2022.01.23, Vasárnap
Közel négyszázezer ember jár jól a Ráckevei-Duna újjáélesztésével
Fotók: facebook.com/furjesbalazsbp

Közel négyszázezer ember jár jól a Ráckevei-Duna újjáélesztésével

facebook.com/furjesbalazsbp

2021.11.08. 18:30 - Füzi Nikolett

A páratlan természeti környezet megóvása érdekében a következő évek egyik legjelentősebb dunai környezetvédelmi beruházását jelentették be.

Hirdetés

Hamarosan újra birtokba vehetik a Dunát és a Duna-partot a budapestiek és a környéken élők: a Kvassay- és a Tassi-zsilip között mintegy 57 km hosszú folyószakaszon tisztítják meg a folyót és javítanak a vízminőségen – számolt be róla Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár Facebook-oldalán.

A rehabilitáció kiterjed számos mélyépítési munkálatra, továbbá rendbe hozzák az érintett partszakaszt is, hogy a vízpart jóval több helyen megközelíthető legyen.

Az Európai uniós projekt keretében megkezdte a következő évek egyik legjelentősebb dunai környezetvédelmi beruházásának előkészítését és tervezését a Budapest Fejlesztési Központ. A teljes program kivitelezése várhatóan 2024-re készül el, a fejlesztés megvalósításához pedig minden szükséges vízjogi és környezetvédelmi engedélyt is beszereznek.
 

 

Visszatérhet az élet és zsibongás, mely egykor a Kis-Dunát jellemezte

A Ráckevei-Duna megújítása elengedhetetlen a vízminőség, a vízi élővilág és a természeti környezet megőrzése érdekében. Emellett feltétele annak is, hogy visszatérjen az az élet és zsibongás, ami egykor a Kis-Dunát jellemezte: egy olyan övezet, ahol újra lehet fürdőzni, horgászni, sportolni, vagy akár egy kellemes piknikezésre kiülni a fővárosi partszakaszra.

A beruházás során együttműködést alakítanak ki a budapesti kerületek és a környező települések polgármestereivel. Továbbá a vízügyi szakma szereplőivel, a civil- és környezetvédelmi szervezetekkel, hatóságokkal, egyetemekkel és a sportegyesületekkel is közös munka valósul meg - írták a közleményben.

A Ráckevei-Duna rendbetétele 4 budapesti kerület és mintegy 21 település több mint 380 ezer lakójának mindennapjait érinti közvetlenül.

A közleményben kitértek arra is, a munkálatokat egy teljeskörű tudományos felmérés előzi meg, amely során megvizsgálják a meder állapotát, hidrológiai, kémiai, valamint ökológiai vizsgálatokat is folytatnak.

 

A Ráckevei-Duna térségének kapcsolódó fejlesztései

Több okból is indokolt a partszakasz megtisztítása

A fokozott algásodás és a túlburjánzó növényzet miatt a terület sok helyen elmocsarasodott, a magas tápanyagterhelés miatt túl sok lett az iszap, a víz pedig túl sekély, így az élővilág így nem jut elegendő oxigénhez. A mellék- és a holtágak rendezetlen állapotban vannak, sok olyan szakasz is van, ahol a vízfelület már nem látható a növényzet miatt.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy itt található Európa második legnagyobb úszólápja, amely csaknem 8 Margitszigetnyi területet ölel fel.

Az úszóláp amellett, hogy otthona számtalan állatnak és növénynek, egyben egy természetes víztisztító-berendezésként is működik. Kivonja a szerves anyagot a vízből és elraktározza azt, így tisztul a Duna vize. Fürjes Balázs kiemelt figyelmet fordít ennek megóvására és úgy fogalmazott, „ez egy egyedülálló természeti kincs, fontos, hogy vigyázzunk rá!”

Mindemellett, évek óta gondot jelent, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep nem bírja a túlterhelést a villámzáporok idején, ennek következtében pedig tisztítatlan szennyvíz kerül a folyóba, ami elszennyezi az iszapot. Az ügy megoldása érdekében Baranyi Krisztinával, Ferencváros polgármesterével is együttműködnek, akinek régóta tervei közt szerepel ennek megakadályozása.

 

Kép: facebook.com/furjesbalazsbp


Fenntartható megújulás, és speciális vizes élőhelyek kialakítása is tervben van

A vizsgálatok eredményétől függően öt dolgot terveznek:

  • a Gubacsi hídtól egészen Tassig, teljes szakaszában kikotorják az iszapot,
  • iszapcsapdát telepítenek, helyreállítják az érintett szakasz 3 partfalát a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között,
  • megoldják a Dél-pesti Szennyvíztisztító túlterhelésének problémáját, hogy a telep semmilyen esetben se terhelje a védett folyóág vizét,
  • egy fenntartható, környezetbarát, innovatív vízgazdálkodási rendszert alakítanának ki a Duna-ág pesti oldalán és a Csepeli közpark területén, ahol természetes csapadékvízelvezető rendszert és egy speciális vizes élőhelyet (wetlandet) teremtenének.

A projekt célja, hogy megmaradjon a páratlan természeti környezet, a rehabilitációt követően pedig olyan tiszta legyen a Kis-Duna vize, hogy bárhol biztonságosan lehessen benne fürdeni, a kifogott hal egészséges legyen, a vízpartot könnyen meg lehessen közelíteni, a folyó mellett pedig mindenki kedvére tudjon kikapcsolódni: horgászni, sportolni, fürdeni, sétálni. – tette hozzá végszóképp az államtitkár.
 

Kép: facebook.com/furjesbalazsbp

 

Galéria

VízgazdálkodásBudapest Fejlesztési Központ (BFK)BudapestszennyvízvízgazdálkodásKörnyezetvédelemDuna-part

Hírlevél