Kulcsterület a magyar építőiparban, mégsem beszélünk róla

Bár egyre nagyobb szereppel bírnak a kapacitáshiánnyal küzdő építőiparban, a hazai szerkezetgyártók tevékenységéről csak ritkán lehet olvasni a sajtóban. A szegedi Délmagyarországi Vasbetonipar (DVB) Kft. ügyvezetőjével, Török Mihállyal ennek megfelelően hiánypótló beszélgetésre készültünk, de még annál is több érdekességgel szembesültünk, mint amennyire számítottunk.

A DVB Kft. az egykori szegedi házgyár területén működik, a KÉSZ Csoport tagjaként. A társaság elődje a szegedi Délép nevű állami cég, melyet a rendszerváltás után magánszemélyek vásároltak meg. A vállalatban 2004-ben szerzett tulajdonrészt a KÉSZ, majd a DVB Kft. 2014-től a KÉSZ Csoport tagjává vált. „Ez a tagság annyit jelent, hogy a csoport projektjei az elsődlegesek, de azon felül lehet saját munkákat vállalnunk a fennmaradó kapacitással” – foglalta össze Török Mihály.

Teljesen új megközelítést adnak a szerkezetépítésnek

Az ügyvezető hozzátette, a mintegy 60 százalékot kitevő saját munkák megadják azt a stabilitást, ami a szegedi üzem fenntartásához kell.

„Erre az állandóságra alapozva tudjuk megkeresni azokat a munkákat a piacon, melyekkel úgymond járatlan utakra lehet tévedni.”

Ezek olyan egészen újszerű technológiákat jelentenek, melyeknek kockázatát a stabil háttérrel tudják kiegyensúlyozni.

„Ilyen járatlan utat képeznek a tavaly átadott Telekom-székháznak a nagy pillérei, a szegedi stadion feszített pillérei, a kecskeméti Mercedes lakkozó üzeme vagy a Zalakerámia Zrt. romhányi épülete” – mutatott konkrét példákat Török Mihály. „Utóbbi egy 3000 négyzetméteres gyártóüzem, amit úgy raktunk össze, hogy közben nem mentünk be az épületbe. Ez egy teljesen új megközelítése volt a szerkezetépítésnek.”

A romhányi projekt más okból is fontos volt.

„Valahol ott indultunk el azon az úton, amelyen azokat a munkákat keressük, amiket nem biztos, hogy mindenki megcsinál.”

Az ügyvezető az okokat is elárulta. „Mi viszonylag kis cég vagyunk. A nagyobb vállalatok remekül készítik nagyobb volumenben az előregyártott homogén termékeket. Ők ezt nagyon jól tudják, számunkra viszont semmi értelme nem lenne beállni ebbe a sorba.”

Akár a helyszínen is tudnak előregyártani

A fent részletezett stratégiának fontos elemévé válhat egy olyan újítás, amit a KÉSZ alapító tulajdonosa, Varga Mihály kezdeményezett, aki szerint Magyarországon meg kell honosítani a mobil előregyártást. „Ez azt jelenti, hogy egy előregyártó üzemet ki tudunk helyezni az építkezésre. Ahogy azt az ötlet felvetésekor is jeleztem, a normál teherautóval is szállítható elemeket (pilléreket, kisebb gerendákat) nincs értelme a helyszínen gyártani, mert a kitelepítés nem lesz olcsóbb a szállításnál.

Egy ötven méteres feszített gerendát viszont már olcsóbb egy mobil üzemben előállítani, akárcsak más egyedi gerendákat.”

A KÉSZ Csoport még nem élt ezzel az eszközzel, ugyanakkor május óta él a szabadalma erre a fajta megoldásra. Török Mihály hangsúlyozza, az egyre inkább fokozódó munkaerőhiányt látva – ami a sofőr szakmát is egyre jobban sújtja – ennek az eszköznek még nagy jelentősége lehet. A mobil üzem ötlete ugyanakkor amiatt is született, mert a DVB Kft. jelenlegi telephelye egyre szűkösebbnek bizonyul: „A kapacitásbővítésnél nem akartunk olyan kapacitást telepíteni, amit az esetleges költözésnél nem tudunk magunkkal vinni.” Az új üzem, bár még nem mozgatták, máris letette a névjegyét: a már említett szegedi és Telekomos projekteket is innen látták el.

Másfél hónapot nyert a DVB munkájával a szegedi projekt

Az ügyvezető hangsúlyozza, a piaci igények sikeres felmérése önmagában semmit sem érne egy remek csapat nélkül. „A gyár műszaki és fizikai állománya egyaránt komoly hátteret biztosít a DVB-nél. Akárcsak a nagyon erős statikus tervező csapat, aki hajlandó ezeknek a különleges projekteknek a kihívásaiba belevetni magát, és elhagyni a járt utakat. Az elmúlt három-négy évünk nagy sikerének minősül, hogy ez a csapat összeállt a cégnél.” Hozzáteszi, a cég állományának is sokat jelent, hogy napról napra nem ugyanazokat a rutinmunkákat kell elvégezniük: „Ez a fizikai dolgozók számára is rengeteget számít.”

A változatos munkára konkrét példát is ad az ügyvezető: a már említett szegedi stadionnál az építészeti igény miatt a tetőszerkezet nem kapott hátrakötést, és meg kellett feszíteni a pilléreket. „Nem hagyományos dolog, hogy egy 36 tonnás pillérnek van egy 3 tonnás vasváza, meg egy 3 tonnás fejszerelvénye, melyet 12 milliméternyi összhibapontosságon belül kellett tartani a gyártástól a beépítésig.”

A szegedi beruházásnál ugyanakkor a DVB által nyújtott előregyártás előnyei is megmutatkoztak. „A létszámhiány elkerülése érdekében a monolit szerkezeteket előregyártott falakkal váltotta ki a generálkivitelező. Ilyenkor nagy előny, hogy mindez a gyárunkban egy stabil háttérrel tud elkészülni. A munka időjárástól független és még a beszállítástól is, hiszen raktárkészletekből dolgozunk.” A generálkivitelező számításai szerint a merevítőfalak elkészítése a kinti terepen két és fél hónapig tartott volna, ám ez nálunk egy hónap alatt kivitelezhető.

„A szegedi projektnél hiába oldottam volna meg a vasbetonhoz kapcsolódó feladatokat, ha nem lett volna mellettünk egy olyan acélszerkezet-építő a KÉSZ Csoporttól, aki ugyanolyan felfogással, nyerő-nyerő megközelítéssel dolgozik.

Ha velem szemben egy ismeretlen ember ül, nem biztos, hogy belemegyek egy ilyen járatlan útba.”

Kiemelkedő hatékonyság az ugrásszerű növekedés mögött

Külföldről ennél is szembetűnőbb példát hoz fel Török Mihály. „Londonban egy négylakásos társasházat négy nap (!) alatt húznak fel. A falakat olyan szinten legyártják az üzemben, hogy a sarkokon már csak a csempét ragasztják fel az illesztéseknél.” A szakember arra is rámutat, miért lehet ekkora különbség a hazai viszonyokhoz képest.

„Ők nem dobták ki a házgyárakat, hanem addig fejlesztették, míg elérték a 21. századi színvonalat.”

Ugyanakkor hazai példa is van erre a gyorsaságra: „Az Aldi áruházak 10 nap alatt épültek fel az ország számos pontján, és az előregyártott falakban a gépészeti vezetékek már a gyártáskor elhelyezésre kerültek.”

A DVB három év során a 3.000 köbméteres kapacitását 9.000 köbméterre emelte, ami 2018-ban aztán túllépte 10.000 köbmétert. Ugyanezt követte le a cég árbevétele is: a mintegy 500 millió forintos forgalom tavaly elérte a 2,5 milliárd forintot. Az ügyvezető kiemeli a teljesítmény mögötti hatékonyságot. „Mivel már 2014-ben láttuk a szakemberválság problémáját, a termelékenység növelésére mentünk rá, aminek meg is lett az eredménye.”

Hozzáteszi, a helyszűke miatt eleve rákényszerültek, hogy mindent a lehető legkisebb térben, a legkevesebb mozgással és emberrel tudjanak elérni, amihez főleg a munkaszervezésben kellett előrelépni.

„A gyártási szinten például a betonnak az érkezése 15 perc pontossággal van kiszámolva. A késztermék pedig ugyanazon a kapun megy ki, mint amin az alapanyag bejön, itt tehát nem lehet hibázni.”

A kinti munkát egyre inkább kiváltja az előregyártás

Török Mihály a DVB stabil növekedését a jövőben sem tartja elképzelhetetlennek. „Úgy gondolom, hogy az előregyártásnak jövőt ad a szakemberhiány, mert egyre kevesebben vállalják a kinti munkát.

„Nem mindegy, hogy egy munkás hóban-fagyban, kánikulában vagy egy jól felépített, klimatizált üzemi környezetben dolgozik, ahol étkezni és tisztálkodni is tud.”

Ugyanakkor az ügyvezető elárulja, még a DVB-nek is van mit fejlesztenie a munkakörülményeken. „Szeretnénk például eljutni odáig, hogy a munkába érkezőket kimosott, összehajtogatott munkásruha várja reggelente az öltözőben.”  

A hazai építőipar mostani száguldása a DVB-nél is óriási keresletet táplál. „Novemberig lehúztuk a rolót, vagyis addig tart, míg a mostani megrendeléseket kielégítjük.” Bár többféle terméket szolgáltat, a DVB szempontjából nincs kiemelt húzótermék, ehelyett az egyenletesség a fő szempont. „Ha van egy hat fős fizikai állományom a falelemgyártó soron, akkor neki hétfőtől péntekig, az év minden napján munkát kell adnom. Ugyanez érvényes a pillérgyártó- vagy a feszítőgyártó-soron.”

Az ukrajnai KÉSZ-cégre támaszkodnak a kecskeméti projektnél

A cég referenciái közül Török Mihály a kecskeméti lakkozó üzemet emeli ki, ami jelenleg is épül a Mercedes számára, a második kecskeméti gyárépítés keretein belül. „Ezt a szerkezetépítő munkát a KÉSZ Csoporton belül végezzük, egy teljesen innovatív üzem jön létre.”

Ennek egyik fontos hozománya, hogy a korábbi lakkozóüzem 33 tonnás gerendáinak a súlyát 20 tonnára sikerült redukálni. „Ez azért fontos, mert a korábbi gerenda csak speciális járművel szállítható, amire nincs manapság sofőr, és időveszteséget okoz.”

További különleges eleme projektnek, hogy a szükséges elemeket a KÉSZ Csoport ukrajnai gyárában hozták létre. Az áru 270 kilométert utazott a magyar határig vasúton, majd onnan érkezett Kecskemétre. „A megoldásnak az volt a feltétele, hogy az ukrajnai cégünk, a 3 Betony Kft. gyárából egy európai harmonizált szabványoknak megfelelő üzemet fejlesztettünk.”

Rövid időn belül változni fog az ágazat gondolkodásmódja

A hazai építőipar jövőjével kapcsolatban Török Mihály megerősíti a más cégektől is egyre sűrűbben hallható véleményt, miszerint fontos lenne a projektek előkészítettségét növelni.

„El kellene jutnunk addig a gondolatig, hogy nem holnap akarok mindent egyszerre tervezni és felépíteni. Ez egyfajta alázatot is jelent a projekt nagyságával szemben.”

Az ügyvezető a saját szakágából hoz fel példát: „Nagyon sokszor már akkor kérik tőlünk a szerkezetet, amikor még azokról a szerkezetet befolyásoló szakági kapcsolatokról se született döntés, amelyek függvényében a megfelelő szerkezetet ki lehet választani.” Török Mihály hozzáteszi, erre a gondolkodásmódbeli váltásra rövid időn belül rá fogja vinni a kényszer az ágazatot.

Hegedűs Gergely