2019.07.18, Csütörtök
A Hónap Mérnöke: Ez nem egy one-man show
Dernovics Tamás/magyarepitok.hu

A Hónap Mérnöke: Ez nem egy one-man show

magyarepitok.hu

2019.04.23. 17:09 - Szabó Ákos

Olimpiákra tervezett létesítményt Szocsiban és Londonban, városnegyed tervezésében vett részt Dohában, Magyarországon pedig többek között a Dagály, a Puskás-stadion és a Fradi stadionjának acélszerkezetei megvalósításában vállalt szerepet. Kocsis András Balázs, a BIM-Design Kft. acélszerkezet tervezési irodavezetője, emellett arra is talál időt, hogy a szakma következő generációjának képzésén dolgozzon és a hamarosan másodjára megrendezésre kerülő IDEA Conference létrehozásában is jelentős szerepet vállalt.

Hirdetés

Miután a Hónap Mérnöke rovatunkban előbb a magas-, aztán a mélyépítés területéről mutattunk be egy-egy példamutató szakembert, áprilisban a nagyméretű létesítmények megvalósítását lehetővé tevő acélszerkezet-ágazat kiemelkedő hazai szakemberével, Kocsis András Balázzsal beszélgettünk.

A BIM-Design Kft. acélszerkezet tervezési iroda vezetője elmondása szerint klasszikus tervezőcsaládba született: „Nagyapám építőmérnök, édesapám építész volt, öcsém is építőmérnök, de ő ma informatikával foglalkozik.

Szeretjük mondani, hogy van egy kabátunk, ami háromszor kijárta a Műegyetemet.”

Kocsis András Balázs az egyetem után rögtön a KÉSZ Kft-nél helyezkedett el, ahol eleinte vasbetonszerkezeteken dolgozott, bár diplomamunkáját az acélszerkezetekről írta.

 

A szakmai fejlődésért ment külföldre

Mindeközben rész vett a tudományos életben is: egy matematikus barátja intervallum aritmetikai kutatásában vállalt szerepet, konkrét mérnöki példákat szolgáltatva. Az eredményeket számos konferencián publikálták: jártak Párizsban, Máltán, de Japánban is, illetve tudományos szaklapokban is megjelent a neve. Így adódott,

hogy ugyan nem gondolkozott a külföldi munkavállaláson, mégis több nagynevű cég is megkereste állásajánlattal.

„Valójában csak azért mentem bele, hogy megmérjem mennyit érek a világban” – fejti ki. Végül három ajánlatot is kapott. „Ezen azért elgondolkoztam: akkor kipróbálom magam egy olyan cégnél, ahol a legnagyobb szakmai fejlődési lehetőség áll előttem” – mondja el. Ez pedig a BuroHappold volt (a cég neve ismerősen csenghet azoknak, akik figyelemmel követik az dél-budapesti új Duna-hídről érkező híreket – a szerk.).

 

A természet jó tanítómester

A vállalat Bath-i irodájában rögtön a a Tottenham Hotspurs 65 ezer fős stadionjának tervezésébe szállt be szenior mérnökként. Itt jól jött az a tapasztalat, amit Kocsis András Balázs a korábbi, kisebb hazai stadionok felújítási programja során szerzett a 2000-es években. „A fizika az fizika mindenhol, az alma ott is lefele esik a fáról – fejti ki, majd elmondja mérnöki megközelítésének egyik alapelvét.

„Ha teljesen új területre megy az ember meg kell vizsgálni azt, hogy a természet hogyan oldotta meg a problémát.

Gyakran lehet erre építkezni.”

A Tottenham új arénája a két héttel ezelőtti BL-negyeddöntőben - forrás: wikipédia


A szakember a nemrég átadott stadionnak egy érdekes tulajdonságára is rátér: mivel az egyszerre futball és amerikai foci stadionként is működik, a két játékhoz az optimális játéktér eltérő szinten van. Ezt egy mobil játéktér kialakításával oldották meg, ahol a futballpályát egy óra alatt el lehet mozgatni az amerikai foci pálya feletti helyéről.

 

Az Arab-félszigeten és Szocsiban is kipróbálta magát

Az stadiont nemrég adták át, azonban Kocsis András Balázs maga részét elvégezve még jóval ezelőtt új projektre váltott, és újabb területen bővítette a szakértelmét. Az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dhabiban megvalósult öt toronyból álló Capital Plaza felhőkarcoló épületen dolgozott. Itt is voltak kihívások: a megrendelő döntésére az építkezés végének közeledtével megtoldották mindegyik épületet négy-négy szinttel.

Az itt megszerzett tapasztalatok után a szakember a szocsi Téli Olimpiai Stadion épületén dolgozott, melyet szintén multifunkcionálisan alakítottak ki. Mind a hétköznapi használatra szánt 25 ezer fős, mind a később futball világbajnokságon használt 40 ezer fős, mind pedig a mintegy 45 ezer fős, téli olimpiai nyitórendezvényi konfigurációt is fel tudja venni az épület. „Itt nyilván mindhárom funkció szerint jól kellett, hogy kinézzen – ez a felső lelátó mobilissá tételével volt elérhető.”

 

Teljesítette saját feltételeit

Dolgozott még Katarban; Szingapúrban is egy másik hatalmas arénán, valamint a 2012-es londoni olimpiára készülve is: itt döntötte el, hogy hazatér Magyarországra. Kocsis András Balázs kifejti: miután a KÉSZ megkereste az acéltervező iroda vezetésével, egy beszélgetést követően megegyeztek.

Eddigre a vezető mérnök teljesítette hazatérése egyik önmagának szabott feltételét is:

„Mivel magam is vízilabdáztam fiatalabb koromban és ez volt a Kemény-csapat negyedik olimpiája három arany után, kitűztem célul, hogy én szeretném megtervezni az uszodát, ahol játszanak.

Ugyan ezt végül a mellettem ülő kollegám tette meg – én a létesítmények az olimpia utáni hasznosításán dolgoztam – de ezzel ez a feltétel teljesült.”

 

Előtérbe került a mentorálás

Hazaérve immár irodavezetőként más hangsúlyok is előtérbe kerültek Kocsis András Balázs karrierjében: „sokkal nagyobb szerepet kap a mentorálás. Erre előkészített az is, hogy amíg külföldön éltem, addig is egyre több előadást tartottam a szakmáról a fiataloknak.”

A szakember a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara tartószerkezeti csoportjának elnökségi tagja, hasonló pozíciót betöltve, mint az országos kamara hasonló szervezetében, ahol a továbbképzésért is felelős egyben.

Az irodavezető egy 10 fős acélszerkezeti iroda felett vette át az irányítást, amikor hazajött az Egyesült Királyságból, mára pedig a 25 fős BIM-Design Kft. hasonló irodájának élén áll. Szavaiból kiderül: nem csak épületeken, hanem csapaton és embereken is dolgozik. „A fiatalok elvégzik az egyetemet, ez ad egy jó alapot. Gyakorló mérnök viszont csak gyakorlással lehet valaki. Ahogy mondják, 30 év tapasztalatot pontosan 30 év alatt lehet megszerezni” – fejti ki.

 

Nagy munkát tud maga mögött a Puskásban

A mentorálás természetesen a munkával jár együtt. Az iroda nem csak a Fradi új központjának az acélszerkezetéért volt felelős, hanem a Dagályért is, és a Puskás-stadionban is elvállalták a tetőszerkezet kiépítését. Emellett számos ipari beruházást is végrehajtanak fő partnerükkel, a kecskeméti KÉSZ Ipari Gyártó Kft.-vel együtt.

Kocsis András Balázs még a BuroHappoldban részt vett a Puskás egy korábbi feasibility study-jának kidolgozásában, és bár a létesítmény nem eszerint valósult meg, végül mégis részt vállalt a megvalósításában. „Tervezésben és építkezésben is mi készítettük az acélszerkezeteket. Nagyon izgalmas dolog volt, határidőre, pontosan oldotta meg a tervező iroda a feladatot – ez nem egy one-man show volt.”

Kifejti: kisebb feladatok még hátra vannak a cég Puskáson végzett munkájában, de a központi elem, a tetőszerkezet már elkészült.

„A nehéz, stresszes részen túl vagyunk, minden úgy ment, ahogy terveztük”

– mondja el, mielőtt rátér arra, hogy mi foglalkoztatja a jövőben.


Hamarosan előadást tart a főváros legnagyobb új sportberuházásáról

Az irodavezető és a BIM-Design a Budapesti Atlétikai Stadion acélszerkezetén dolgozik számos más jelenleg is futó ipari projekt mellett. Erről hamarosan a szintén részben általa életre hívott IDEA Conference 2019-en fog előadást tartani a monumentális létesítményt jegyző Ferencz Marcell és Détári György, valamint számos más jelentős szakember mellett.

A Budapesti Atlétikai Stadion Látványterve

Emellett az új Közlekedési Múzeum tervezési feladatát is érdeklődve várja: az ehhez kapcsolódó pályázatot az amerikai DS+R vezette konzorcium nyerte meg, mely csapatnak része az irodája.
 

Az épületek többrétű hatással vannak a társadalom életére

Kocsis András Balázs a beszélgetés során számos technológiai és logisztikai részletre is kitér, emellett viszont hangsúlyozza az építészet és az építőmérnökök együttműködésének szükségességét is.

„Meg kell valósítani az elképzeléseket. Meg kell érteni, hogyan gondolkoznak az építészek – nekem ez azért is könnyebb, mert édesapám is építész volt – és meg lehet találni az összhangot.

Lehet, hogy az építész nem oszlopot és falat, hanem nyitott teret akar látni, azonban meg lehet érezni a megvalósításhoz szükséges egyensúlyt."

Az esztétikáról pedig a jövőre gondolva nyilatkozik. „A feladat az új létrehozása. 50-100 év múlva is el fognak menni mellette emberek és lesz róla véleményük, pozitív és negatív. Az épületeink ugyanúgy megérintenek mindenkit, mint az, amikor elmennek a Sagrada Familia mellett.”

Szabó Ákos

sportberuházásokKÉSZ Zrt.AktuálisstadionépítésPuskás-stadionüzemépítésBIM Design Kft.szerkezetépítésHónap MérnökeIDEA Conference 2019

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés