Makó térségében megújult az ivóvízhálózat, a lakossághoz mégsem jut el a már tiszta víz

A már másfél éve lezárult Makó és Térsége Ivóvízminőség Javító Program keretében sor került 17 település (Makó, Kiszombor, Maroslele, Ferencszállás, Földeák, Óföldeák, Csanádpalota, Kövegy, Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak, Királyhegyes, Makó-Rákos, Nagyér, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti) ivóvízhálózatának részleges felújítására, nyolc ivóvíztisztító telep technológiai felújítására és a régión belüli távvezetékek kiépítésére. Ennek ellenére a nyolcból a mai napig csak egyetlen telep által termelt tiszta ivóvíz jut el a lakossághoz.

Az uniós támogatású projekt kivitelezésével a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás a Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft. és az A-Híd Zrt. konzorciumát bízta meg. A tervezés, kivitelezés és a technológiák próbaüzeme üzemeltetői és megrendelői felügyelet mellett történt.

A vízkezelő technológia hálózatra bocsátás nélküli tesztüzeme 2015. június 1-től kezdődött el. Ez azt jelenti, hogy az elkészült telep a technológia beállítása érdekében (pl. vegyszeradagolás) ekkor már működött, de az így megtisztított vizet még nem engedték a hálózatba, hanem a csatornába került. Szokványos esetben ezen lépés után – hatósági véleményezés alapján – válik hálózatra bocsáthatóvá a víz.

 

A problémák a nyári meleggel kezdődtek

Jelen esetben azonban a nyári rendkívüli meleg következtében hőségriasztás lépett életbe, ami vízkorlátozást vont maga után. A kivitelező cégek lapunknak beszámoltak róla, hogy a hálózatra bocsátást ellehetetlenítő vízkorlátozás a Pseudomonas aeruginosa nevű föld-baktérium elszaporodásához és a kiépített rendszerek elfertőződéséhez vezetett. Ez a baktérium nagyon gyakori – még a bőrünkön is jelen van – és nagyon extrém módon túléli a beavatkozásokat, ezért egyfajta indikátorként használják: ha ezt is sikerült kiirtani, akkor más baktérium sem lehet a rendszerben.

A tisztítási technológiát a Keviép és az A-Híd 2015 decemberére a szerződésben előírtak szerint kivitelezte és átadta, a fertőzés miatt a hálózatra bocsátás feltételeit pedig 2016 júniusában sikerült teljesíteni.

 

A hibás koncepció súlyosbította a baktériumfertőzés hatását

A kivitelezés során a cégek a megrendelő által előírt duplasoros technológiát valósították meg, aminek szerepe ahhoz hasonló, mintha egy autóban két motor lenne. Ha az egyik meghibásodik, vagy a teljesítmény miatt nincs rá szükség, a másik még tud működni, így nem szünetel a vízszolgáltatás és karbantartás esetére is le lehet állítani az egyik vonalat. Ugyanakkor a hálózat kiépítése előtt a projektet előkészítő tervező a támogatás elnyerésére készített megvalósíthatósági tanulmányokban messze túlbecsülte a várható vízfogyasztás mértékét, ezért a tisztítóművek nem hatékonyan, nagy szünetekkel üzemelnek, és az ismertetett duplasoros technológia felerősíti ennek negatív hatásait:

• A kihasználatlan vízkezelő berendezések egyes elemeiben pangó vizek a baktériumok elszaporodására alkalmas állapotot eredményeznek.
• A klór – aminek a fogyasztási helyig kellene kitartania – elillan a rendszerből, így elkezd romlani a pangó víz minősége.

A kivitelezők elmondása szerint mindezt tovább rontja a tény, hogy a korábbi üzemeltető, a Makóvíz Kft. a tervezéshez olyan nyersvíz minőségi adatokat bocsátott rendelkezésre, melyek a jelenleg mérhető tényleges paraméterektől lényegesen – akár három-négyszeres mértékben – eltérnek, elsősorban a kutakból nyert víz szervesanyag tartalmában és a klórozási folyamat során a fenti szervesanyagokból keletkező vegyületcsoport előfordulásában. Így tehát a megvalósíthatósági tanulmányok és az azok alapján felállított megrendelői követelmények – melyeket a tervezés és a kivitelezés során be kellett tartani – nem valós feltételekre épültek.

 

Kijavították a hibát, a víz mégsem jut el az emberekhez

A fenti tapasztalatok után a Keviép és az A-Híd a projekt sikeres lezárása érdekében – a vízjogi engedélyben foglalt műszaki tartalmat kiegészítve – úgynevezett UV szűrőket épített be a vízkezelő telepek kimenő ágán. Így sikerült elérni, hogy a hálózatra kimenő víz a Pseudomonas aeruginosa baktériumot már nem tartalmazza. Az előírások szerint vett minták alapján a tisztított víz megkapta a hatósági véleményezést is, mely szerint a vízminőség kielégíti a vonatkozó kormányrendelet előírásait mind a nyolc megépült vízműtelepen, azaz a hálózatra bocsátható.

A kivitelezők a projekt sikeres lezárása érdekében azt is vállalták, hogy közreműködnek a hálózatra bocsátást követő hat hónapos mintavételi programban, mely során a hálózatra bocsátott víz minőségét akkreditált laboratóriumok vizsgálják.

A megrendelő önkormányzati társulás mindezek ellenére a térségi üzemeltető Alföldvíz Zrt. véleményére alapozva csak a nagyéri telepről történő hálózatra bocsátást engedélyezte, a többi, egyébként hasonló vizsgálati eredménnyel rendelkező telepről nem. Így a jelenlegi helyzet az, hogy Nagyér és térsége vízszolgáltatása a beépített tisztítás-technológiák alkalmazásával működik, megfelelve az EU előírásainak, valamint a hatósági és lakossági elvárásoknak. A további hét vízműtelep ezzel szemben a tisztított víz közcsatornába engedésével üzemel, a lakosság pedig továbbra is a tisztítatlan, arzénos vizet fogyasztja, amelyben a kivitelezők mérései szerint ráadásul néha még az új rendszerben kezdetben kifogásolt Pseudomonas aeruginosa baktérium is megtalálható.

 

A kivitelezők a helyzet közös megoldását javasolják

A lapunknak nyilatkozó Hegedüs Csaba, az A-Híd Zrt. ügyvezető igazgatója reméli, hogy a továbbiakban sor kerülhet a kialakult helyzet megoldására, és a megrendelővel egyeztetve megtörténhet a tisztított víz hálózatra bocsátására.

A kivitelezők hangsúlyozzák: a kiépült rendszer által előállított víz sokkal jobb minőségű, mint amit a lakosok jelenleg fogyasztani kénytelenek.