A CEF keretéből finanszírozott 51 milliárdos beruházás által gyorsulnak a vonatok, külön szintű átjárók és új állomásépületek is létesülnek.
Az uniós közbeszerzési értesítő hirdetménye szerint közös ajánlattevőként a V-Híd Zrt. és az A-Híd Zrt. végezheti el a fővárosi Kelenföld és a Pest megyei Százhalombatta közötti vasút pálya, valamint a kapcsolódó létesítmények korszerűsítését. Ajánlatott tett még a SDD Konzorcium, a Kelet-Út, az SW Batta Konzorcium, a Vasútépítők és a spanyol Ortiz.
A fejlesztés az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásából valósul meg, melynek első két körében Magyarország 1 milliárd euró (mintegy 310 milliárd forint) közlekedésfejlesztési támogatást nyert el pályázataival, ezzel hazánknak a teléjes forrásösszeget sikerült lekötnie.
120 km/órás vonatok váltják a sebességkorlátozást
Az értesítőben az áll, hogy az augusztus végén megkötött szerződés nettó értéke 51,3 milliárd forint. Az ajánlatkérő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő korábbi tájékoztatója szerint a projektben 20,5 kilométer hosszan építik át a vonalszakaszt, felszámolják a sebességkorlátozást, a megújult pályán a vonatok 120 km/órás sebességgel közlekedhetnek.
A felsővezeték-rendszer teljes hosszban átépül, korszerű energia távvezérléssel, ezzel együtt korszerűsítésre kerül az áramellátást biztosító villamos alállomás Érd állomáson. Az állomásokon új peronok és zajvédő falak épülnek, a szintbeni átjárók egy részét külön szintű átjáró váltja. Az állomásépületek megújulnak vagy teljesen újjáépülnek állapotuktól függően.
A projekt tervezését az Uvaterv Zrt. és az Utiber Kft. végezte.
(fenti fotó: erdmost.hu – Érd felső megállóhely)
Valódi, bejárható kertként, inspirációs térként és szakmai tudásközpontként is működik majd a Leier győri mintakertje, amely új megközelítést hoz a hazai kertépítésbe.
Az esemény üzenete egyértelmű: az építőipar nem kerülheti meg többé a bizalomra épülő kommunikációt, a stratégiai marketinget, a belső erőforrásokra építő employer brandinget és a tudatosan felépített társadalmi szerepvállalást. A vállalatok és a fiatal generációk közötti kapcsolat kulcsa pedig az átláthatóság, a hitelesség és a valódi párbeszéd.