Közös pályán: Újabb lépés a HÉV és az elővárosi vasútvonal egyesítése felé

Újabb fázisához érkezett az egyik legforgalmasabb vasútvonal felújítása: a Kormány megerősítette a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia (150-es számú vonal) elővárosi szakaszának fejlesztésére és a hév-rendszerbe való integrálására készült BFK-MÁV közös koncepcióját - olvasható Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatójának Facebook bejegyzésében.

A kormányhatározatban forrásokat is rendeltek az agglomerációs vasúti forgalom korszerű és színvonalas lebonyolításához szükséges elemekhez, például az autóparkolók, kerékpártárolók építéséhez, az állomások környezetének rendezéséhez.

Lapunk rendszeresen beszámol a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiáról (BAVS), melynek kulcseleme az elővárosi vonalak közötti kapcsolatot megteremtő belső, átmenős összeköttetések megvalósítása. A 2021 év végén kormányhatározattal elfogadott stratégia mind a 11, Budapestre befutó vonal fejlesztését tartalmazza, így a 150-es számú, kunszentmiklósi vonal elővárosi szakaszáét is.

 

Sűrűbben közlekednek majd az elővárosi vonatok

A vezérigazgató posztjában kiemelte, a vonalon jelenleg csak óránként közlekednek az S25 jelű személyvonatok,

a Stratégia elveinek megfelelően pedig a fejlesztés után Kunszentmiklós-Tasstól 30, Délegyházától pedig már 15 percenként járnak majd.

Hozzátette, erre lehetőséget ad, hogy a vonal szinte végig kétvágányú lesz a Budapest–Belgrád projekt keretében. A megújult szakaszon induló elővárosi vonatok Soroksártól befelé a H6-os ráckevei hév pályáját használnák, kétáramnemű új vonatokkal.

A tervek szerint az elővárosi vonatok Soroksár után átjárnak majd a hévpályára és a tervezett új, a Gubacsi híd vonalában a föld alatt összevont Pesterzsébet állomáson már a hévekkel közös peronnál állnak majd meg. Erre a H6-os ráckevei és H7-es csepeli hévek fejlesztése ad lehetőséget, a cél az, hogy a 150-es vonal elővárosi vonatai a H6-os vonalán majd a két hév közös, felszín alatti pályáján a Kálvin térig járjanak – olvasható Vitézy Dávid bejegyzésében.
 

Az új végállomás a gyorsabb belvárosi elérést is biztosíthatja

Az új belvárosi végállomás ugyanakkor számos előnnyel is járna, ugyanis a vezérigazgató kifejtette, a Kálvin térre érkező vonatok így Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Délegyháza, Kiskunlacháza, Dömsöd, Apaj, Kunszentmiklós, Tasskertes, Tass lakói számára is ugrásszerű fejlődést jelenthetnek a közösségi közlekedés lehetőségeiben. Kifejtette:

a fejlesztésnek köszönhetően lényegesen sűrűbben és gyorsabban járó, korszerű vonatok közlekednének, továbbá a korábbi Kőbánya-Kispest, illetve a mostani Keleti pályaudvar végállomás helyett a Kálvin térről jóval hamarabb lehetne majd elérni a belvárost és a metróhálózatot is.

Ettől függetlenül a belgrádi vonalon közlekedő, a kelebiai határállomásról érkező zónázóvonat továbbra is a Keleti pályaudvarra megy majd, így pesterzsébeti átszállással megmarad a Keleti elérésének lehetősége is.

 

Egy felszín alatti szakasz is kiépülhet Óbuda felé

Vitézy Dávid végezetül a jövőbeni tervek kapcsán megjegyezte, a hévfejlesztés második, távlati ütemében a Kálvin tértől a föld alatt épülne tovább a föld alatti pálya, amely a pesti belváros, majd Óbuda felé vezetne, végül pedig a H5-ös, szentendrei hévbe csatlakozna.

A Kunszentmiklósról, illetve Délegyházáról érkező vonatok az észak-déli gyorsvasúti rendszer északi végén is kijárnak majd a vasútra, nevezetesen a 2-es, esztergomi vonalra Piliscsaba, illetve Pilisvörösvár állomásokig.

A hévek és a vasútvonalak közös fejlesztése tehát új átszállásmentes kapcsolatokat fog teremteni a pesti és a budai agglomerációban és a fővárosban is

- fejtette ki a vezérigazgató. Hozzátette, erre a célra a H5, H6, H7 hévvonalakra vásárlandó új, egyterű, légkondicionált, motorvonatokhoz nagyban hasonló, de kétáramnemű járművek beszerzésére van szükség.