten.
A Rákóczi híd mellett futó Déli Összekötő Vasúti Hídon a statikus után a dinamikus próbaterhelés is sikeresen lezárult szombaton, így az éves mentrendváltás időpontjával összehangolva, szombaton birtokba vehették a vasúton közlekedők. Miután a héten végrehajtott próbaterhelések sikeresen zárultak, ma már az új menetrend szerint közlekedhetnek a vonatok az új hídon.
A Duna Aszfalt Zrt. generálkivitelezésében folyik Budapest egyik meghatározó vasúti fejlesztése, melyről folyamatosan beszámolunk. A korábban két hídelemből álló (és két vágánnyal működő) átkelő régi elemeit folyamatosan újítják fel és egy új, harmadik hídelem is épül. A projekt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) együttműködésében valósul meg. Az engedélyezési terveket és a híd kiviteli terveit a Főmterv Zrt., a MSC Kft. és a Speciálterv Kft. mint társtervezők készítették. Az építkezés elején pedig arról közöltünk cikket, hogy cölöpalapozási feladatokat látott el a projekten a mélyépítésben jártas HBM Soletanche Bachy Kft.
Az átkelő második új hídszerkezetét az éves mentrendváltás időpontjával összehangolva, szombaton vehették birtokba a vasúton közlekedők – írja közleményében a NIF. Ennek érdekében a hétfő éjszakai sikeres statikus próbaterhelést követően szombaton délelőtt végrehajtották a dinamikus próbaterhelést is. Így a szombat éjszakai menetrendváltást követően már két új hídon közlekedhetnek a szerelvények.
Az első új hídon tavasszal végrehajtott próbaterheléssel megegyező módon a dinamikus mérések során két összekapcsolt és párban hajtott M62 mozdony különböző sebességgel haladt végig a hídon, 5, 20, 40, 60 és 80 km/h-val.
A folyamat egyik látványos része volt, amikor a jármű a híd közepéig elérhető maximális sebességnél hirtelen fékezett, majd teljes sebességgel indult újra.
A BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének szakemberei mérték a hídszerkezet különböző részein bekövetkező alakváltozásokat. Mindeközben megkezdődött a harmadik régi hídszerkezet bontása, hogy annak helyére is új szerkezet épülhessen. Utóbbi gyártási-szerelési folyamata már előrehaladott állapotban van.
A beruházás a BFK és a NIF együttműködésében megvalósuló kiemelt projektjeként tervezett Déli Körvasút-fejlesztés legelső kivitelezés alatt álló eleme, fejlesztésének célja, hogy több elővárosi vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút pedig az új megállók és kapcsolatok révén versenyképessé válhasson, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében – írják a közleményben.
Ilyen nagyságú és jelentőségű vasútfejlesztés Budapest belső területén több mint 100 éve nem történt. Hosszú évtizedek óta ez az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új megállókkal és sűrűbb vonatkövetéssel az ingázók mellett a városban közlekedők hasznát is szolgálja.
A fejlesztés eredményeként a szakaszon az elővárosi vonatok 8-10 percenként járhatnak majd, összekötve az érdi, a budaörsi és a környező budai agglomerációt, Kelenföldet, az újbudai egyetemvárost, a Soroksári út térségét és a Népligetet Kőbánya-Kispesttel, a reptérrel és a pesti agglomerációval.
A projekt révén Budapest jelentős közúti forgalomtól és így légszennyezéstől is megszabadulhat majd.
A Soroksár-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasút kétvágányúsításán és villamosításán kívül, számos, az állomásokhoz és az utasforgalomhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés valósul meg a 150-es vonalon. A Colas egyebek mellett három gyalogos aluljárót épít, ezek közül a legnagyobb, Délegyházán valósul meg.
A magyar szakemberek Svédország északi részén, éjszakai vágányzárban építettek át mintegy 30 kilométernyi vasúti szakaszt. A projekt kihívása volt, hogy minden reggelre készen kellett átadni a forgalomnak az adott etapot; különlegessége pedig, hogy ezen a területen márciustól augusztusig úgynevezett „fehér éjszaka” van, vagyis alkonyati fényekben zajlott a munka.