Közel négyszázezer ember jár jól a Ráckevei-Duna újjáélesztésével

Hamarosan újra birtokba vehetik a Dunát és a Duna-partot a budapestiek és a környéken élők: a Kvassay- és a Tassi-zsilip között mintegy 57 km hosszú folyószakaszon tisztítják meg a folyót és javítanak a vízminőségen – számolt be róla Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár Facebook-oldalán.

A rehabilitáció kiterjed számos mélyépítési munkálatra, továbbá rendbe hozzák az érintett partszakaszt is, hogy a vízpart jóval több helyen megközelíthető legyen.

Az Európai uniós projekt keretében megkezdte a következő évek egyik legjelentősebb dunai környezetvédelmi beruházásának előkészítését és tervezését a Budapest Fejlesztési Központ. A teljes program kivitelezése várhatóan 2024-re készül el, a fejlesztés megvalósításához pedig minden szükséges vízjogi és környezetvédelmi engedélyt is beszereznek.
 

 

Visszatérhet az élet és zsibongás, mely egykor a Kis-Dunát jellemezte

A Ráckevei-Duna megújítása elengedhetetlen a vízminőség, a vízi élővilág és a természeti környezet megőrzése érdekében. Emellett feltétele annak is, hogy visszatérjen az az élet és zsibongás, ami egykor a Kis-Dunát jellemezte: egy olyan övezet, ahol újra lehet fürdőzni, horgászni, sportolni, vagy akár egy kellemes piknikezésre kiülni a fővárosi partszakaszra.

A beruházás során együttműködést alakítanak ki a budapesti kerületek és a környező települések polgármestereivel. Továbbá a vízügyi szakma szereplőivel, a civil- és környezetvédelmi szervezetekkel, hatóságokkal, egyetemekkel és a sportegyesületekkel is közös munka valósul meg - írták a közleményben.

A Ráckevei-Duna rendbetétele 4 budapesti kerület és mintegy 21 település több mint 380 ezer lakójának mindennapjait érinti közvetlenül.

A közleményben kitértek arra is, a munkálatokat egy teljeskörű tudományos felmérés előzi meg, amely során megvizsgálják a meder állapotát, hidrológiai, kémiai, valamint ökológiai vizsgálatokat is folytatnak.

 

Több okból is indokolt a partszakasz megtisztítása

A fokozott algásodás és a túlburjánzó növényzet miatt a terület sok helyen elmocsarasodott, a magas tápanyagterhelés miatt túl sok lett az iszap, a víz pedig túl sekély, így az élővilág így nem jut elegendő oxigénhez. A mellék- és a holtágak rendezetlen állapotban vannak, sok olyan szakasz is van, ahol a vízfelület már nem látható a növényzet miatt.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy itt található Európa második legnagyobb úszólápja, amely csaknem 8 Margitszigetnyi területet ölel fel.

Az úszóláp amellett, hogy otthona számtalan állatnak és növénynek, egyben egy természetes víztisztító-berendezésként is működik. Kivonja a szerves anyagot a vízből és elraktározza azt, így tisztul a Duna vize. Fürjes Balázs kiemelt figyelmet fordít ennek megóvására és úgy fogalmazott, „ez egy egyedülálló természeti kincs, fontos, hogy vigyázzunk rá!”

Mindemellett, évek óta gondot jelent, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep nem bírja a túlterhelést a villámzáporok idején, ennek következtében pedig tisztítatlan szennyvíz kerül a folyóba, ami elszennyezi az iszapot. Az ügy megoldása érdekében Baranyi Krisztinával, Ferencváros polgármesterével is együttműködnek, akinek régóta tervei közt szerepel ennek megakadályozása.

 

Fenntartható megújulás, és speciális vizes élőhelyek kialakítása is tervben van

A vizsgálatok eredményétől függően öt dolgot terveznek:

• a Gubacsi hídtól egészen Tassig, teljes szakaszában kikotorják az iszapot,
• iszapcsapdát telepítenek, helyreállítják az érintett szakasz 3 partfalát a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között,
• megoldják a Dél-pesti Szennyvíztisztító túlterhelésének problémáját, hogy a telep semmilyen esetben se terhelje a védett folyóág vizét,
• egy fenntartható, környezetbarát, innovatív vízgazdálkodási rendszert alakítanának ki a Duna-ág pesti oldalán és a Csepeli közpark területén, ahol természetes csapadékvízelvezető rendszert és egy speciális vizes élőhelyet (wetlandet) teremtenének.

A projekt célja, hogy megmaradjon a páratlan természeti környezet, a rehabilitációt követően pedig olyan tiszta legyen a Kis-Duna vize, hogy bárhol biztonságosan lehessen benne fürdeni, a kifogott hal egészséges legyen, a vízpartot könnyen meg lehessen közelíteni, a folyó mellett pedig mindenki kedvére tudjon kikapcsolódni: horgászni, sportolni, fürdeni, sétálni. – tette hozzá végszóképp az államtitkár.