A rendezvényközpontnak és főbejáratnak épülő mintegy 1500 négyzetméteres beépített alapterületű létesítmény mellett a tesztelés mérnöki feladatainak otthont adó 2333 négyzetméteres épületet is a zalaegerszegi cég alakítja ki.
Hamarosan elkezdődhet a munka a zalaegerszegi tesztpálya épületein. A komplexum főbejáratát és a rendezvényközpontot is magába foglaló központi tömböt és a tesztpálya felhasználóinak munkateréül szolgáló technikai épületet a helyi illetőségű ZÁÉV Építőipari Zrt. alakítja ki egy 2,3 milliárd forintos fejlesztésben – derül ki az uniós közbeszerzési információkból.
A tesztpálya főbejáratát és a rendezvénycsarnokokat egy 1528 négyzetméter beépített alapterületű épületben alakítják ki, emellett létrehoznak benne egy irodaközpontot is. A technikai épület beépített alapterülete 2333 négyzetméter lesz, a tömb a tesztpálya felhasználóinak fog speciális kialakítású munkalehetőségeket nyújtani, műhelyeket és irodákat alakítanak ki benne.
Az autóipari központ használata iránt eddig már legalább 20-30 cég érdeklődött, köztük a BOSCH, a Continental, a thyssenKrupp és a Knorr-Bremse is, a több ütemben zajló munkálatok várhatóan 2020-ra érnek véget.
Az összesen 40 milliárd forintos zalaegerszegi tesztpálya projekt során a kontinensen egyedülálló komplexumot alakítanak ki, melyben járműipari kutatás-fejlesztési és tesztelési tevékenység zajlik majd. A 250 hektáros területen egyes útszakaszok kivitelezése már megkezdődött a beruházás első ütemében, melyet a Duna Aszfalt végez el nettó 3,3 milliárd forintból.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.