Varsányi Tamás metróállomást, hidakat, bevásárlóközpontot és üzemeket is épített, de a legkisebb projektben is megtalálja a kihívást.
24 évesen már autópályahidak építkezéséért felelt, Krakkóban a Westendnél is nagyobb bevásárlóközpont alapozását irányította, az M0-ás Duna-hídjain is dolgozott, de minden projektben megtalálja az érdekeset. A Hónap Mérnökével, Varsányi Tamással, a HBM főmérnökével beszélgettünk.
Varsányi Tamás műszaki irányultságú családból származik, így már kora gyermekkora óta rálátása van a tágabb szakma alapvetéseire. Ez vezérelte abban, hogy jelentkezzen a fővárosi Műegyetem építőmérnöki szakára. „Ott vált egyértelművé számomra, hogy a mélyalapozás az, ami érdekel, ez lesz az a szakterület, amivel foglalkozni fogok” – mondja el. A HBM főmérnöke diplomáját geotechnika és építési menedzsment szakirányokon szerezte meg – ezek a specializációk későbbi pozíciójának betöltéséhez nagyon kedvező alapot adtak.
Varsányi Tamás a HBM-et tanszékvezetője ajánlására választotta: „a speciális mélyalapozásban akkor is – mint ma is – a HBM vezette a piacot. Itt tudtam a legmodernebb technológiákat megtanulni, tapasztalt kollégáktól.” Nem is kellett sokat várnia, gyorsan lehetőséget kapott képességei bizonyítására: beosztott munkahelyi mérnökként 2004-ben a Kőröshegyi-völgyhídon kezdte el a munkát.
Itt a későbbi főmérnök még folyamatos felügyelet mellett dolgozott – végigjárta a ranglétra összes fokát. „Ez egy rendkívül szerencsés dolog. Ebben a szakmában sok mindent meg lehet tanulni a könyvekből, de
a speciális mélyépítésben többek között az is a szép, hogy nehezen tipizálható.
Ezért is különösen fontos a terepen szerzett tapasztalat, az, hogy milyen talajkörnyezetben milyen problémákkal találta magát korábban szembe az ember.”
Első önálló projektjét 24 éves korában kapta meg, szintén az M7-es autópályán. „Az M7-esen Balatonszárszó és Ordascsehi között van egy szakasz, ahol mindkét oldalon cölöptámfalak vannak – ezeknek az építkezése volt az első önálló munkám, műszaki irányítóként.”
A HBM akkori főmérnöke nagyon elfoglalt volt, így Varsányi Tamásnak hamar kellett egyre nagyobb súlyú projekteket a vállára vennie, amit sikerrel meg is tett. „Sok munkát végeztem az M3-as és M35-ös autópályákon, a nyíregyházi és debreceni elkerülő szakaszokon számos autópályahíd alapozását valósítottuk meg.” Kifejti: mivel az autópályaépítkezésnél nagy terhelésű hidakról van szó, a síkalapozás csak nagyon ritkán jöhet szóba, ezek a műtárgyak – felüljárók, aluljárók - cölöpalapozással készültek el.
A HBM szakembere még nem volt 30 éves, amikor középvezetői pozícióba került, de ez nem keltett feszültségeket. „Mindig tisztelettel álltam a többi emberhez és a munkához is – mind a cég nagy öregjeitől, mind a saját szüleimtől, nagyszüleimtől is azt láttam, hogy ez a célravezető. Ez segített, mint ahogy az is, hogy a munkatársaim látták, hogy meg akarok tanulni mindent, nagyon fontos számomra a tapasztalatgyűjtés.”
A tapasztalatszerzés vezette Varsányi Tamást első külföldi kiküldetésére is: Krakkóban a Trigránit beruházásában épülő Bonarka City Centerben a HBM anyavállalata, a francia Soletanche Bachy-csoport angol leányvállalatának akkor még nemrég bevezetett megoldását, a Screwsol talajkiszorításos technologiát használták. (A HBM által azóta már Magyarországon is rendszeresen alkalmazott munkamódszert Varsányi Tamás korábban az SRF Group jászfényszarui üzemépítése kapcsán adott interjújában részletesen leírta lapunknak.)
Krakkóban az új technológia mellett más új kihívásokat is le kellett küzdeni a sikeres projekthez: a hatalmas bevásárlóközpont mélyépítési munkáinak szerződéskezelése angol nyelven zajlott és maga az alapdokumentum közel 200 oldalas volt. Az eredmény azonban meggyőző lett. Ennek kapcsán mutatott rá Varsányi Tamás arra a mélyalapozók számára ellentmondásos helyzetre, miszerint az általuk lerakott alapok nélkül az építmények nem állnának meg, azonban az alapokat közvetlenül nem látni.
„Nehéz megmutatni a munkánkat valakinek, de midig jó érzés tudni, hogy ha mi építettük, akkor biztos alapokon áll, nem fog megsüllyedni. Sokáig jó épület lesz.”
A főmérnök irányítása alatt Budapest számos irodaháza épült ilyen biztos alapokra, többek között a Váci úti irodakorridor számos épülete is, így a Promenade Gardens-en is az ő irányításával dolgozott a HBM: „Bátran mertem ajánlani, hogy ide költözzünk be.”
Budapest elmúlt években lezajlott legnagyobb projektjeiből szinte nehezebb olyat találni, amihez nem járult hozzá a HBM és Varsányi Tamás munkája, mint amihez igen. Az M0-ás Megyeri hídján és a déli hárosi es soroksári hídján is dolgoztak. A FINA vizes vébé Parlament előtt felepitett ugrótornyát is a cég és a szakember alapozta meg. Az M4-es metró építkezésében két állomáson is dolgoztak (itt is, mint számos másik projekten, a Híd-csoport alvállalkozóiként), a Gellért téren és a Fővám téren is. Az állomásépítés volt a szakember legmélyebben végzett munkájának helyszíne: 49 méter mély résfalat is építettek. Mindeközben Varsányi Tamás Romániában, a Duna-deltában is dolgozott: itt szélerőművek alapozásában vett részt.
Összes tapasztalata közül legérdekesebbként mégis a hidakat emeli ki: különösen az épülő, új komáromi Duna-hídról beszél. „Nagyon nagy volt a műszaki kihívás. Annak ellenére, hogy egy különösen komoly kockázatelemzési és mentesítési munka előzte meg, mégis akadtak nehézségek a helyszínen. Azonban ezt nagyon gyorsan és profin tudtuk kezelni.”
Ezzel együtt hozzáteszi: „a kis projektekben ugyanúgy meg tudom találni a kihívást és az érdekességet, mint a nagyokban.”
Varsányi Tamás most a Soletanche-Bachy ausztrál leányvállalatánál keres ideiglenesen új kihívásokat: két évet a déli féltekén tölt majd más talajkörnyezetben, más rendszerben megvalósuló nagy volumenű alapozási projektek vezetésével. Azonban nem kérdés számára, hogy ezután is visszajön Magyarországra: „15 éve dolgozom a HBM-nél és mindig megtaláltam, amit kerestem, sosem éreztem, hogy el akarnék menni másik céghez. A csapat nagyszerű és fejlődésre is mindig van lehetőség.”
Szabó Ákos
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.