2019.07.24, Szerda
 Értékteremtés és elkötelezettség: íme a Baumit-siker titka
Fotók: Baumit Kft. és Dernovics Tamás/magyarepitok.hu

Értékteremtés és elkötelezettség: íme a Baumit-siker titka

magyarepitok.hu

2019.01.05. 09:16 - Hegedűs Gergely

Tíz év alatt megduplázni egy építőipari cég árbevételét, közben sikerrel kivédeni egy gazdasági válságot? Egy tíz éve kinevezett ügyvezetőtől ez remek teljesítmény. Illy Gábor mégsem az eredményre fekteti a hangsúlyt, sokkal inkább a mögötte rejlő filozófiára, ami alapjaiban különbözik a multinacionális cégek gondolkodásától. A másfél órás interjú végére még arra is fény derült, hogy a piacvezető pozíció nem egy jól megérdemelt jutalom, hanem alázatra intő feladat...

Hirdetés

A Baumit története egy forradalmi innovációval indult – meséli a magyarországi Baumit Kft.-t irányító Illy Gábor, akivel a cég dorogi székhelyén beszélgettünk. A jelenlegi tulajdonos nagyapja, Alois Schmid ugyanis új alapokra helyezte a mészégetést az ausztriai Wopfingban a 40-es években. „Az általa bevezett újítás lehetővé tette, hogy a kemence valamennyi pontján egyenletes legyen az égetésnél a hőmérséklet. Az egyenletes égetéssel még jobb lett a minőség, és az energiafelhasználás is optimalizálódott. Ezt a mai napig wopfinger típusú kemenceként jegyzik a világban” – meséli a magyar ügyvezető.
 

Egy fantasztikus karizma és egy zseniális ötlet

A második világháború után Ausztria sorsa sokáig nem rendeződött, így Alois Schmid csak 1958-ban tudta újraindítani a termelést Wopfingban. Az ipartelep legfőbb termékei az égetett mész mellett a különféle gyárilag előkevert habarcsok voltak. Alois halála után - 1969-ben - a fia, Friedrich Schmid vette át a cég irányítását. „Az apja által letett alapokra ő építette fel azt, ami ma a Baumitot jelenti.

A vállalat nagy teremtőjeként nézünk rá a mai napig, fantasztikus karizmája van”

– foglalja össze a 2008-ban visszavonult cégvezető munkásságát Illy Gábor.

A következő jelentős mérföldkő 1988-ban a Baumit márka megjelenése volt. Ennek alapját Friedrich Schmid cége, a Wopfinger valamint a Wietersdorfer und Peggauer Ag. együttműködésre lépése teremtette meg. „Minőségi termékek forgalmazása indult el Baumit márkanéven, az addigi szűk termékpaletta sokkal szélesebbé vált” – foglalja össze a lényeget Illy Gábor. A közel harmincévi együttműködés sikerre vitte a márkát, amely 2017-ben egy akvizíció során teljes egészében a Schmid Industrie Holding (SIH) tulajdonába került.

A 30 éve született márkanevet és a hozzátartozó logót is egy zseniális ötletként írja le a vezető, ami nem avul el. „A ’mit’ elöljáró a magyar -val, -vel ragnak felel meg, ez érzékelteti, hogy a márka mindig az építtetővel van az építés során; a ’Bau’ pedig magát az építést jelenti.

A logóban a B és az M betű összeolvadása az építtető és a szállító közötti érdekegységet mutatja, ez pedig a mai napig fontos része az ars poeticánknak.”
 

Európa egyik legkorszerűbb gyára adott lendületet

A társaság magyarországi története már a rendszerváltás idején elindult. 1990-ben Friedrich Schmid egy itteni szakmai látogatásakor úgy döntött, hogy a kövekkel és szigeteléssel foglalkozó állami céggel, a Köszigel vegyes vállalatot hoz létre. Utóbbit azonban fél éven belül felszámolták, és a Baumitnak ki kellett vásárolnia a tulajdonhányadot. Köztük olyan vagyonelemeket is, melyekkel nem tudott mit kezdeni. Az osztrákok által nem várt fordulat miatt a Baumit Kft. az első években nehéz helyzetben volt, ám ez később fokozatosan javult.

A Baumit 1996-ban megvásárolta a csőd alá került Dorogi Mészmű Kft.-t. Egy évvel később itt lépült fel a termelést biztosító torony ─ akkoriban Európa egyik legkorszerűbb vakolatgyárának részeként.

„Vakolatot csak úgy van értelme gyártani, ha a megfelelő termelékenység biztosított a keverőtechnológiáknál. Ebből a szempontból a SIH-nél a standardot az a 63 méter magas torony jelenti, amit itt Dorogon is látunk, és amiben a legkorszerűbb számítógépes vezérlés és a legszigorúbb feltételeknek is megfelelő környezetbarát technológiák biztosítják az optimális termelékenységet.”

Teherautó helyett futószalagon jön a mészkő

Mindez jelentős fordulatot hozott a Baumit Kft. életében, miután addig a magyarországi termelés a két egykori üzemében (Gánton és Pásztón) sokkal kevésbé volt hatékony a kisebb tornyokban. Ezek közül az utóbbit még NDK-s technológiával (Német Demokratikus Köztársaság – a szerk.) építették fel a szocializmusban. Gánti telephelyétől időközben megvált a Baumit, míg Pásztón a színes vakolatok gyártására álltak át.

A dorogi mészkőbánya


További nagy előnye a dorogi üzemnek, hogy az alapanyagot a szomszédban található saját bánya biztosítja:

„Így aztán nem teherautón hozzuk a remek minőségű mészkövet, hanem futószalagon, ami nagyon nem mindegy.”

Új beruházások – új lehetőségek

1999-től az osztrák Georg Bursik vette át a Baumit Kft. vezetését. „A szakember azt a feladatot kapta, hogy tegye rendbe a cég működését, és indítsa be a fejlődést – ezt a feladatot sikerrel meg is oldotta.” Ebben az időszakban komoly beruházások történtek: 2003-ban Miskolc mellett, Alsózsolcán beindult a vállalat második itteni vakolatgyára, egy ugyanekkora toronnyal. „Az akkori piaci állapotok nem indokolták, hogy Magyarországra kerüljön még egy gyár. Bursik azonban meggyőzte a tulajdonost, hogy Kelet-Szlovákia ellátását a szlovák útviszonyok miatt Borsodból sokkal jobban meg lehet oldani.” A döntés bevált, a hazai Baumitnak a mai napig jelentős az exportja Szlovákiába.

Az osztrák ügyvezető nevéhez fűződik egy másik jelentős beruházás is. „A visontai hőerőmű területén felépített üzemben az erőművi füstgáz kéntelenítése során keletkezett gipszet (REA-gipsz) használjuk fel, melyből egy speciális eljárással alfa-félhidrátot állítunk elő.”

A REA-gipsz gyártása Visontán


Ez az anyag az úgynevezett önterülő esztrichek és aljzatkiegyenlítők kötőanyaga, melyet a környező országok Baumit leányvállalatain kívül a versenytársaknak is értékesítenek. 
 

„Egy klasszikus multi szívbaj nélkül elvitte volna az osztalékot...”

A 2008-as visontai beruházáshoz Illy Gábor egy történetet is hozzáfűz, ami mutatja, hogy a Schmid-család mennyire a szakmai befektető szemléletével hozza döntéseit. A visontai projekt a válság kezdetekor zajlott, és a többmillió eurós kölcsön a forint árfolyamzuhanása miatt 300 millió forintos veszteséget okozott a cégnek. Ebben a helyzetben tartott taggyűlést a Baumit Kft., amire megérkezett Friedrich Schmid fia, Robert, aki addigra már átvette édesapjától a Baumit irányítását.

Amikor Robert Schmidet szembesítették a helyzettel, csak annyit reagált, hogy rendben, akkor idén a tulajdonosok nem veszik ki az osztalékot.

„Amikor ezt menedzser barátaimnak elmeséltem, irigykedtek rám. Egy klasszikus multi cég ugyanis szívbaj nélkül elvitte volna az osztalékot, mondván, hogy az árfolyamesés helyi anomália, oldja meg az ügyvezető. Ha pedig nem oldja meg, lehet, hogy két év múlva más ül már a székében.”
 

Ezért jövedelmező a családias cégkultúra

A történet tanulságát leszűrve a cégkultúra családi jellegére hívja fel a figyelmet Illy Gábor. „Mivel egy családban az érzelmek fontosak, az az ügyvezető, aki jól teljesít, megkapja a támogatást, még akkor is, ha egy beruházási koncepció szigorúan véve nem tűnik annyira megalapozottnak.” Hozzáteszi, a Schmid-családnál elismerik, hogy ezzel a filozófiával tíz beruházásból kettő nem fog sikerülni. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy éppen ennek a filozófiának köszönhetően a cégvezetőik motiváltsága akkora, hogy a másik nyolc lesz annyira sikeres, hogy könnyen kompenzálja a másik kettőt. „Ennek köszönhető, hogy a válság idején nem kellett elbocsátani egy emberünket sem. Ezek nagyon pozitív üzenetek, és mind kellett ahhoz, hogy a Baumit üzleti fejlődése 2008-tól új korszakba lépjen.”

Ezt az időszakot már Illy Gábor irányítása alatt élte meg a Baumit Kft., aki 2008-ban lett az ügyvezető.

A sikerek a számokban is megmutatkoztak: a válság évei ellenére 2008 és 2018 között a vállalat megduplázta az árbevételét.

„Az érkezésem előtt a forgalom nem érte el a 10 milliárd forintot, idén viszont meghaladja a 20 milliárdot.”

Hogy mennyire egy hullámhosszon vannak a Baumit meghatározó személyiségei, arra jó példa a vörösiszap-katasztrófa idejéből származó történet. Amikor a tragédiával járó iszapömlés megtörtént, Illy Gábor a kapcsolati tőkéjét felhasználva a Tondach ügyvezetőjével együtt azonnal megszervezett egy építőipari cégeket tömörítő platformot, amelyek újjáépítést támogatandó felajánlást tettek, és bevételük nagy részéről lemondva támogatták az újjáépítést, ami összességében közel kétmilliárd forintnyi árengedményt jelentett. „Másnap reggel már a köztelevízió reggeli műsorába hívtak be, hogy beszámoljak erről. Ahogy kijöttem a stúdióból, hívott a tulajdonos Robert Schmid, hogy értesült a katasztrófáról, valamit azonnal tenni kellene. Erre rávágtam, hogy Schmid úr, már megtettük, most nyilatkoztam is róla a televízióban.”
 

Szakmaisággal és együttműködéssel védték ki a válságot

Az elmúlt tíz év felíveléséhez egy paradigmaváltás is párosult. „Korábban a Baumit Kft. a társasház-építéseknek volt a beszállítója a falazó habarcsokkal, a gépi vakolatokkal és a hőszigetelő rendszerekkel. A válsággal pont ez a legfontosabb piac omlott össze: a magyar lakásépítés pár éve az 1944-es szint alatt volt.” Ez a helyzet hozta a Baumit Kft. stratégiai váltását, amiben középpontba került a szakmaiság. „Nagyon sokat foglalkoztunk azzal, hogy a termékkörhöz kapcsolódó szolgáltatásaink fejlődjenek. Ennek fő célja, hogy műszaki szaktanácsadás, a fuvarszolgáltatás, a projekt közbeni terméktanácsadás, a kapcsolatok a tervezővel és a hatóságokkal mind-mind rendben legyenek. Úgy tűnik sikerrel jártunk, mert a homlokzati hőszigetelő rendszerek piacán a legnagyobbak között vagyunk.”

A sikerhez hozzátartozott, hogy sikerült reaktiválni a piac legjelentősebb beszállítóit tömörítő szakmai szövetséget. „A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) ma az egyik legjobban működő szakmai egyesület” – hangsúlyozza Illy Gábor, aki alelnökként segíti a szervezet munkáját. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a válság közepén ki tudtunk adni egy közösen elfogadott irányelvrendszert a legfontosabb homlokzati hőszigetelő-anyag gyártókkal. Ez bárkinek irányt mutat abban, hogyan kell a lehető legmagasabb színvonalon kivitelezni, és ott van rajta az összes versenytársunk logója is.

Úgy gondolom, ez egy nagyon jó példája annak, hogyan lehet megteremteni egy, a versenytársak közötti hasznos együttműködést, ami a végtermék minőségét és a fogyasztók érdekeit szolgálja.”

A kiadvány egyébként hiánypótló a piacon, hiszen jelenleg a hőszigetelő rendszerek beépítésére vonatkozóan nem léteznek szabványok. Ennek köszönhetően a MÉVSZ irányelvek komoly tekintélyre tettek szert az elmúlt években.


A versenytárs az tényleg egy társ a versenyben!

Az aktív szakmai szerepvállalást egy további gondolattal támasztja alá az ügyvezető.

„Piacvezetőnek lenni felelősség, nem pedig az a kényelmes, üldögélős állapot, amire esetleg gondolna valaki. Aki ebben a szerepben van, annak szó szerint vezetnie kell a piacot, ahhoz pedig alázat kell.

Úgy gondolom, mi megfelelünk ennek a követelménynek.” Hozzáteszi, ehhez nagyon sok energia és önmérséklet kell. „Nem engedhetünk meg magunknak bizonyos piaci megnyilvánulásokat. Miközben nyíltak és barátságosak vagyunk, nem viselkedünk autoriter elefántként.” Példaként a MÉVSZ működését hozza fel a Baumit vezetője, ahol a legkisebb piaci szereplő véleménye is számít.

Ezt a szemléletet tükrözi az is, hogy a Baumit Kft-nél száműzték a szótárból a konkurens szót, és tudatosan a versenytárs kifejezést használják helyette. „Ez is kifejezi, hogy tisztelettel nézünk a piacon levő többi cégre. Örülünk, hogy vannak, mert a saját hibáink jobb megismerésére ösztönöznek minket. Mi társak vagyunk egy versenyben, és ez a verseny szabályainak a betartását is jelenti. Vannak olyan versenytársaink, akiknek bizonyos tevékenységét nagyra becsülöm, és személyes ambícióm, hogy próbáljuk meg jobban csinálni.”


Varázslatnak mondják, de nem az

Az ügyvezető a sikerek titkát is elárulta. „Az árbevételünk megkétszerezésére valaki azt mondta, hogy varázslat, pedig valójában nem az. A siker titka talán csak az, hogy tudatosan nemet mondunk arra, hogy tevékenységeinket a megszokás mindennapi automatizmusa mozgassa.

Ha észrevesszük, hogy a piaci mai kihívásaira már nem a tegnapi válaszok a legjobbak, akkor azonnal és bátran változtatunk.

Nem félünk a változástól, hiszen a siker záloga a folyamatos megújulás. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a jól bevált értékesítési csatornák mellett óriási a potenciál az újakban. Az értékesítés struktúrájának átalakításával eljutottunk oda, hogy ma az országban bárhol, 10 kilométeres körzetben megtalálható egy Baumit-partner. Úgy gondolom, hogy ide a legtöbb versenytársunk még nem jutott el.”

A közeljövő kiemelt feladata, hogy a disztribúciót felvértezzék a termékekhez kapcsolódó szükséges tudással. „Ne feledjük, hogy féltermékeket gyártunk, ami a feldolgozó szakértelme által válik késztermékké. Ezért a kereskedőinket most olyan szakmai szintre igyekszünk felemelni, hogy hozzájuk fordulva a vásárló azt kapja, mintha velünk beszélgetne.”
 

Szigorúbb szabályozás kellene a kalózcégek miatt

A vezető arra is kitér, hogy a Baumit inkább a minőséget, mint az alacsony árakat tartja szem előtt, amit a mai magyar vásárlói szokások között nem könnyű érvényesíteni. Ez főleg a magánépíttetőknél jelentkezik. „Nagyon komoly gondnak éljük meg ma Magyarországon, hogy nincsen építésügyi minőségellenőrzés a hatóság részéről.”

Az ügyvezető ezt példával is alátámasztja. „Ha mi kiszállítunk egy terméket, akkor a magyar törvény alapján igazolnunk kell, mit tud, hol gyártottuk és milyen műszaki paraméterei vannak. A hatóság viszont kizárólag a gyárban vagy a forgalmazóhelyen vizsgálódik, és ott is csak a papírokat nézi, de magát a terméket csak ritkán.

Ha egy trükkös forgalmazó kiszállítja a kevésbé jó minőségű terméket a projektbe, és ellátja a megfelelő papírokkal, a kutya sem fogja megvizsgálni, mit vitt oda.”

Az ügyvezető hangsúlyozza, egy ilyen erkölcstelen és törvénytelen magatartással komoly versenyelőnyre lehet szert tenni, és sajnos van is erre példa Magyarországon. „A mostani fellendülés ide vonzza a környékbeli kalózmentalitású cégeket. Ennek végső soron a piac látja majd a kárát, mert ezeken az építményeken előbb-utóbb megjelennek a problémák. A színezett felületek foltosodni kezdenek, repedések jelennek meg rajtuk – és ezek még csak az esztétikai jellegű hibák…” Illy Gábor hozzáteszi, ezt a fajta kivitelezést a szabályozás hiányai mellett a nagyon erős hazai árérzékenység is támogatja.


Igenis megéri a valamivel drágábbat választani

A folyamat ellensúlyozásként a Baumit sokat fektet be a kivitelezők képzésébe: „Így ők már tudják, miért kerülnek a mi termékeink picivel többe, és azt is, hogy megéri kifizetni azt a pluszt”. További eszköz, hogy a rendszerekben értékesített termékeire a törvényileg előírtak mellett többlet-garanciát vállal a társaság. „A cégünk működése azt bizonyítja, hogy ez a hozzáállás az egyedül üdvözítő.

Mi befizetjük az adókat, az alapanyagokat hiánytalanul bekeverjük a termékbe, és ezt évekre visszamenőleg tudjuk igazolni.”

Illy Gábor felhívta rá a figyelmet, hogy a vásárlók ebben a helyzetben biztos pontként tekinthetnek a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetségre. „Bárki, aki ennek a szakmai szervezetnek a tagja, az ugyanilyen ars poeticával kínálja a termékeit és a szolgáltatásait, miután a megfelelő minőség a szervezetben kiemelt szempont, melyet a belső etikai szabályzat garantál.”
 

A rendszerszemlélet fontossága

A tisztességes piaci magatartás része az is, hogy a Baumit minden termékét igyekszik rendszerekben kínálni a piacon. Az ügyvezető igazgató szerint ezt a folyamatot segíti, hogy a mai korszerű épületek nagyon komplex műszaki egységet jelentenek. „Az állandóan változó technikai tartalom, az energetikai követelmények és a környezetvédelmi kihívások szinte átláthatatlanná teszik a helyzetet.”

A komplex termékek keltette kihívásokat a Baumit értékesítési szervezetének a változása is követi. „Régebben az átlagos képességű területi értékesítő az alaptól a homlokzaton át a csemperagasztásig mindenhez értett. Mostanra viszont nagyon kiszélesedett a termékválasztékunk, és olyan összetettek lettek a felmerülő kérdések már egy családi ház szintjén is, hogy az egyes termékcsoportokhoz tartozó terméktámogatás mára egy-egy speciális felkészültségű kolléga feladata lett. Csak így lehet megfelelni a piacon felmerülő újabb és újabb igényeknek.”

Ezek a kollégák a különféle értékesítési csatornákhoz és igényekhez kapcsolódó termékek támogatását irányítják. „Ők a legnehezebb kérdésekre is profi választ tudnak adni a kivitelezőknek. Folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt, hiszen évente jelennek meg az újabb és újabb anyagok és megoldások.”

Hogy mennyire erős a termékek szegmentálódása, azt a Baumit katalógusán is nyomon lehet követni: „Amikor érkeztem tíz évvel ezelőtt 80 oldalas volt, most 250 oldalas.”


VIVA kutatópark : mindenféle házra meglesz a legjobb megoldás

Az egyre inkább specializálódó és bővülő termékpaletta kapcsán, a Baumit négy évvel ezelőtt elindította a VIVA kísérleti projektet Wopfingban, melyet független szakmai, egyetemi intézetekkel együtt végez a Baumit, és egyedülálló kutatási lehetőség Európában. 12 különböző építési móddal készült mintaház épült (tégla, beton, könnyűszerkezetes, rönkház), melyekhez különböző külső- és belső felületképző anyagokat használtak fel. Az elhelyezett műszerek folyamatosan mérik az energiafelhasználást, a páratartalom alakulását, a zajszintet és a károsanyag-kibocsátást,

összesen 33 különböző adatot rögzítenek folyamatosan valamennyi mérési ponton.

A projekt végeredményeként megállapítható, hogy az egyes építésmódok mely – a komfortérzetre is hatással lévő – paraméterek tekintetében bizonyulnak a legjobbnak, ezáltal bármelyik épületszerkezet esetében kiválasztható az az optimális megoldás, mely garantálja a lehető legkellemesebb beltéri klímát. „Mára annyi adat összegyűlt, hogy ezek alapján egy választott anyagról meg tudjuk mondani, milyen konstellációban tudja kihozni a legelőnyösebb tulajdonságát.”


Csak azt szabad kommunikálni, ami 100 százalékig működik

A kutatás jelentőségét Illy Gábor a legmodernebb falazóelemek kapcsán mutatja be. „Ezek az új, korszerű téglák már majdhogynem írni, olvasni és beszélni is tudnak. Egy kőműves már hozzájuk se nyúlhat hagyományos eszközökkel. A gyártó által megadott információkból viszont csak az derül ki, hogy ez a legjobb választás, és szinte már elegendő csak egy gyertyával fűteni az ebből épített házban.” A Baumit számára ez azért kihívás, mert az ilyen falazatrendszerekhez gyártja a kiegészítő termékeket, melyek kiválasztása egyre bonyolultabb feladat.

„A hőszigetelés, a vakolás, a burkolás során nálunk csapódik le a kérdés, hogy akkor most mi a jó megoldás? A kutatás éppen erre a kérdésre ad objektív választ.”

Hogy miért fontos a wopfingi projekt annak egy másik oka is van. „Egy olyan korban élünk, amikor az üzlet kedvéért mindenki hajlandó nagyokat mondani” – mutat rá Illy Gábor. „Erre számtalan példa van, akár a hőszigetelésekről, akár a különféle vakolati rendszerekről beszélünk.” Az ügyvezető arra figyelmeztet, ezek az eszközök valójában nem jelentenek teljes körű és minden esetben működő megoldást, ami száz százalékig biztosítaná, hogy a vevő megkapja, amire szüksége van. „A mi cégünk nem fog ilyet ajánlani a vevőknek, csakis azt kommunikáljuk, amit a termék valójában tud. Úgy tűnik ez a szemlélet is működik, hiszen 28 éve itt vagyunk, és helyt állunk a magyar piacon.”


Természetes lakóklíma – egészséges komfortérzet

A kutatás eredményeinek alapján született meg a Baumit „Természetes lakóklíma” termékcsaládja. „Az ott nyert eredményeket lefordítva a köznyelvre egy olyan termékkört tudunk kínálni, ami az embernek a legkedvezőbb lakókörnyezetet és komfortérzetet biztosítja.” A kifejlesztett termékcsalád lényege a jó páraszabályozás, ami döntő az egészséges klíma szempontjából.  

Ha a belső térben túlzottan megnövekszik a páratartalom, akkor a Klíma rendszere a fölösleges páramennyiséget képes tárolni, melyet visszajuttat a lakótérbe, amint a páratartalom nem kívánt módon csökkenni kezd.

Mindez azért fontos, mert a túl magas páratartalom egészségtelen és penészedést okoz, míg az ellenkezője kiszárítja a levegőt. „Általában a korszerű lakóépületek legnagyobb problémája az, hogy száraz a levegő” – mutatja meg a stratégia jelentőségét Illy Gábor. „Az optimális páratartalom 40 és 60 százalék között van.” A Klíma termékcsalád természetesen nem valami varázslatos csodaszer, alkalmazási lehetőségeinek megvannak a határai és önmagában nem helyettesíti az amúgy is szükséges rendszeres szellőztetést.


Sikerre ítélt magyar építőipar

Az interjúban az ugrásszerűen megnövekedett építőipari termelés kihívásait is érintjük. Illy Gábor az előre tervezés fontosságát is kiemelte, hiszen már a piaci bővülés előtt meg kellett hozni bizonyos döntéseket azért, hogy a cég a megnövekedett igényeket is zökkenőmentesen tudja kiszolgálni.

Az ágazat szintjén Illy Gábor a felfutást 2020-ig biztosítottnak látja, miközben a fejlődés szűk keresztmetszeteit is elismeri. „A magyar építőipar növekedésre van ítélve, és van is hova fejlődnie. Ne feledjük, hogy a már jobbnak számító 2017-es évben az osztrák építőipar négyszer annyit termelt, de még a cseh is 1,7-szer nagyobb kibocsátást produkált.”


Nagy-Magyarország összes bányája előtt tisztelegnek Dorogon a Nemzeti Kőbányászati Emlékhelyen

A Baumit Kft. társadalmi érzékenysége nem csupán a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítésben mutatkozott meg. „A sokak által ismert Év Homlokzata pályázat mellett minden évben van egy-egy jelentősebb projektünk. Nemrég például megkerestük a dorogi önkormányzatot, hogy az általunk üzemeltetett bánya 110. születésnapját méltóképp ünnepeljük meg. Az együttműködés eredményeként kiírtunk egy pályázatot egy olyan emlékmű megépítésére, mely a kőbányászatban dolgozók előtt tiszteleg.”

A hír a magyar bányászati szövetséghez is eljutott, akinek a vezetője felhívta Illy Gábor figyelmét egy fontos dologra.

A bányászoknál ugyanis tradíció, hogy a trianoni döntéssel elveszett hatalmas bányászati lelőhelyekhez a mai napig kötődnek.

Ennek megfelelően például feljárnak a felvidéki Besztercebánya és Selmecbánya bányavidékére ünnepségeket szervezni. „A szövetség elnöke emiatt azt javasolta, hogy hiánypótlásként a dorogi kőbánya mellett egy olyan emlékmű jöjjön létre, ami a történelmi Nagy-Magyarország összes bányája előtt tiszteleg. Nekünk rögtön tetszett ez a fajta megközelítés, hiszen ezáltal az emlékmű jelentősége is nőtt, így teret adtunk neki, az emlékmű azóta el is készült – és nemzeti emlékhellyé lett nyilvánítva.”


Elköteleződés a jó ügyek mellett

A Baumit mindezek mellett rendszeresen támogatja egy-egy templom felújítását, legutóbb a gyulafirátóti református templomot támogatta ilyen módon. A társaság a nagycsaládosok és sport irányában is nyitott, tavaly adták át egy négygyerekes soroksári család számára épített házat, amit a Baumit 2,4 millió forintnyi termékkel támogatott. Az átadón a Baumit által aktív korában tíz éven keresztül támogatott Kovács Katalin is ott volt. A 31-szeres világ- és háromszoros olimpiai bajnok kajakos volt ugyanis a fővédnöke a projektnek.

A cég mindezek mellett nagyon fontosnak tartja a környezetvédelmet. Nem csak a központi iroda mögött húzódó erdőt, hanem magát Dorog városát is „természetes” környezetének tekinti, melyet óvni, védeni kell. Éppen ezért rengeteg beruházás történt az elmúlt években, melyeknek köszönhetően mind a bányában, mind a gyárban folyó tevékenység ma már kimondottan környezetbarátnak mondható.


A mátrix helyett sokkal hatékonyabb a szövetség

Zárásként azt kérjük az ügyvezetőtől, hogy foglalja össze a társaság mindennapjait leginkább meghatározó vezérgondolatot. Illy Gábor hangsúlyozza, az osztrák tulajdonos számára a magyarországi leányvállalat - mint az első külföldi Baumit cég ─ későbbi sikere a kezdetekkor még egyáltalán nem volt borítékolható. A Baumit Kft. azonban mára az egyik legerősebb képviselője lett a márkának Európában.

„Érthető, hogy érzelmileg nagyon fontos a tulajdonosnak a Baumit Kft. Ugyanakkor látja és ismeri a hazai piaci viszonyokat, és nem erőltet ránk olyan döntéseket, melyeknek a helyi sajátosságokon (és nem a központi elképzeléseken) kell alapulniuk.”

Illy Gábor azt is fontosnak tartja, hogy ebben az osztrák cégben szabadon érvényesülhet az ő ars poeticája. „Nem szeretem a multikultit, ahol az ember a mátrixban csak végrehajtja a feladatokat. Itt ezzel szemben a tulajdonos elhiszi nekem, hogy az általa rám bízott vagyonnal az ő elvei mentén jól gazdálkodok, és hagyja érvényesíteni a filozófiámat.” Az ügyvezetőtől azt is megtudjuk, hogy mi ez a filozófia.

„Egy vezető követőket keres. A követésben pedig benne van a legfontosabb alapelv, az önkéntesség. A követő elfogadja az általad megfogalmazott értékeket­; a saját egyéniségével, energiájával kiegészíti azt; és egy mindennapi belső motivációval viszi tovább a célokat.”

Hozzáteszi, hogy a mindezt összefoglaló jelmondat az irodája falára is ki van téve. „Úgy gondolom, azért vagyunk ilyen sikeresek, mert számos követőm van.”

Illy Gábor azt is kiemeli, a hagyományos „multi” szemléletnél az állandó ellenőrzés rengeteg energiát blokkol. „A mi esetünkben az is különleges, hogy bár a cég osztrák tulajdonú, mégis elmondhatom magunkról, hogy egy magyar szemléletű vállalat vagyunk, aki a magyar piacról próbál megélni, a magyar szokásoknak megfelelve, nagy rugalmassággal hajlandó eltérni attól, amit Ausztriában csinálnak.” Ez a szemlélet a többi ország Baumit-cégeire is igaz. „A társaság nemrég nyugdíjba ment nemzetközi igazgatója ezt úgy fogalmazta meg, hogy mi egy konföderatív vállalat vagyunk, egyfajta szövetséget alkotva.”

Hegedűs Gergely

építőipari alapanyagoképítőipari gyártókAktuálisinterjúBaumit Kft.DorogMagyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ)

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés