Nagy László: Meg kell védenünk a hazai piacot

 „Az alapkoncepció az volt, hogy egy olyan magyar nagyvállalatot építsünk fel, melynek a multik struktúráját és vállalatirányítási modelljét lemásolva magas lesz a hatékonysága, és fel tudja venni a versenyt a külföldi cégekkel” - így írja le az Euroaszfalt Kft.-t 2004-es megalakulása óta irányító Nagy László az elindulás filozófiáját.

A vállalat a Betonút cégcsoport tagjaként jött létre aszfalt- és betontermékek előállítására a martonvásári telephelyen. A külföldi minta beemelése nem volt véletlen: az ügyvezető igazgató számára meghatározók voltak a multinacionális cégeknél szerzett tapasztalatai. Nagy László a Colasnál két évet, a Strabagnál nyolc évet dolgozott felsővezetőként, és több éves tapasztalatot szerzett külföldi útépítéseknél.

Mit érdemes behozni külföldről?

Az ügyvezető hangsúlyozza, a multiknak nem csupán a hatalmas tőkeerőben van versenyelőnye, a hatékonyságukat olyan elemek is növelik, amiket mi is át tudunk venni. A hatékonyabb vállalatstruktúra kialakítása az EuroAszfalt elindulásakor azt jelentette, hogy különböző szakcégeket hoztak létre a cégcsoporton belül. Ez a szerkezet a mai napig fennáll, tekintve, hogy az társaságnak hat leánycége van különböző területekre szakosodva.

„Meggyőződésem, hogy egy nagyvállalat akkor működik jól, ha nem csak belső elszámolási rendszereken keresztül kommunikálunk, hanem számlákon keresztül. A számlához ugyanis tartozik egy határidő, egy felelősség és egy szolgáltatási összeg.”

Szakmai tudásban felvesszük a versenyt a multikkal

Az addig csak gyártásra szakosodott Euroaszfalt növekedésének jelentős lépése volt, hogy 2005-ben átvette a Betonúttól az útépítő profilt a hozzátartozó emberállománnyal együtt, így a kivitelezéssel bővült a tevékenységi köre. „Nem volt tőlem idegen ez a terület, hiszen fiatalabb koromban dolgoztam Horvátországban, Algériában és Mauritiusban is útépítéseken. Az első jelentős referenciánkat az Euroaszfalttal az M7-es autópályán szereztük” – magyarázza az ügyvezető, aki 2009-ig tulajdonosa is volt a cégnek.

Az Euroaszfalt elindulásához az is hozzátartozott, hogy az ország különböző pontjain kilenc keverőtelepet hoztak létre, ezzel biztosítva, hogy bármelyik földrajzi ponton megfelelő árral és szolgáltatással tudják felvenni a versenyt a multikkal. Hozzáteszi, a szakmai tudással akkor se volt, és a mai napon sincs semmi gond a magyar építőipari cégeknél, másban viszont van hova fejlődni.

Emiatt jobb itt, mint egy multinál

Nagy Lászlónak teljesen az alapokról kellett felépíteni egy nagyvállalatot, ami a korábbi munkahelyeihez képest sokkal nehezebb feladat volt, mégis jobban szereti ezt a munkát.

„Itt megvan az az óriási szabadságfok, hogy senki nem mondja meg, mit hogyan oldjunk meg. A multiknál adott, hogy milyen rendszerben dolgozol, nem kell sokat gondolkodni, csak pontosan végrehajtani a feladatokat.”

Az ügyvezető igazgató a cég fejlesztése során nem riadt meg a szükséges átalakításokkal járó nehézségektől. Ennek egyik példája az ügyvitel gyökeres megújítása volt, amitől sokan idegenkedtek, mégis komoly eredményt hozott. „A lényege, hogy a szerződéskötések, a számlázások, teljesítési igazolások, belső elszámolások, jelentések mára kizárólag elektronikus aláírásokkal történnek a cégnél. Nagy ellenállás kísérte az átállást, de annyira ráálltak az emberek, hogy ha visszahoznánk a régi rendszert, az nagy felháborodást keltene.” Azt is kifejti, minden átalakításnál ügyelnek rá, hogy apró lépésben haladjanak, „ne sokkolják a rendszert”.

 

Nem fogják belevetni magukat az expanzióba

A cég tevékenységi köre az útépítés mellett a szennyvízprojektekkel is bővült az évek során, ám a húzóágazat egyértelműen az előbbi maradt, és a jövőben is ez lesz a jellemző. Nagy László azt az arányt tekinti optimálisnak, melyben az útépítés 70 százalékot, az alapanyag-gyártás 10, míg a szennyvíz-projektek 20 százalékot tesz ki az EuroAszfaltnál.

A társaság jelenleg öt nagyobb útfejlesztésnél is ott van:

• az M4-esen Üllő és Cegléd között az 1. szakaszt építi,
• az M44-esen Kunszentmárton és Csabacsűd között kivitelez,
• az M30-as autópályán a szlovák határnál fekvő szakaszt,
• míg a 21-es főúton második fejlesztésén a 3. szakaszt építi.

Mindezek mellett a Colasszal közösen nemrég elnyerték az M70-es négysávosítását is. Ráadásul az országos útfelújítási programban négy régióban is nyertesek tudtak lenni: Közép-Magyarországon, Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön.

A vállalat árbevétele tavaly megfeleződött egy 14 milliárdos forgalommal a többi mélyépítő céget ugyanígy érintő visszaesés miatt. A cégvezető idén a tavalyi árbevétel megismétlődésére számít, azután azonban jelentős felfutás indul be. „E pillanatban mintegy 60 milliárd forintos a szerződéses állományunk, ezek a bevételek jövőre és 2019-ben fognak realizálódni.” Nagy László hozzáteszi, bár a lehetőségek vonzóak, figyelnek arra, hogy a most zajló, átfogó útépítési programból csak akkora szeletet vállaljanak be, amit magas színvonalon, biztonsággal el tudnak végezni. Az EuroAszfalt piaci részesedését 7 és 10 százalék közöttire becsüli.

Az igazi nyereségességhez a partnernek is jól kell járnia

Az ügyvezető igazgató a nyereséggel kapcsolatban is az óvatos haladás híve.

„Soha nem törekszem a profit mindenáron történő maximalizálására, az szerintem egy tévút. Ezt a negyvenéves építőipari tapasztalatom is alátámasztja.”

Nagy László ezt a szemléletet az alvállalkozókra vetítve mutatja be. „Ha az éhhalál szintjén tartom a nekik fizetett árakat, nem érzik jól magukat, nem végeznek jó munkát, és nem tartják a határidőket. Egy olyan egészséges árszintre törekszünk, ami mindkét félnek megfelelő. Ezek ugyanis döntően hazai cégek, akikkel hosszabbtávú együttműködést kell kialakítani.

Nagy László másik példája a hosszabb távú gondolkodásmódra az M0-ás autópálya 5-ös és 51-es út közötti szakaszának kivitelezése, ami a cég referenciái közül a kedvence. „Büszke vagyok rá, hogy ennél az útnál bevállaltuk a drágább, de jobb minőségű kivitelezést, amivel elértük, hogy nagymértékben lecsökkentek a garanciális költségeink. Más szóval ez azt jelenti, hogy megéri a profit egy részét a minőségbe beáldozni. Bárki bármit is mond, az útépítés egy alkotó munka, aki úgy véli, hogy favágás, az téved.”

A vállalat elkötelezettsége a magasabb minőség iránt más területeken is megmutatkozik: az Euroaszfalt által kifejlesztett üvegaszfalt már a gyártásnál tart. „Nagy reményeket fűzök hozzá, és a laboreredmények biztatóak.” Az üvegaszfalt előnye, hogy optikai vezetést ad a sofőröknek éjszaka az út felületén megjelenő üvegszemcsék által, miután a ráeső fényt visszatükrözi. „Ha ezekkel látnánk el legveszélyesebb kanyarokat, sok balesetet lehetne megelőzni.”

Egyelőre a drasztikus béremelés sem elég

Az építőipart jelentősen sújtó munkaerőhiányban a legnagyobb gondot a 20-30 évesek eltávozása jelenti Nagy László szerint. „A dinamikus, korlátlanul terhelhető fiatalok pillanatok alatt eltűnnek. Csak az utóbbi két évben 25 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, és egyszerűen nem tudjuk őket itt tartani.”

Ráadásul a jelentős emelést az árakban sem tudják elismertetni, ami a nyereség rovására megy. Ezzel együtt Nagy László higgadtan kezeli a helyzetet:

„Az útépítés olyan, mint a borászat, türelem kell hozzá!”

Az elemzők 1000 euróra teszik azt a határt, amitől kezdve a magyar munkások hazajönnének nyugatról, hogy a családjukhoz közelebb élve dolgozhassanak. Nagy László elismeri, hogy legalább 1000 euró lenne a megfelelő bérszint, de máshogy látja a megoldást. „A külföldre került embereket már nem lehet tömegesen hazahozni. Ha viszont olyan bérviszonyokat teremtünk, amiben egy 20-25 éves fiatalt itthon tudunk tartani, akkor előre tudunk lépni.” 

Sokak szerint az egyik megoldást a keleti országok vendégmunkásai jelenthetik. Nagy László ezt is máshogy látja: „Nekünk az a dolgunk, hogy a magyar munkaerőből a következő generációt kineveljük. Ez hosszú távú megoldást jelenthet, ezzel szemben egy ukrán munkaerőt csak időlegesen tudok itt tartani.”
 

Most kell felerősödni a 2020 utáni időszakra

Az EuroAszfalt vezére az ágazat jövőjét firtató kérdéstől sem tér ki. Az egyre erősebb munkaerőhiány miatt a kapacitás-koncentrációban és a hatékonyság-növelésben látja a megoldást. Nekiszegezzük a kérdést: ebbe a koncentrációt jósoló jövőképbe milyen startégiával tud beleállni az általa vezetett cég? „Csak olyan koncentrációt tudok elfogadni, amelyik hazai csoportosulás. Sok helyen dolgoztam és sok helyen jártam a világban, és a tapasztalatok alapján azt mondom, meg kell védenünk a saját piacunkat!”

További fontos szempontként jelöli meg, hogy 2020 után nem várható jelentős uniós támogatás az infrastrukturális fejlesztésekre.

„Emiatt legjobb, ha felzárkóztatási időszakként tekintünk a mostani korszakra. Éppen ezért hazai forrásból, hazai alapanyagból, hazai munkaerővel azoknak kell dolgozniuk, akik itthon vannak, mert ekkor van esélyük megerősödni a 2020 utáni időszakra.”

Hegedűs Gergely