2019.08.18, Vasárnap
Miért drága a magyar építőipar?
Illusztrációk - Dernovics Tamás és Bernát Benjámin/magyarepitok.hu

Miért drága a magyar építőipar?

magyarepitok.hu

2019.07.27. 10:01 - Hegedűs Gergely

Az elmúlt években sok cikk foglalkozott azzal, hogy milyen mértékű növekedés történik az építőiparban az alapanyagárak és a munkabérek területén, mely döntően befolyásolja egy több éven keresztül kivitelezendő projekt nyereségességét. A probléma hatásairól és lehetséges megoldásairól a legjelentősebb vállalatok vezetőit szólaltattuk meg öt kérdés segítségével.

Hirdetés

A megszólaltatott cégvezetők a következő kérdéseket kapták meg levélben szerkesztőségünktől.

  • Az önök vállalata milyen árváltozásokkal szembesült az anyagbeszerzés során 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban a rendelkezésre álló adataik alapján?
  • Milyen átlagbérváltozásról tud beszámolni ugyanebben az időszakban a cég adatai alapján?
  • Mennyire komoly probléma önök számára az építőipari környezet fent leírt drágulása a több éven át tartó nagy projektekben?
  • Milyen megoldásokkal tudja kezelni az önök cége ezeket a változásokat az anyag- és a bérköltségekben?
  • Van-e esetleg javaslata, elképzelése arra, hogy az ágazat szintjén hogyan lehetne megoldást találni a most szóban forgó problémára?


Ezeket a költségváltozásokat nem lehet elszámolni

A DUNA ASZFALT KFT. által küldött válaszokból az derült ki, hogy az alapanyagok terén főleg a bitumen és a kőanyag áremelkedése volt jelentős. Utóbbi esetében azt tapasztalják, hogy a kitermelő kapacitások kimerülőben vannak a nagy volumenű megrendelések kiszolgálása miatt. Emlékeztetnek, az anyagbeszerzést a szállítási költségek is befolyásolják (nagytömegű anyagok beszállítása, tárolása, deponálása, rakodása, terület bérlése). Ezek változását az útdíj (HU-GO) bevezetése és az üzemanyag árának a változásai okozták.A bérváltozásoknál a fizikai dolgozók hiányát emelték ki, jelezve, hogy manapság már a mérnökhiány is bérfelhajtó tényező. A cégnél a körkérdésünkben vizsgált időszakban (2016-2018) a fizikai dolgozók bérének markáns emelése történt meg; az utóbbi két évben pedig a szellemi dolgozók bérének a piaci viszonyokhoz mért rendezése.

Az építőipari környezet drágulása a több éven át tartó projektekben a Duna Aszfalt számára a válasz szerint komoly gond, „mert ezek a változások (munkabér, anyagköltség, szállítási költség) a projektek során nem elszámolható költségek körébe tartoznak”. A negyedik kérdésünkben a lehetséges megoldásokról faggattuk a cégeket. A Duna Aszfalt a válasza szerint anyagkapacitás lekötéssel, valamint a saját létszám megerősítésével (mérnökök, gépkezelők, brigádok) igyekszik kezelni a problémákat.

Ágazati szintű megoldásként a tiszakécskei székhelyű vállalat három tételt jelölt meg. Egyrészt a szakmunkásképzés és mérnökképzés támogatását; másrészt a támogatáshoz kapcsolódó ösztöndíj programok indítását. Harmadrészt javasolták az építési munkák esetén a különböző egzakt statisztikai adatok figyelembevételét a szerződések során (árindexálás, infláció, stb.), ami közbeszerzési és jogi vonzatú.


Nehezen találnak rá megoldást

A körkérdésünkre reagálva az A-HÍD ZRT. egy részletes táblázattal számolt be az építőipari alapanyagok drágulásáról. A számsorok alapján 2016-hoz képest két év alatt

  • a beton esetében 53 százalékos,
  • a betonacél esetében 40 százalékos,
  • a hídgerendák esetében 18 százalékos,
  • a közúti vezetőkorlátnál 21 százalékos,
  • a műanyag csöveknél 30 százalékos,
  • az előregyártott aknaelemeknél 26 százalékos,
  • a falazó anyagnál 54 százalékos,
  • a lakatos szerkezeteknél 52 százalékos,
  • az acél szerkezeteknél 59 százalékos,
  • az asztalos szerkezeteknél 96 százalékos,
  • a szigetelésnél 58 százalékos növekedés adódott.

A melléklet táblázat a rezsióradíjra is kitér, ami két év alatt 29 százalékos emelkedést mutatott.

Az A-Híd táblázata két kattintással nagyítható eredeti méretére


A nagymúltú céget irányító Sal László válasza szerint a több éven át tartó nagy projektek komoly problémát jelentenek számukra:Kiemelt kockázat, szinte kezelhetetlen. A cég szintjén nehezen találunk rá megoldást, az ajánlatokban prognosztizációval.”

A vezérigazgató az ágazati szinten is az előrelátó tervezést emelte ki: „Fontos, hogy a beruházók az előkészítés során, az előzetes költségbecslésnél az inflációval és a fővállalkozói általános költséggel kalkuláljanak."


Az iparág megítélésének nagy károkat okoz a probléma

A STRABAG-MML KFT. ügyvezető igazgatója első válaszából az derült ki, hogy az anyagárváltozások 2016 év közepétől kezdődően majdnem minden építőanyagnál folyamatosan jelentkeznek. „A minimális 10 %-os éves áremelkedés szinte minden területen, az átlagos 15%, de nem egyedülálló, ahol évi 20 %-ot meghaladó (szigetelések) az évi áremelkedés” – olvasható Gönczöl Péter válaszában.

Az átlagbér változása a Strabag válasza szerint kvalifikációtól függő: a segédmunkásoknál 20%-os, a szakmunkásoknál 30%-os, míg az építés irányító személyzetnél 40%-ra rúg.

A több éven át tartó nagy projekteken ezen áremelkedéseket nem lehet kalkulálni az ügyvezető igazgató tapasztalatai szerint. „Veszteséget okoz, ezen kívül veszélyezteti a határidő teljesülését, és jelentős kihatással van a végtermék minőségére. Összefoglalva az iparág számára az alapvető fundamentumokat veszélyezteti, ezért az áremelkedések óriási károkat okoznak az iparág megítélésében.”

A probléma cégszintű kezelése nem csupán a vállalaton múlik Gönczöl Péter válaszai szerint. „Már a kalkulációban próbálunk a megvalósulás idejére prognosztizált árakat szerepeltetni. De ez nem mindig elég. Sokszor tervhiányok, építtetői késői döntések miatt a tervezett időben nem tudjuk a beszerzéseket abszolválni. Akkor a prognosztizált ár sem segít.

A Strabag vezetője ugyanakkor hozzáteszi, az emelkedő anyagárak és bérek nem csak magyar problémát jelentenek. „Ez egy középeurópai piaci folyamat, amiben Magyarország is benne van. Az építőipari bérek emelkedése talán még kívánatos is az iparágnak, hiszen dolgozóinknak nem tudunk versenyképes hazai béreket kínálni a tőlünk nyugatabbra eső országokhoz képest. De az itthon működő más iparágak is versenyképesebb munkakörülményeket biztosítanak a dolgozók számára, mint az építőipar.”

Az ágazati szintű megoldásokhoz több területen is megújulást sürget Gönczöl Péter. „Az igazi megoldás a hatékonyságban rejlik. Németországban 1 tonna betonacél bedolgozása 35 eurós rezsióradíjjal is olcsóbb, mint hazánkban. Ez a hatékonyságban rejlő különbség. A hatékonyság folyamatos növelésével kompenzálhatók a költségnövekedések. A hatékonyság a gépesítéssel, automatizálással, valamint korszerű építőanyagokkal, technológiákkal növelhető.

De mindez nem elég. Meg kell újuljon a tervezés, a lebonyolítás, a beszerzések rendszere is. A projektek költségszintjének befolyásolhatósága a feldolgozottság előrehaladtával, exponenciálisan csökken. A jelenlegi rendszer túl későn kezd el a költségekkel foglalkozni, amikor az már nehezen befolyásolható. Meglévő építési engedélyek, kész kiviteli tervekben megfogalmazott tervezői-megrendelő egoizmus diktálja az árakat. A felelősség egyedül a kivitelezői oldalon kérődik számon.

Új vállalkozási szerződéses formák is kívánatosak, ahol a végtermék megvalósíthatósága, költsége, minősége az összes szereplőnek számonkérhető feladata.”


A drágulás hatása még csak ezután jelentkezik igazán

Az EUROASZFALT KFT. az anyagárak tekintetében részletes választ adott, több jelentős drágulásra is rámutatva.

A mélyépítő vállalat

  • a bitumen tekintetében 2017-ben 6%-os, 2018-ban további 38%-os, 2019-ben további 2%-os, összesen (2016-hoz viszonyítva) 48%-os árnövekedést tapasztalt;
  • a kő és kavics beszerzési árak ez idő alatt 10-30%-os növekedést mutatnak;
  • a betontermékek árai 20-120%-kal nőttek;
  • a betonacél és egyéb acél áruk (pl. szalagkorlát) 20-30%-kal drágultak;
  • a növénytelepítés anyagára 21%-kal magasabb.

Az ügyvezető igazgató, Nagy László a bérek terén jókora emelkedésről számolt be. „A munkaerőhiány okozta bérnövekedés a szakképzett és betanított dolgozóknál ez időszak alatt 83-95%-os volt. Az alkalmazottak tekintetében 30-50% emelkedés mutatkozik.”

A több éven át tartó nagy projekteknél a környezet drágulása a közeljövőben okoz majd komoly kihívásokat a cégnél. „A jelentős hatása inkább 2019-2020-as projektbefejezéseknél várható, miután a befejezéshez közel készítjük az igen drága aszfaltszerkezetek többségét. Miután a bitumen ára 35-50%-ban van jelen a termékben, ennek 10%-os növekedése 5%-os költségnövekedést is okozhat. A várható eredményünk jelentősen csökkenni fog, amennyiben hasonló ütemben növekednek a költségeink, veszteséggel tudjuk befejezni a meglévő szerződéseinket.”

Nagy László válasza szerint a cégszintű megoldások nem tudják teljes mértékben kezelni a helyzetet. „Egyrészt hatékonyabb létszám és eszközkihasználással, másrészt rezsi költségeink fajlagos csökkentésével tudunk reagálni. A megtakarításokat azonban felemészti a jelentős anyagköltség növekedés, sőt, sok esetben nem is fedezi ez a megoldás a plusz költségeket.”

Az ágazati szintű megoldásokra kitérve az EuroAszfalt vezetője külső példákra hívja fel a figyelmet. „Mint a világban sok helyen, nálunk is egységár indexálást kellene alkalmazni. A vállalkozók kockázata a kiszámíthatatlan árváltozások tekintetében jelentősen lecsökkenne. Egyben ez azt is jelentheti, hogy jelentős árcsökkenés előnyét akár a megrendelő élvezheti. A praxisom alatt leginkább a bitumen és a kőolaj származékok ára változott hektikusan, teljességgel kalkulálhatatlanul. A másik megoldás, - és erre is van számtalan példa a világban – ha a kritikus alapanyagokat közvetlenül a megrendelő szerzi be, és bocsájtja a vállalkozó rendelkezésére.”


A beruházó és a tervező hibái a kivitelezőnél csapódnak le ​

„A MARKET ÉPÍTŐ ZRT. ereje pont abban van, hogy adaptív cég vagyunk, a piaci folyamatokat elemezve alkalmazkodunk vagy súlyunknak megfelelően alakítjuk azokat” – olvasható a Marketet irányító Scheer Sándor anyagárakra vonatkozó válaszában. „Egy igazán vad piaci helyzet alakult ki az elmúlt három évben, jelentős mértékben növekedtek az anyagárak Budapesten és országosan is.”

A vezérigazgató válaszából kiderül, elsősorban a multicégek, a monopol helyzetben lévő vállalatok emelhették drasztikusan az áraikat. „Jelentős mértékben nőttek a hőszigetelések, az előregyártott vasbeton elemek árai. Kialakult egy komoly kavicshiány is, ezen a területen szintén jelentős áremelkedés ment végre. Ehhez társul a munkadíjak növekedése, a vállalkozási költségek emelkedése, ami néhány területen duplázódást is jelent, de átlagosan 50-75% növekedés zajlott le.”

A bérekkel kapcsolatos válasz azt hangsúlyozza, hogy a Market ezt megelőzően is a jó munkahelyek közé tartozott, a terület egyik legversenyképesebb fizetési és juttatási rendszerével. „Szükség van a bérek növelésére, nem tarthatjuk a magyar béreket az uniós szintek alatt. A jó magyar szakembereket meg kell fizetni. Az ügyes, jó szakember tud segíteni a termelékenységen is jó munkájával, ötleteivel. A béremelésnek ebbe az irányba kell menni.

A vállalat történetében viszonylag korán rájöttünk, hogy nem csak házakat építünk, hanem vállalatot, üzletet, szakmai és személyes közösséget, iparágat, építőipari kultúrát. Azt is felismertük, hogy a boldog munkaerő nem a nettó fizetés mértékétől függ elsősorban - persze az is fontos-, hanem az egyéb kiegészítő szolgáltatások, juttatások teszik igazán lojálissá az embereket. Ezért mi rendszeresen biztosítunk különlegesebbnél különlegesebb programokat a munkatársainknak.

Az elmúlt három évben átlagosan 20-30%-kal növeltük a béreket.”

Az építőipari környezet drágulását a több éven át tartó projektekben nagy problémaként írja le a magasépítő cég vezetője. „Megoldandó feladat, mely az ember és anyagmenedzsmenttel kezelhető, de nagyon nehéz. Az elmúlt három évben a munkák kezdetekor mindig ez volt a legnagyobb kérdés, nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lehetett előre látni ezeket a drágulásokat. Ilyen mértékű tartalékot egyetlen ajánlatba sem lehetett előre beépíteni. A drágulások íve csökkenni látszik, ezzel már könnyebben tudunk kalkulálni, de még mindig hozhat az élet meglepetést.

A problémakezelést a cég szintjén Scheer Sándor elsősorban profi menedzsmenttel, kiváló kollégákkal, gondolkodó emberekkel látja megoldhatónak. „E tekintetben szerencsések vagyunk a Marketnél.

A bérköltségek tekintetében kapacitások lekötésével, munkadíjak meghatározásával, de ezt a cégek többsége nem tartja tiszteletben, gyakran az élő szerződések ellenére sem biztosítják a rögzített feltételeket.

Anyagárak tekintetében kontingensek kötésével, előre vásárlással, raktárkészlettel. Próbálunk a megnövekedett volumenre nagyobb engedményeket elérni.”

A Market Építő vezére a szóban forgó problémák ágazati szintű kezelésére is részletesen kitért. „Jelentős hangsúlyt fektetünk a munkaerő hatékonyságának fejlesztésére. Rengeteg hiányosság van még a hatékonyság területén az építőiparban. Ezen dolgoznunk kell, valamint erőforrás szükséges hozzá. Erre elindultak jó kezdeményezések, pozitívan állok hozzá, az eddigiek alapján jónak tartom az irányt.

Többször említettem már a KKV szektor mohóságát, ezen a területen nem látok pozitív változást. Most a dübörgő piacon lenne érdemes igazán jól megalapozni a fejlesztéseket, hogy a rosszabb időszakban is boldogulni tudjanak. Nem ezt látom sajnos, nem a hosszútávú berendezkedést tartják szem előtt, hanem a pénzkiemelés maximalizálását. Ez nagy baj, most a bőség válsága van.

Sajnos a beruházó-tervező-kivitelező hármas hibái sem javulnak az évek alatt- tisztelet a kivételnek-, még mindig elkövetjük ugyanazokat a hibákat, amiket évekkel ezelőtt. Egy rosszul előkészített munka, egy hanyag beruházói hozzáállás rendkívül sok gondot okoz a folyamat végén, a kivitelezésen. Ha a beruházó nem határozza meg kellő mértékben a tervezők mozgásterét, ha a megrendelő engedi az átgondolatlan túlzásokat, akkor az a kivitelezésnél csapódik le, így lesz drága a beruházás, elszáll az anyagköltség, magas lesz a kifizetett munkabér, munkadíj. A legtöbb esetben ezek a túlzások csak az utolsó elemnél, az építőipari kivitelezőnél mutatkoznak meg, ami óriási baj és lehúzza az építőipar reputációját. A hibát a kivitelezési szakasz előtt követik el, nem a kivitelezők okozzák. Nem nálunk kezdődik a baj, hanem a megelőző pontatlanságoknál. Ezt kevesen ismerik el, és kevésszer beszélünk róla.

Alapvetően a szabályosan, korrekten, tisztességesen működő generálkivitelezők fedezete nem változott.”

Galéria

Aktuálisiparági elemzésépítőiparDuna Aszfalt Kft.A-Híd Zrt.StrabagEuroAszfalt Kft.Market Építő Zrt.

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés