A Salgótarján gyorsforgalmi összeköttetését célzó, másfél hónapja kezdett beruházásban már javában zajlanak az új sávokat előkészítő földmunkák.
A Hatvan közelében levő herédi leágazásnál Szabó Zsolt államtitkár és a NIF Zrt. kommunikációs igazgatója, Loppert Dániel tartottak beszámolót a 21-es számú főút négysávosításának jelenlegi állásáról.
A beruházás Salgótarján és Nógrád megye bekötését célozza az országos gyorsforgalmi úthálózatba, alapkövét június elején tették le. A három szakaszon folyó projektben összesen 22 milliárd forintból 14,8 km kétszer két sávos gyorsforgalmi út épül meg. A kivitelezést Hatvan és Lőrinci (1. szakasz) között a HE-DO és a Swietelsky, Szurdokpüspöki és Pásztó között (2. szakasz) az Euroaszfalt, a Colas Út és a Colas Hungária alkotta konzorcium, Pásztó és Mátraszőlős között (3. szakasz) a HE-DO végzi. A Salgótarjánig fennmaradó területen, a Tar és Mátraverebély, illetve a Mátraverebély és Bátonyterenye közötti szakaszra (összesen 11,7 km) már kiírták a kivitelezői közbeszerzést, eredményes eljárás esetén a munkák akár már idén elkezdődhetnek.
A pénteki tájékoztatót a Hatvan és Lőrinci közötti 1. szakasz területén tartották, ennek megfelelően az itteni két kivitelező, a HE-DO és a Swietelsky szakemberei is jelen voltak. Az eseményen kiderült, hogy a mintegy 6,5 km-es útvonal első felén a már meglevő négysávos (mintegy 1,5 km-es), ám rossz állapotban levő út felületét javítják, míg a második felén a meglévő két sáv mellett épül a leendő bal pálya két sávja. Utóbbi szakaszon a két most épülő új sávra fogják átterelni a forgalmat, és ekkor tudja elkezdeni a kivitelező a két régi sáv marását és felújítását.
Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, egyben a térség országgyűlési képviselője a pénteki sajtóeseményen a középkori Hollókőről beszélt, ahonnan a katonák vészhelyzet esetén, lóháton két óra alatt be tudták vinni a hírt Budára. „Ez ma országúton mai közlekedési eszközökkel tovább tart” – hangsúlyozta a politikus a környékbeli utak állapotát érzékeltetve. Hozzátette, a majdani gyorsabb közlekedésnek máris megvan a hatása: „Amióta folyik a beruházás a környező településeken, például Lőrincen, Heréden, de Hatvanban is teljesen új cégek jelentek meg, ami több száz új munkahely megjelenését is jelenti.”
A Nemzetei Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviseletében Loppert Dániel, kommunikációs igazgató a gyorsaság fontossága mellett a biztonság növelését emelte ki a beruházásról szólva. „Ehhez sokat tesz majd hozzá ezen a helyen, a herédi kereszteződésnél létesülő különszintű csomópont, illetve a nagygombosi kereszteződésnél a másik felüljáró.” Hozzátette, ahogy a négysávosításnál általában lenni szokott, mind a három szakaszon a már meglévő útfelületek is megújulnak, ezzel is csökkentve a balesetek számát.
A NIF jelentéséből kiderült, az alapkőletétel óta a terveknek megfelelően haladnak munkálatok, így semmi sem veszélyezteti a 2018-as tavaszi befejezést.
Az 1. szakaszon Hatvan és Lőrinci között befejeződtek az előzetes régészeti munkák, a lőszermentesítés és a bozótirtás, a kivitelező megkezdte a humusz eltávolítását a leendő új útfelület sávjában (A humuszolás során a kivitelezők eltávolítják a legfelső rétegen levő termőföldet, amit aztán a beruházás végén új helyeken újra hasznosítanak.) Emellett folyik a meglévő vízelvezetési rendszer tisztítása, feltárása. Augusztusban a szakasz elején lokális pályaszerkezet cserével, szélesítéssel, illetve a teljes szakaszon lehumuszolással, töltésalapozással, töltésépítéssel, műtárgyak építésével folytatódik a kivitelezés.
A 2. és 3. szakaszon Szurdokpüspöki és Tar között jelenleg mindenhol, a csomóponti ágakon, a csatlakozó országos utakon és a főpálya bal pályáján a bevágás szedése, töltés építése zajlik. Pásztó és Tar között a mátraszőlősi csomópont környezetében épül az ideiglenes terelőút, várhatóan szeptemberben a 21-es főút forgalmát átterelik. Ezen a szakaszon is megkezdődik a hídépítési munka bontással és alapozással.
Újabb 2 millió köbméternyi föld megmozgatása a feladat; a korábbi tapasztalat sokat ér, de ez a munka egészen más paraméterekkel bír.
A közműépítések előkészítésében új dimenziókat nyitó talajradarról és az első BIM-es alapon megvalósuló hazai KEHOP-os vízminőség fejlesztési projektről is beszélgettünk Szabadics Rolanddal a Contech Építésügyi Konferencián, amelyhez a magyar cég számos értékes elemmel hozzájárult.