A Duna Aszfalt, a Szabadics és a ZÁÉV közös munkájával készülő projektben Európában egyedülálló módon, speciális körülmények között tesztelhetők az autók.
Átadták a ZalaZone járműipari tesztpálya első ütemét, amely egy 45 milliárdos beruházás részeként készült el a Duna Aszfalt Kft., a Szabadics Zrt. és a ZÁÉV Zrt. közös munkájával. A tesztpálya második fázisa a tervek szerint 2020-ig épül meg.
A 265 hektáros területen elkészült a két kilométeres kezelhetőségi pálya, ahol a menetstabilizálást, a kormány- és fékrendszert vagy a sávtartó funkciókat tesztelik.
A mintegy 300 méter átmérőjű dinamikai felület 800 méteres ráfutósávval rendelkezik, ami egyebek mellett a "jávorszarvastesztek" elvégzésére is alkalmas, a fékek vizsgálatát pedig nyolc különböző sávból álló felületen végezhetik.
Elkészült a smart city, vagyis az okosváros első öthektáros területe is, ami városi környezetet imitáló körülményeket biztosít a teszteléshez. A 2000 négyzetméteres technikai épület 16 személyautó és három kamion elhelyezésére lett kialakítva, a 300 fős konferenciaterem pedig ugyancsak alkalmas járművek bemutatására is.
A járműipari tesztpályáról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „a jövő elkezdődött körülöttünk, úgy hívják, digitális gazdaság, ez a beruházás pedig egy első jegy, amelyet megváltottunk ebbe a bizonyos jövőbe". Hozzátette azt is, hogy várakozásai szerint a zalaegerszegi pályán egy regionális szakmai központ jöhet létre, amelynek a vonzáskörzete az egész régióra, sőt Európára is kiterjed.
Ma Magyarországon 620 járműipari vállalat van jelen, a világ húsz legmeghatározóbb járműgyártója és járműipari beszállítója közül 15-nek gyára működik az országban.
A tesztpálya építését két évvel ezelőtt jelentette be a miniszterelnök, egy évvel ezelőtt lerakták az alapkövét, most pedig elkészült az első ütem. A járműipari tesztpálya gazdaságélénkítő hatása máris megmutatkozik, ugyanis a pálya vonzáskörzetében magánerős beruházásként egy kutatóközpont is épül.
Lovas Róberttel, a Weinberg gyártási üzletágának igazgatójával a cég fejlődéséről, saját szerepéről és arról is beszélgettünk, hogy az acélipar lehet a fenntarthatóság egyik kulcsa. A sárospataki acélszerkezet-gyártó vállalat európai minőségben gyárt, és folyamatosan az új kihívásokat keresi. Lovas Róbert kicsit saját gyermekének tekinti mindazt, amivé a Weinberg lett az elmúlt évtizedek alatt.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.